Emberölés

Emberölés

 

160. § (1) Aki mást megöl, emberölés miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést

a) előre kitervelten,

b) nyereségvágyból,

c) aljas indokból vagy célból,

d) különös kegyetlenséggel,

í) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,

f) több ember sérelmére,

g) több ember életét veszélyeztetve,

h) különös visszaesőként,

i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,

j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy

k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére

követik el.

(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az emberölés által támadott érték emberi élet sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. Releváns rendelkezés továbbá az Alaptörvény II. cikke, amelyik kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

Az emberölésnek két alaptényállása van, a Btk. 160. § (1) bekezdés szerinti „tényleges” emberölés, valamint az (5) bekezdés szerinti öngyilkosságban közreműködéssel megvalósított ölés.

Az emberölés a gyakorlati alapjai:

Az emberölés nyitott törvényi tényállás. Ez azt jelenti, hogy a tényállásban rögzített eredmény (halál) előidézésére alkalmas bármilyen magatartással megvalósul a cselekmény. Az emberölést nem csupán tettel, hanem mulasztással is el lehet követni.

A bűncselekmény passzív alanya (sértettje) a másik élő ember.

Mikortól számít valaki élőnek, azaz mikor lehet az emberölés sértettje?

Az emberi élet kezdetének időpontja az emberölés körében a születés folyamatának megindulása, gyakorlatilag a magzatburok megrepedésével, a méhizomzat ritmikus összehúzódásával járó ún. tolófájásokkal a magzatnak az anyaméhből való eltávozásának megkezdődése. Műtéti szülés esetén az anyaméh felnyitása tekinthető a szülési folyamat megindulásának.

Mikortól számít valaki halottnak, azaz meddig lehet az emberölés sértettje?

Az emberi élet végével kapcsolatosan is felmerül a kérdés, hogy meddig tényállásszerű az ölés, azaz mely időpont tekinthető a halál beálltának.

A büntetőjogi tényállás szempontjából az agyhalál állapota a releváns. A halál bekövetkezése után az emberi holttest már nem lehet az emberölésnek alkalmas tárgya. Az újabb bírói gyakorlat szerint a halál beálltát követően, passzív alany hiányában – az elkövető akaratától függetlenül – emberölés nem követhető el. A halva született gyermek ellátatlanul hagyása ezért emberölést nem valósít meg (vö. EBH2012. B.4).

Hogyan követhető el az emberölés?

Szándékosság és gondatlanság

Az emberölés szándékosan és gondatlanságból is elkövethető. Szándékosság esetén az elkövető tudatának fel kell fognia, hogy cselekménye a sértett halálához vezet (vagy vezethet).  Ezt kívánva vagy abba belenyugodva kell cselekednie.  Mulasztás esetén – a fennálló kötelessége és cselekvési lehetősége ellenére – a felelősség nem hárul el.  A szándékosságon belül lehet egyenes és eshetőleges szándék. A gondatlanságon belül megkülönböztetünk tudatos és hanyag gondatlanságot. A büntetési tétel egyik esetben sem változik, azonban a büntetés kiszabása során enyhébben bírálandó az eshetőleges szándék, illetve a hanyag gondatlanság. A gyakorlatban sok esetben előfordul, hogy az elkövető szándéka nem emberölésre, hanem csupán sértés okozására irányul. Nem könnyű feladat még a jogászok számára sem a testi sértésre irányuló akaratot az emberölésre irányulótól elhatárolni.

Ebben a kérdésben nyújt segítséget a Kúria a 3/2013. Büntető jogegységi határozata. Ez meghatározta azokat a tárgyi és alanyi tényezőket, amelyek alapján következtetni lehet az elkövető emberölésre vagy testi sértésre irányuló szándékára vagy gondatlanságára. (Milyen eszközt használ, milyen kijelentéseket tesz, milyen erővel, hányszor üt. stb.)

A gyakorlatban előfordulhat tehát, hogy az elkövető szándéka a sértett bántalmazására irányul, azonban az halállal végződik.

