Munkajog

Mivel foglalkozik egy munkajogász, vagy másnéven munkajogi ügyvéd?

Dr. Katona Csaba budapesti büntetőjogász és munkajogi ügyvéd vagyok. Már egyetemi éveim alatt is érdeklődtem a munkajog iránt. Közel két évig voltam a Miskolci Egyetem munkajogi tanszékének demonstrátora. 2013-ban közel egy évet hallgattam munkajogot a grazi Karl Franzes Egyetem Jogtudományi karán, ahol betekintést nyertem az osztrák, illetve a nemzetközi munkajog sajátosságaiba is. Napjainkra elmondhatom, hogy az ország szinte valamennyi munkaügyi bíróságán megfordultam már jogi képviselőként.

Munkajogi ügyvédként egyik elsődleges szakterületem közé tartozik a jogellenes felmondások során történő jogi képviselet. Vállalom továbbá munkaszerződések, versenytilalmi megállapodások, tanulmányi szerződések elkészítését és véleményezését, illetve az előbbiekkel összefüggő jogviták során a peres képviseletet is.

Milyen jogszabályokat alkalmaz egy a munkajogi ügyvéd a jogviták során?

A munkajoggal összefüggő jogvitákat a következő főbb jogszabályok tartalmazzák:

  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
  • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
  • 2010. évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról
  • 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről
  • 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról

Lényegében a munkáltató személyétől függ, hogy a jogviták során a fentiek közül melyik jogszabályt kell alkalmaznunk. A Munka Törvénykönyve (továbbiakban Mt.) valamennyi esetben háttér jogszabályként alkalmazandó, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy amit a közalkalmazottak vagy kormánytisztviselők vagy közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény nem tartalmaz, azt az Mt. szabályozza.

A leggyakrabban előforduló eset, amikor a munkáltató egy gazdasági társaság (Kft. Bt. Zrt. stb.), ebben az esetben az Mt.-t kell alkalmaznunk. Előfordulhat, hogy a munkáltató valamilyen önkormányzat, rendvédelmi vagy egyéb állami szerv. Ebben az esetben a munkáltató személyétől függően főszabály szerint a közalkalmazottak jogállásáról vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt kell alkalmazni.

Milyen további joganyagok állnak rendelkezésre?

A fentiek mellett természetesen a bíróság által kialakított joggyakorlat is igen fontos iránymutatásokat tartalmaz. Erre figyelemmel kell lennie minden munkajogásznak. Célszerű megfelelő jogtár előfizetéssel is rendelkeznie, amelyben nyomon tudja követni az aktuális bírósági döntéseket és a valamennyi bíróság számára kötelezően alkalmazandó iránymutatásokat. Napjainkban kijelenthetjük, hogy a munkajog az egyik legdinamikusabban  fejlődő jogterület. Havonta jelennek meg újabb és újabb irányadó Kúria döntések. Ezekről részletesen itt tájékozódhat. https://birosag.hu/birosagi-hatarozatok-gyujtemenye

Mi a munkajogi ügyvéd leggyakoribb feladata?

A praxisom jórészét a versenytilalmi megállapodások, valamit a jogellenes felmondásokból származó jogviták, illetve a munka, közszolgálati valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő tanácsadás teszi ki. A versenytilalmi megállapodás megszegése esetén a munkáltatót kártérítés vagy kötbér illeti meg, a munkavállaló pedig igényt tarthat az ellenérték megfizetésére. Erről részletesen a blogomban olvashat. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló kérheti a Bíróságtól, hogy a munkáltatót legfeljebb 12 havi munkabérének kifizetésére kötelezze; a munkáltatót ugyanebben az esetben legfeljebb a munkavállaló 3 havi munkabérének megfelelő összeg megfizetése terhelheti. Az előbbiekkel összefüggő jogviták a legritkább esetben oldódnak meg közös megegyezéssel, ezért általában valamelyik fél az illetékes bíróság előtt pert indít. Ebben esetben célszerű munkajogi ügyvéd segítségét kérni.

Hogyan történik a munkajogi tanácsadás?

A tanácsadás történhet személyesen vagy online formában egyaránt. Amennyiben személyesen keres fel, minden esetben célszerű magával hoznia az ügyben rendelkezésre álló valamennyi iratot. (munkaszerződés, felmondás, versenytilalmi megállapodás, stb.) Ezek hiányában a konzultáció sok esetben nem vezet a kívánt eredményre. A konzultáció előtt szükséges továbbá a jogvitát számomra röviden összefoglalni, valamint a rendelkezésre álló iratokat e-mailben átküldeni.

Online konzultáció esetén valamennyi dokumentumot e-mailben szükséges a részemre eljuttatni és lehetőség szerint a jogvitát írásban összefoglalni.

A konzultáció díja

A konzultáció díja minden esetben 25.000,-Ft. Ez magában foglalja a jogi helyzet átfogó megbeszélését és a továbblépési lehetőségek számbavételét. Minden esetben elsődleges célom az Ügyfél számára legkedvezőbb megoldás megtalálása, de az Ügyfél oldalán felmerülő esetleges hibákra is kendőzetlenül rávilágítok. A peres képviselet, vagy hosszabb távú együttműködés díja minden esetben előre kiszámítható, és fix, amely további járulékos költségeket nem tartalmaz. Lehetőség van havi általány díjas megállapodás megkötésére is, ami általában nagyobb vállalatok, önkormányzatok, illetve egyéb állami szervek számára célszerű.

Gyakran felmerülő kérdések munkajogi ügyvéd szemével

A munkavégzésre irányuló jogviszony munkáltató vagy munkavállaló által történő felmondással, azonnali hatályú felmondással vagy közös megegyezéssel szűnik meg. Közalkalmazotti, kormánytisztviselői vagy közszolgálati jogviszony esetén nem felmondásról hanem felmentésről beszélünk. Valamennyi esetben az jelenti a kiindulási alapot, hogy a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony határozott vagy határozatlan időre jött-e létre. A munkáltató a próbaidőt leszámítva a felmondást köteles megindokolni, illetve minden esetben ­­- beleértve a próbaidőt is – írásba kell foglalni. Ellenkező esetben a felmondás érvénytelen lesz.

A munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles, azonban a határozott idejű munkaviszonyának felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

A felmondásnak formailag kötelező tartalmi elemei vannak. Nagyon gyakran előfordul, hogy a munkáltató a felmondást nem foglalja írásba vagy a felmondás valótlan elemeket tartalmaz. Ebben az esetben a munkavállaló akár 12 havi munkabérének megfelelő összegre is igényt tarthat. Annak érdekében, hogy az Ön számára legkedvezőbb megoldást tudjuk megtalálni, célszerű már a felmondás előtt és után is munkajogi ügyvéddel konzultálni.

Melyik bíróságra nyújthatom be a keresetlevelet munkajogi jogvita esetén?

Az általános illetékességnek megfelelően a munkavállaló választása szerint beadhatja a munkáltató székhelye szerint illetékes törvényszékre vagy a saját lakcíme szerint illetékes bíróságra is.  A munkáltató ezzel szemben csak a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt indíthat pert. A megfelelő bíróság kiválasztásához segítségül szolgálhat a 2010. évi CLXXXIV. törvény a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról.

Amennyiben kérdése van, hívjon bizalommal!