Gyanúsítotti idézés

Gyanúsított idézés

Gyanúsítotti idézés esetén a kihallgatás előtt minden esetben célszerű ügyvéddel konzultálni. A büntetőügyek jó része ugyanis a „nyomozati szakaszban” dől el. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az adott ügyben az eljáró hatóságok minden lényeges információt a felderítési, illetve a vizsgálati szakaszban gyűjtenek össze. Erre épül a gyanúsítás, ezekből az iratokból dolgozik majd a bíróság is. Ennek következtében a védekezés irányának meghatározása, erre figyelemmel konzultáció megfelelő védővel kulcsfontosságú az ügy végkimenetele szempontjából. Bizonyos esetekben a hatóság automatikusan kirendel a gyanúsított számára ügyvédet. Ilyen esetben erről az érintett személyt haladéktalanul tájékoztatni kell.

A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az ügyvéd minden elérhetőségét is. A kihallgatás előtt célszerű a kirendelt védővel a kapcsolatot felvenni, vagy ügyvédet meghatalmazni. Meghatalmazás esetén a kirendelt ügyvéd megbízatása azonnali hatállyal megszűnik. A védő kirendelése főszabály szerint az ügyvédi kamara által, sorsolás útján történik. Ennek következtében a gyakorlatban előfordulhat, hogy a kirendelt védőnek nem szakterülete az adott ügy, ennek ellenére azonban a kirendelést csak igen szűk körben mondhatja fel. Kevesen tudják, hogy a kirendelt védő díjat a Magyar Állam előlegezi, azonban marasztaló ítélet esetén a bűnügyi költség részeként azt az elítéltnek kell megfizetnie.

Fontos tudnia, hogy a kihallgatáson a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent védő esetében is dönthet úgy, hogy vallomást tesz. Ez véleményem szerint igen kockázatos döntés. Sajnálatos módon gyakran előfordul, hogy az eljárás alá vont személyek akkor fordulnak ügyvédhez, amikor már kihallgatták őket. Ilyen esetben a védekezés iránya jelentősen beszűkül, hiszen a védő nélkül eljáró gyanúsított/tanú a legritkább esetében tudja megválasztani a védekezés megfelelő irányát. A vallomás visszavonására/ megváltoztatására természetesen lehetőség van, azonban minden esetben az eljáró bíróság feladata, annak az eldöntése, hogy a rendelkezésre álló vallomások közül melyiket fogadja el. A vallomás visszavonása, illetve eltérő vallomás megtétele megfelelő indoklás hiányában általában már felesleges.

dr. Katona Csaba ügyvéd

Forrás: 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról