Kifosztás

Mi ellen irányul a kifosztás?

A kifosztás olyan bűncselekmény, amely nemcsak a tulajdonviszonyokat, hanem a személyi, cselekvési szabadságot is támadja. Így a bűncselekmény jogi tárgya kettős: egyrészt a tulajdonjog, másrészt az egyén cselekvési szabadsága.

A kifosztás minősített esetei:

A kifosztásnak három alapesete van: a Btk. 366. § (1) bekezdés a) pont szerinti alakzat a rablás (Btk. 365. §) második alapesetének privilegizált esete; a b) pont szerinti alakzat a rablás első alapesetéhez képest feloldja az erőszak és a dologelvétel közötti eszköz-cél kapcsolatot; a c) pont szerinti alakzat pedig korábban a lopás vétségének egyik alakzataként szabályozott esetet bűntetti szintre emelte [korábbi Btk. 316. § (2) bekezdés j) pont].

Hogyan, és kivel szemben követhetek el kifosztást?

A kifosztás mindhárom alakzatának közös elkövetési magatartása a dolog elvétele (az elvétel értelmezéséhez lásd a Btk. 370. §-ához fűzött magyarázatot). A kifosztást tehát három féle magatartással lehet elkövetni:

A)

A kifosztás egyik fajtája szerint a sértett lerészegítése vagy bódult állapotának előidézése, a cél pedig a tulajdonának elvétele. A lerészegítés, illetve bódult állapotának előidézése a sértett mértéktelen alkoholfogyasztásra vagy bódító szerek fogyasztására való ösztönzését jelenti. A tettes a sértettet tehát ittas, adott esetben öntudatlan állapotba juttatja.

Az 1978-as Btk. alapján a lerészegítés csak szeszes itallal történhetett, mivel más olyan szer, amely öntudatlan állapotot idéz elő, a rablás bűntettét tette megállapíthatóvá. A hatályos Btk. bevezeti a bódult állapot előidézését is. Amennyiben a passzív alany tisztában volt vele, hogy a tettes bódító hatású anyaggal (például kábítószerrel vagy altatóval) kínálja, akkor kifosztást kell megállapítani. Ha nem, akkor pedig a sokkal súlyosabban büntetendő rablás történik.

A kifosztás első alakzata tehát csak akkor állapítható meg, ha a lerészegedés vagy a bódult állapot sértetti közrehatással ugyan, de a tettes magatartására vezethető vissza. Tettesi ráhatás hiányában – öntudatlan és így egyben védekezésre képtelen személy esetén – a c) pont szerinti alapeset állapítandó meg.

Példa a kifosztásra:

Az elkövetőnek megtetszik a kocsmában a sértett órája majd több italra meghívja, aki így teljesen leittasodok. Az elkövető ez után elveszi a sértett óráját kifosztást megvalósítva ezzel. Nagyon fontos, hogy ha és amennyiben a sértett italába titokban kábító hatású anyagot kever akkor a sokkal súlyosabb rablást kell megállapítani.

B)

A kifosztás a Btk. 366. § (1) bekezdés b) pont szerinti alapesete a tettes által előzőleg, még nem a dolog elvétele céljából megvalósított erőszakos bűncselekményhez kapcsolódik, amely lehet például erőszakos nemi bűncselekmény, testi sértés (BH1986. 218.), garázdaság (BH1983. 188.), azonban ilyenkor hiányzik az erőszak alkalmazása és a dolog elvétele közötti eszköz-cél kapcsolat.

Példa a kifosztásra:

Az elkövető egy korábbi sérelem miatt bántalmazza sértettet, aki így a földre esik. Ezek után az elkövető elveszi a sértett táskáját is. Ebben az esetben tehát az erőszak nem az értékek elvétele miatt történik. Az értékek elvételének szándéka később alakul ki. Ilyenkor a testi sértés mellett kifosztást is meg kell állapítani.

Ugyanakkor az elvétel időpontjában a sértettnek még a megelőzően alkalmazott erőszak vagy kvalifikált fenyegetés hatása alatt kell állnia. Ellenkező esetben lopást kell megállapítani kifosztás helyett. A 2/1998. Büntető jogegységi határozat értelmében a kifosztást megalapozó előcselekmény emberölés is lehet, abban az esetben, ha az ölési magatartást követően nyomban elveszi a tettes a passzív alany birtokában lévő dolgot. Ha később megy vissza a helyszínre, és a már meghalt passzív alany ingóságait veszi el, nem a kifosztás, hanem a lopás megállapításának van helye. Ezek az előcselekmények mindig valós anyagi halmazatba kerülnek a kifosztással (például BH1998. 155., BH1982. 444., BH1981. 128.).

C)

A harmadik alapesetében a sértett az a védekezésre képtelen személy [vö. Btk. 459. § (1) bekezdés 29. pont], akinek nem a tettes idézte elő ezt az állapotát.

Példa:

Az elkövető az utcán fekvő láthatóan ittas állapotban lévő személytől elveszi az értékeit. Ebben az esetben a sértett állapotát nem az elkövető idézte elő, azt csupán kihasználja. Kifosztást kell tehát megállapítani.

C/1

Újként került a törvénybe a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy mint speciális passzív alany.

Példa:

Kifosztást valósít meg az elkövető, amikor a közel 80 éves, nehezen mozgó, lassú felfogású sértettől az előbbieket kihasználva elveszi értékeit.

Mikortól beszélünk kifosztásról?

A kifosztás a dolog elvételével válik megvalósul. Kísérlet az első alakzat esetében a célzatos lerészegítés, illetve a bódult állapot előidézésének megkezdésével valósul meg. A második és harmadik változatnál viszont a dologelvétel megkezdésével jut a kifosztás a kísérlet szakába.

Milyen büntetésre számíthatok kifosztás esetén?

Alapesetben a büntetési tétel 1-5 évig terjedő szabadságvesztés.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást

  1. a) jelentős értékre, (5 millió forint felett)
  2. b) csoportosan, (legalább 3 személy)
  3. c) bűnszövetségben 0 („bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet)

követik el.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást

  1. a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, (ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között)
  1. b) jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben

követik el.

Kifosztással vádolják? Forduljon hozzám bizalommal.

Katona Csaba védőügyvéd

kifosztás

kifosztásForrás:

  1. C. törvény a Büntető Törvénykönyvről