Mi a teendő, ha nincs munkaszerződés?

Gyakorló jogászként gyakran szembesülök azzal a problémával, hogy a felek között a munkajogviszony igen, azonban írásbeli munkaszerződés nem jön létre. A munkaszerződés írásba foglalása  kötelező, ez azonban nem jelenti azt, hogy anélkül a felek a másikkal szemben nem tudnak igényt érvényesíteni. A munkaviszony létesítése estén minden esetben ragaszkodjon a munkaszerződés írásba foglalásához. Ezzel rengeteg későbbi probléma, és kellemetlenség elkerülhető.

Jogosult vagyok-e fizetésre munkaszerződés nélkül?

A válasz igen. A munkabérre, illetve a foglalkoztatásra a munkavállaló munkaszerződés nélkül is igényt tarthat, azonban a munkaviszony létrejöttét, a munkabér összegét, a munkakört stb. neki bizonyítani, ami rendkívül nehéz feladat, és tanácsos előtte munkajogásszal konzultálni. Tapasztalataim alapján leginkább a munkavállaló érdeke, hogy a munkaszerződés írásba foglalják, és az tartalmazzon minden fontos és egyébként kötelező elemet. Munkaszerződés hiánya esetén a munkavállalót terheli annak a bizonyítása, hogy a munkaviszony létesítése előtt milyen munkakörben, és mekkora munkabérben állapodtak meg. Ez rendkívül nehéz bizonyítási szükséghelyzet.

A munkaszerződés aláírása előtt mire figyeljünk?

A jogszabály alapján a munkaszerződésnek számos kötelező alaki, és tartalmi eleme van. Elsődlegesen a munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A munkavállaló munkahelyét szintén a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.

Mekkora próbaidő köthető ki a munkaszerződésben?

A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. A munkaviszony kezdetének napját is a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.

Hogyan lehet a munkaszerződés tartalmát módosítani?

A munkaszerződés módosítása is főszabály szerint írásban történik, illetve ez a legcélszerűbb.  A gyakorlatban előfordulhat, hogy a munkaszerződést a felek nem módosítják, azonban a munkakör, vagy a fizetés változik. Ilyen esetben természetesen vita esetén lehetőség van bizonyítani, hogy a felek a munkaszerződésben foglaltaktól eltértek. A bizonyítási teher arra a félre hárul, akinek érdekében áll bizonyítani, hogy a munkaszerződés megváltozott. Ez sok esetben nem könnyű feladat, ezért célszerű munkajogásszal, munkajogi ügyvéddel konzultálni.

Vannak-e a munkaviszony létesítésének különleges feltételei?

Igen. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki szerepel a bűntettesek nyilvántartásában.

A munkaszerződés megkötése után a munkáltatót milyen tájékoztatási kötelezettség terheli?

A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót

  • a napi munkaidőről,
  • az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
  • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
  • a munkakörbe tartozó feladatokról,
  • a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
  • a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
  • arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
  • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

Mi a munkaviszony kezdő napja?

A munkaviszony kezdetének napját szintén a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában ugyanis a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.  Fontos tudnia, hogy aA felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná.

Milyen kötelezettségei vannak a munkavállalónak?

A munkavállaló köteles

  • a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,
  • munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni,
  • munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni,
  • a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani,
  • munkatársaival együttműködni.

dr. Katona Csaba munkaügyi ügyvéd, munkajogász

Forrás: 2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]

Complex jogtár

Amennyiben kérdése van, hívjon bizalommal!