Példa:

A köztiszteletnek örvendő B. János hangos szóváltás után kétszer ököllel arcon ütötte K. Istvánt, aki sértő megjegyzést tett B. János feleségére. Az ütés következtében K. István kómába kerül, majd meghal. Ebben az esetben az eset körülményeit is figyelembe véve a halált okozó testi sértés állapítható meg. Az elkövető szándéka csupán a testi sértés okozására irányult.

Példa 2:

Ebben az esetben a helyes minősítés

A köztiszteletnek örvendő B. János hangos szóváltás után kétszer ököllel arcon ütötte K. Istvánt , aki sértő megjegyzést tett B. János feleségére. Az ütés után földön fekvő sértettet az elkövető legalább 6 alkalommal acélbetétes bakancsával fejbe rúgta. A sértett belehalt sérüléseibe. Ebben az esetben a helyes minősítés az emberölés. Az eset összes körülményeit tekintve az elkövetőnek számolnia kellett azzal, hogy a nagy erejű rúgások következtében a sértett meghalhat. Ez be is következett. A szándék fajtája képezheti esetlegesen vita tárgyát, azonban a gyakorlat szerint egyenes szándékkal elkövetett emberölés lesz a helyes minősítés.

Mit jelent a gondatlan emberölés?

Az emberölés gondatlanságból is elkövethető. Ebben az esetben az elkövető tettei következményét előre látja, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. (tudatos gondatlanság) Vagy azért nem látja tetteinek következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet elmulasztja.

Álláspontom szerint gondatlan emberölés esetén annak megértését leginkább a gyakorlati példák segítik.

Példák:

Mulasztással valósul meg például a gondatlanságból elkövetett emberölés, ha a szülő a kisgyermekét magára hagyja a súlyosan mozgáskorlátozott nagyszülővel. A gyermek lelöki az égő gyertyát, majd az így keletkezett tűzben életét veszti. Ebben az esetben tehát az őt magára hagyó szülő gondatlanságból elkövetett emberölés miatt lesz felelősségre vonható.

Gondatlannak minősül tehát az emberölés, ha az elkövető bántalmazási szándék nélkül meglöki az erősen ittas sértettet, aki elesve halálos koponyasérülést szenved (BH1995. 553.). Gondatlan továbbá akkor is, ha testi sértés okozására nem irányuló bántalmazási szándékkal üti meg a sértettet, aki a csúszós járdán elesve szenved halálos koponyasérülést. (BH1992. 225.).

Gondatlan emberölés történik abban az esetben is, ha az elkövető megengedi három és fél éves gyermekének, hogy az út szélén parkoló személygépkocsiját az átadott indítókulccsal kinyissa. Ezek után beszáll a járműbe, majd az indítókulcsot behelyezi a gyújtáskapcsolóba. Ennek következtében a hátramenetben hagyott – kézifékkel nem megfelelően rögzített – gépkocsi elindul, s a mögötte álló gyermeket halálra gázolja (BH2017. 42.). Természetesen ezekben az esetekben a bírói gyakorlat kiemelten értékeli a gondatlanságot, és általában felfüggesztett tartamú szabadságvesztést alkalmaz.

A nyitott tenyérrel történő ütés esetén általában nem lehet a testi sértés szándékára következtetni. Ezért például, ha ilyen ütés következtében a sértett elesik és súlyos sérülést szenved, akkor gondatlanságból okozott súlyos testi sértés, ha az elesés folytán bekövetkezett súlyos koponyasérülése folytán meghal, akkor pedig gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége állapítható meg.

Gondatlanságból (hanyagságból) elkövetett emberölés vétségét valósítja meg a vádlott, aki a mérgező hatású permetezőszert barackpálinkás üvegben a nyári konyhában tárolja. Ebből  az édesapja fogyaszt, és halálos mérgezést szenved. A vádlott ebben az esetben tudta, hogy az édesapjának gyenge a látóképessége, valamint az a szokása, hogy a lakásban rendszeresen szeszes ital után kutat (BH2001. 52.).

