Gyakorló jogászként gyakran szembesülök azzal a problémával, hogy a felek között a munkajogviszony igen, azonban írásbeli munkaszerződés nem jön létre. A munkaszerződés írásba foglalása kötelező, ez azonban nem jelenti azt, hogy anélkül a felek a másikkal szemben nem tudnak igényt érvényesíteni. A munkaviszony létesítése estén minden esetben ragaszkodjon a munkaszerződés írásba foglalásához. Ezzel rengeteg későbbi probléma, és kellemetlenség elkerülhető.
Jogosult vagyok-e fizetésre munkaszerződés nélkül?
A válasz igen. A munkabérre, illetve a foglalkoztatásra a munkavállaló munkaszerződés nélkül is igényt tarthat, azonban a munkaviszony létrejöttét, a munkabér összegét, a munkakört stb. neki bizonyítani, ami rendkívül nehéz feladat, és tanácsos előtte munkajogásszal konzultálni. Tapasztalataim alapján leginkább a munkavállaló érdeke, hogy a munkaszerződés írásba foglalják, és az tartalmazzon minden fontos és egyébként kötelező elemet. Munkaszerződés hiánya esetén a munkavállalót terheli annak a bizonyítása, hogy a munkaviszony létesítése előtt milyen munkakörben, és mekkora munkabérben állapodtak meg. Ez rendkívül nehéz bizonyítási szükséghelyzet.
A munkaszerződés aláírása előtt mire figyeljünk?
A jogszabály alapján a munkaszerződésnek számos kötelező alaki, és tartalmi eleme van. Elsődlegesen a munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A munkavállaló munkahelyét szintén a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.
Mekkora próbaidő köthető ki a munkaszerződésben?
A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. A munkaviszony kezdetének napját is a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.
Hogyan lehet a munkaszerződés tartalmát módosítani?
A munkaszerződés módosítása is főszabály szerint írásban történik, illetve ez a legcélszerűbb. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a munkaszerződést a felek nem módosítják, azonban a munkakör, vagy a fizetés változik. Ilyen esetben természetesen vita esetén lehetőség van bizonyítani, hogy a felek a munkaszerződésben foglaltaktól eltértek. A bizonyítási teher arra a félre hárul, akinek érdekében áll bizonyítani, hogy a munkaszerződés megváltozott. Ez sok esetben nem könnyű feladat, ezért célszerű munkajogásszal, munkajogi ügyvéddel konzultálni.
Vannak-e a munkaviszony létesítésének különleges feltételei?
Igen. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki szerepel a bűntettesek nyilvántartásában.
A munkaszerződés megkötése után a munkáltatót milyen tájékoztatási kötelezettség terheli?
A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
- a napi munkaidőről,
- az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
- a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
- a munkakörbe tartozó feladatokról,
- a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
- a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
- arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
- a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
Mi a munkaviszony kezdő napja?
A munkaviszony kezdetének napját szintén a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában ugyanis a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. Fontos tudnia, hogy aA felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná.
Milyen kötelezettségei vannak a munkavállalónak?
A munkavállaló köteles
- a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,
- munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni,
- munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni,
- a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani,
- munkatársaival együttműködni.
dr. Katona Csaba munkaügyi ügyvéd, munkajogász
