Reintegrációs őrizet

Reintegrációs őrizet

A reintegrációs őrizet lényege szerint az elítélt bizonyos feltételek fennállta esetén a büntetéséből akár 12 hónappal korábban szabadulhat.

Hogyan lehet kérvényezni?

A reintegrációs őrizetnek az engedélyezése során a bv. intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. A reintegrációs őrizet elrendelését a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a bv. intézet értékelő véleményével és javaslatával tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró jelöli ki az elítélt tartózkodási helyéül szolgáló lakást. A döntésben meghatározza, hogy az ingatlan milyen célból és milyen időtartamban hagyható el. A reintegrációs őrizet ideje alatt tehát lehetősége van a fogvatartottnak munkát is végeznie. A kérelemben fel kell tüntetni a lakhelyül szolgáló ingatlant, amelyek megvizsgálnak. Az ingatlannak alkalmasnak kell lennie a nyomkövető eszköz használatára. (áram, lefedettség, stb.)

A reintegrációs őrizet időtartam legfeljebb egy év, ha az elítéltet gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, egyéb esetben 10 hónap.

Mikor jogosult reintegrációs őrizet re?

a) nem a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el,

b) első alkalommal ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre vagy visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő, és

c) öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést tölti.

Mikor nincs helyre reintegrációs őrizet nek?

a népirtás [142. § (1) bekezdés], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], az
apartheid [144. § (1)-(3) bekezdés],

b) a hadikövet elleni erőszak (148. §), a védett személyek elleni erőszak [149. § (1)-(2) és (4) bekezdés], az egyéb háborús bűntett (158. §),

c) az emberölés [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (3)-(6) és (8) bekezdés],

d) az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés], az emberkereskedelem [192. § (1)-(6) bekezdés], a kényszermunka (193. §), a személyi szabadság megsértése (194. §), a kényszerítés (195. §),

e) a szexuális kényszerítés (196. §), a szexuális erőszak [197. § (1)-(4) bekezdés],

f) * a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (215. §), a közösség tagja elleni erőszak [216. § (2)-(3) bekezdés], az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése [217. § (1) bekezdés],

g) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], a lázadás [256. § (1)-(2) bekezdés],

h) a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (1)-(2) bekezdés], a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában [302. § (1)-(2) bekezdés], a kényszervallatás [303. § (1)-(2) bekezdés], a jogellenes fogvatartás (304. §),

i) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) és (5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],

j) a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés], a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bekezdés],

k) a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés], a zsarolás (367. §), az önbíráskodás [368. § (1)-(2) bekezdés],

l) a zendülés minősített esetei [442. § (2)-(6) bekezdés] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. §];

Forrás: 2013. évi CCXL. törvény

Dr. Katona Csaba ügyvéd

reintegrációs őrizet

Tapasztalt védő ügyvédre van szüksége? Forduljon hozzám.