Rablás

Rablás

A rablás a jogszabály szerint:

365. § (1) Rablást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből

a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy

b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) bűnszövetségben,
e) jelentős értékre,
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el.

(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

A rablás vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, amely nem csak a tulajdonviszonyokat, hanem a személyi, cselekvési szabadságot is támadja. Így a bűncselekmény által támadott érték: egyrészt a tulajdonjog, másrészt az egyén cselekvési szabadsága. Igen magas társadalomra veszélyességére tekintettel nincs szabálysértési alakja. Napjainkban figyelemmel a bírói gyakorlatra az egyik legsúlyosabb megítélés alá eső cselekmény. Az elkövetési tárgy, amit az elkövető meg kíván szerezni: idegen, ingó, értékkel bíró dolog.

A cselekmény típusai:

Erőszakkal történő elkövetés fogalma:

A rablás erőszakos bűncselekmény. Az elkövető erőszakkal kívánja más dolgát megszerezni. Az erőszak mindig személy elleni, lenyűgöző és akaratot bénító fizikai támadásban nyilvánul meg, amely lehetetlenné teszi a sértetti ellenállást, védekezését. Ennek megítéléséhez a tettes és a sértett állapotát, a tettes testi erőfölényét és az általa használt eszközt is vizsgálni kell. Dologról személyre áttevődő erőszak is hathat erőszakos magatartásként.(Pl.:a tettesek több sértettet is az elvenni kívánt táskájuknál fogva rángattak a földön).  A bírói gyakorlat szerint a fülbevaló hirtelen kitépése a sértett füléből is rablásnak minősül.

Élet, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel történő elkövetés:

A rablás tehát nem csupán erőszakkal, hanem fenyegetéssel is elkövethető.

Az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés a fenti hivatkozott fogalomhoz képest szűkebb körű (kvalifikált fenyegetés). A kilátásba helyezett súlyos hátrány ugyanis az élet vagy testi épség sérelme, amelynek azonnali bekövetkezésével kell számolni. Itt is annak vizsgálata szükséges, hogy a fenyegetés összhatásában milyen erejű volt a sértett helyzetéből szemlélve (pl. idős, beteg sértettel szembeni fellépés esetén).

Öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezéssel történő elkövetés:

Öntudatlan állapot:

A rablás tehát az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezéssel történő dologelvétel alkalmával is elkövethető. Ebben az esetben az elkövető célja, hogy a sértettet valamilyen módszerrel elkábítsa. Öntudatlan állapotban lévő passzív alany nem képes a külvilág történéseit, így a vagyona ellen intézett támadást észlelni. Fontos, hogy a tettes erőszak-alkalmazás nélkül helyezi öntudatlan állapotba. Amennyiben az öntudatlan állapotba helyezés alkohollal történik, vagy a sértett tud a bódítószerről, akkor kifosztás valósul meg. Összegezve tehát, ha és amennyiben sértett együtt iszik az elkövetővel, vagy elfogadja tőle a kábító anyagot, akkor nem rablás valósul meg, hanem kifosztás. A rablás csak abban az esetben történik, ha a sértett nem tud arról, hogy az elkövető elkábítja. (Pl.: poharába szórja az altatót)

Védekezésre képtelen állapot:

Védekezésre képtelen állapotban lévő sértettnek van a tettessel szemben álló akarata, de az ellenállást fizikai okból nem képes kifejteni. A védekezésre képtelen állapotba helyezés megtévesztő magatartással is történhet (pl. a magát rendőrnek kiadó betörő megbilincseli a megtévesztett és ezért ellenállást nem tanúsító passzív alanyt.

“Megtartásos” rablás:

A harmadik alapeset –  (ún. „megtartásos” rablás) – tettese a tetten ért tolvaj, aki a dolog megtartása végett alkalmaz erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést.

Milyen büntetésre számíthat rablás esetén?

A rablás alapesetben 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) bűnszövetségben,
e) jelentős értékre,
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére

Gyakorlati példák:

Rablást valósít tehát meg az elkövető, aki a sértett füléből a fülbevalóját kitépi. Rablást valósít meg az elkövető, ha a sértett táskáját addig rángatja, amíg az el nem engedi. Ebben az esetben a táskára irányuló erőszak ugyanis áttevődik a sértettre. Rablás valósul meg, ha az elkövető a sértettől megöllek felkiáltással az értékeit követeli, aki ettől annyira megijed, hogy értékeit átadja. Nem rablást, hanem önbíráskodást valósít meg az elkövető, aki a tőle ellopott értéket erőszakkal visszaszerzi.

Forrás:

  1. C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
    rablás

    rablás

kinglaw