Mikor beszélhetünk emberölésről?

Befejezett a bűncselekmény a halál (vagy az irreverzibilis agyhalál) bekövetkezésével.

 Mikor beszélünk emberölés kísérletéről?

Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. Az emberölés kísérletének fogalmát jelen esetben szintén példákon keresztül lehet szemléletesen bemutatni.

Példa

A közel két méter távolságból leadott, (a sértett mellkasára) célzott lövés kísérletnek minősül még akkor is, ha a véletlennek köszönhetően a lövedék a kulcscsont magasságában elakadt, s csupán három hét alatt gyógyuló életveszélyt elő nem idéző sérülést okozott (BH2010. 57.).

Kísérletről van akkor is szó, ha az elkövető megteszi azokat a műszakilag szükséges intézkedéseket, amelyek révén a földgáz kiáramlása a sértett által lakott helyiségbe megkezdődik, ám ennek a koncentrációja nem éri el a robbanáshoz, illetőleg a fulladáshoz szükséges mértéket, mert a sértett a gázbeáramlást észleli és a helyiség ablakát kinyitja.

Emberölés bűntettének a kísérletét valósítja meg az a terhelt, aki tehergépkocsijával kilenc kilométeren keresztül üldözi a sértettet, majd balesetet okozva nagy sebességgel belehajt a sértett által vezetett személygépkocsiba (BH2009. 38.).

Kísérletnek minősül továbbá a mérgezett italnak a sértett keze ügyébe vagy a sértett számára szokásos helyre elhelyezése.

Kísérletnek minősül továbbá az elektromos áramnak az ajtókilincsbe vezetése. (BH2001. 3.) Ez attól függetlenül így minősül, hogy a sértett az italt nem itta meg, a kilincset nem fogta meg.

A sértett eszméletlenséget eredményező bántalmazása, majd ilyen állapotban vízbe dobása az emberölés kísérletének számít, ha a sértett megfulladása bármely okból elmarad (BJD 999.).

A kísérlet vonatkozásában beszélhetünk befejezett és nem befejezett kísérletről. Ezzel összefüggésben fontos azzal tisztában lenni, hogy nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

Példa:

Az önkéntes eredményelhárítás állapítható meg a vádlott javára, aki az általa korábban megnyitott beáramló gázt időben elzárja.

Milyen büntetésre számíthat emberölés esetén?

Az emberölés alapesetben 5–15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Aki az emberölést gondatlanságból követi el, 1–5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.  Az emberölés előkészülete szintén 1–5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést

  1. a) előre kitervelten,
  2. b) nyereségvágyból,
  3. c) aljas indokból vagy célból,
  4. d) különös kegyetlenséggel,
  5. e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,
  6. f) több ember sérelmére,
  7. g) több ember életét veszélyeztetve,
  8. h) különös visszaesőként,
  9. i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
  10. j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
  11. k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére

követik el.

Minősített esetek

A minősített esetek ismérveire a 3/2013. Büntető jogegységi határozat II. pontjában foglaltak részletes iránymutatást adnak. Az emberölés egyidejűleg több minősítő körülmény alapján is megállapítható.

Előre kitervelten elkövetett emberölés:

Az emberölés előre kitervelten történő elkövetése feltételezi, hogy az elkövető az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és módját átgondolja. A végrehajtást akadályozó vagy segítő tényezőket felméri és a lényeges előkészületi, elkövetési és az elkövetés utáni mozzanatokat tesz. Az előre kiterveltséget a tervszerű és céltudatos magatartás jellemzi. Ez az ölési cselekmény részleteinek átgondolását, viszonylag hosszabb időn át történő fontolgatását, a cselekmény elkövetési szakaszainak megfelelő mozzanatok mérlegelését jelenti. Nem feltétel azonban az említett tényezők együttes fennállása. Az előre kiterveltség nem egyszerűen az ölési szándék átgondolását, hanem a véghezvitel előregondolását jelenti.  Ez által az ölési szándék eltökéltté válik (EBH2013. B.7). Nem zárja ki az előre kiterveltség megállapítását, ha az elkövető beszámítási képességében korlátozott, kóros elmeállapotú, és az sem, ha a cselekményt a leleplezés biztos tudatában követi el.

