Közúti baleset okozása

Közúti baleset okozása

Mit véd a törvény a közúti baleset okozása során?

A közúti baleset jogi tárgya a közúti közlekedés körében más vagy mások életének, testi épségének, egészségének védelme.

Ki lehet a cselekmény sértettje?

A bűncselekmény sértettje a közúti jármű vezetőjén kívül bárki lehet. A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályainak megszegése, amely mind tettel, mind mulasztással, illetve ezek kombinációjával is megvalósulhat.

Milyen jogszabályokat kell betartanunk?

A bűncselekmény tekintetében a szabályokat egyrészt a büntetőjogról szóló törvény (Btk.) másrészt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, továbbá a KRESZ tartalmazza. A közlekedési szabály tilalmat állapíthat meg, illetve utasítást adhat; a tilalom megszegése nyilvánvalóan aktív magatartás elkövetését jelenti. Ezzel ellentétben az utasítás figyelmen kívül hagyása passzív magatartást feltételez.

A közlekedés során milyen általános szabályokat kell betartani?

A közlekedés biztonságával kapcsolatban általános jellegű szabálynak a KRESZ 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja tekintendő, mely a közlekedési szabályok betartására vonatkozó általános kötelezettséget tartalmaz, illetve előírja azt, hogy úgy kell közlekednünk, hogy a személy- és vagyonbiztonság ne kerüljön veszélybe, valamint másokat a közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzunk és ne zavarjunk.

Szintén általános szabálynak minősül a jármű közlekedésére vonatkozó, a KRESZ 25. § (1) bekezdésében szabályozott rendelkezés, mely szerint a járművel a forgalmi, időjárási, látási és az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni, továbbá a járművek közlekedésben való részvételének műszaki feltételeiről szóló szabály, a KRESZ 5. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ennek értelmében a közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amely megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek. Az általános közlekedési szabályoknak és elsősorban a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontjának általában csak valamely speciális közlekedési szabály megszegése mellett lehet büntetőjogilag releváns jelentősége, mivel ezek a szabályok a közlekedésben általánosan követendő elvet és nem valamely konkrét közlekedési magatartást szabályoznak (BH2004. 173.).

A Kresz szerepe:

Az általános szabályok mellett a KRESZ a közúti közlekedésre vonatkozóan részletes szabályokat határoz meg a járművek elindulására, haladására, a megengedett legnagyobb és legkisebb sebességre, továbbá a követési távolságra, az irányváltoztatásra, a hangjelzésre, a bekanyarodásra, a kitérésre, a megfordulásra és hátramenetre, az előzésre, a kikerülésre, a párhuzamos közlekedésre, a megállásra, a várakozásra, a különböző speciális járművekkel való közlekedésre, a járművek kivilágítására, a gyalogosokkal szembeni magatartásra stb. vonatkozóan. A szabályok egy része kötelező magatartást vagy tilalmat ír elő, míg egy részük megengedő, a járművezető mérlegelésén alapuló szabályt tartalmaz, például a megengedett legnagyobb sebességen belüli haladásra vagy az előzésre vonatkozó szabályok, amelyek szabályszegő magatartásnak minősülhetnek, még abban az esetben is, ha a szabály keretei között megmaradó magatartás a veszélyeztető jellege folytán tényállásszerű eredményhez vezet.

Mikor valósul meg a bűncselekmény?

A bűncselekmény eredménye súlyos testi sértés okozása. A bűncselekmény tehát csak abban az esetben valósul meg, ha a fenti szabályok megsértésével valakinek legalább 8 napon túl gyógyuló sérülést okozunk.

A közúti közlekedési szabály megszegésével a súlyos testi sértésnél kisebb mérvű eredményt közvetlen veszély vagy könnyű testi sértés okozó elkövető cselekménye nem bűncselekmény. Ez „csak” a közúti közlekedés rendjének megzavarása, szabálysértés.

A bűncselekmény megvalósulásának feltétele az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés megléte. Vizsgálni kell tehát, hogy a konkrét közlekedési szabálysértés megvalósult-e; továbbá, igenlő válasz esetén, hogy az oksági összefüggésben állt-e az eredménnyel.

Az okozati összefüggés hiányában csak közlekedési szabálysértés miatti szabálysértési felelősség, a Szabs. tv. 224. §-a szerinti közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, szabálysértés elkövetése állapítható meg.

Mi történik, ha külföldön okozunk balesetet?

A magyar állampolgár által külföldön elkövetett közlekedési bűncselekmény elbírálásánál a külföldi állam közlekedési szabályait, valamint a Btk. rendelkezéseit kell alapul venni (BJD 8993., BH1973. 188., BH1982. 122.).

Mi történik ha nem közúton okozunk balesetet?

A Btk. 240. § (1) bekezdésében írt értelmező rendelkezés szerint a közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált. A sérülés értelemszerűen csak nyolc napon túl gyógyuló súlyos testi sértés, vagy ennél súlyosabb eredménnyel járó sérülés lehet.

Mi történik, ha nem adják meg az elsőbbséget, de gyorsan hajtunk?

Mindképpen szükséges szót ejteni a fenti a közlekedési szituációról ugyanis érdekes helyzeteket teremthet. A fenti szituáció történt meg Dózsa György úti halálos baleset kapcsán is, ahol a nagy sebességgel érkező M. Richárdnak nem adták meg az elsőbbséget. Erről részletesen itt olvashat:

Ebben az esetben alkalmazandó szabályokat elsőbbségadásra kötelezett felelősségéről szóló 6/1998. Büntető jogegységi határozat tartalmazza. A jogszabály teljes szövege alul megtalálható. Ennek lényege szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte.

Mi a helyzet azonban, ha az elsőbbségre jogosult nagy mértékben túllépi a megengedett sebességet?

Kizárhatja a felelősségét az elsőbbségadásra kötelezett, ha az elsőbbségre jogosultat szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy az elsőbbségre jogosult megtévesztette.

Gyakorlati példa:

A Dózsa György úton 145 km/h sebességgel közlekedő vezető elé mellékútról kihajtanak. A védett úton nagy sebességgel közlekedő sofőrnek ugyan elsőbbsége van, azonban jelentős mértékben túllépte a sebességet. Ennek következtében a másik sofőr vagy nem észlelheti, vagy a sebessége megtéveszti. Ennek hatására úgy érzékeli, hogy a kihajtást biztonságosan megkezdheti. Ebben az esetben a kihajtó vezető a baleset bekövetkeztéséért nem tehető felelőssé.

Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna. Az elsőbbségre jogosult büntetőjogi felelősségének megállapítása azonban nem alapulhat pusztán a megengedett sebesség túllépésén.

Ki minősül vezetőnek?

A fenti szabályok kizárólag a vezetőre vonatkoznak, de ki minősül annak?

A bűncselekmény elkövetője tettesként csak a közúti közlekedés szabályainak hatálya alatt álló személy lehet. A tettes a vezető. Vezetőnek az a személy minősül, aki az úton járművet vezet vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek (BH1977. 90.). A gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minősül.

A gyalogosok és az utasok a Btk. 240. § (2) bekezdése alapján a bűncselekmény tettesei nem lehetnek. Ha a közúti baleset a gépjárműben ülő utas magatartására vezethető vissza, cselekménye az eredménytől függően élet vagy testi épség elleni bűncselekménynek vagy a közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynek minősül.

A súlyosabban büntetendő esetek:

A bűncselekmény minősített esetei a maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, vagy tömegszerencsétlenség, a halál, a kettőnél több ember halála, vagy a halálos tömegszerencsétlenség.

Milyen büntetésre számíthatok közúti baleset okozása esetén?

Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

  1. a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
  2. b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
  3. c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

Közúti baleset okozásával vádolják?
Forduljon hozzám bizalommal.

dr. Katona Csaba ügyvéd

közúti baleset

közúti baleset

közúti baleset
kinglaw

Tapasztalt védő ügyvédre van szüksége? Forduljon hozzám.