Nyereségvágyból elkövetett emberölés:

Az emberölés akkor minősül nyereségvágyból elkövetettnek, ha közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul. Közömbös, hogy az elkövető által elérni kívánt vagy ténylegesen megszerzett vagyoni előny életszükséglet, káros szenvedély vagy erkölcsileg meg nem alapozott igény kielégítését szolgálja.

Aljas indokból elkövetett emberölés:

Az aljas indok vagy cél más Btk. tényállásokban magában foglalja a nyereségvágyat is, de az emberölésnél a jogalkotó kiemelte és nevesítette mint egy tipikus aljas indokot. Ettől függetlenül az anyagi vonzat megjelenhet az aljas indok megvalósulási körében is.

Példa:

Így ha az ölési cselekményt kölcsöntartozástól való megszabadulás motiválta, az nem nyereségvágyból, hanem aljas indokból elkövetett emberölésnek minősül, mivel nem közvetlenül irányul haszonszerzésre (BH2012. 141.). Az aljas indokból (célból) elkövetett emberölésen az erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó vagy ilyen célból megvalósított cselekményeket kell érteni.

Aljas indoknak tekinthető az is, ha az ölési cselekmény nem közvetlenül haszonszerzésre irányul, hanem az elmaradt haszon miatti megtorlás a cél, azaz ha az ölést az anyagiasság motiválja, mert a sértett meghiúsította az elkövető anyagi reményeit. (vö. BH2012. 56., BH1986. 443.)Aljas indokból elkövetett az emberölés az is, amikor az elkövető más bűncselekmény megvalósítása vagy már véghezvitt más bűncselekmény leplezése a cél.

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés:

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapításánál elsősorban emberiességi, valamint erkölcsi szempontok a meghatározók. A különös kegyetlenség fogalma alá az átlagost lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával véghezvitt ölési cselekmények vonhatók. Ez elsősorban a sértettnek okozott sérülések száma, súlya és jellege alapján állapítható meg. Ezekből általában következtetés vonható az elkövetés embertelenségére. Az elkövető tudatának az elkövetés idején át kell fognia a végrehajtás különös kegyetlenségét. Ellenkező esetben a minősítő körülmény nem állapítható meg. Az elkövető ezzel kapcsolatos tudattartalmára a sérülések számából, a bántalmazás hosszan tartó, elhúzódó voltából, a sértett látható szenvedéséből, illetőleg a sértettnek a végrehajtás ideje alatt tanúsított magatartásából vonható következtetés.

A hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés:

Ha a sértettet a hivatalos eljárása során tett intézkedése miatt, de a hivatalos személyi minőségének megszűnése után éri az élet elleni támadás, az aljas indokból (célból) elkövetett emberölés megállapításának van helye.

Példa:

Hivatalos személy ellen, több emberen elkövetett emberölés kísérlete helyett hivatalos személy elleni erőszak és életveszélyt okozó testi sértés kísérlete állapítandó meg, ha a több személlyel dulakodó terhelt az egyik sértettől megszerzett lőfegyverrel nem célzott lövést ad le, és ölési szándékára nem lehet következtetni (BH2006. 75.).

Amennyiben hivatalos eljárás alatt gyilkolják meg a passzív alanyt, az ölés motívuma irreleváns, viszont ha eljárásán kívül, akkor szükséges a tényállásszerűséghez a motívum (eljárása miatt) megléte. Amennyiben tehát az ölés motívuma ilyen esetben a korábbi eljárás, az emberölés aljas indokból elkövetettnek minősülhet. Az egy eljárásban fellépő hivatalos személyek megölése minősül a több ember sérelmére megvalósuló minősített eset szerint is. (Lásd még BH1999. 489., BH1995. 385.) Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a hatályos Btk.-val szemben korábban az 1978-as Btk. „a hivatalos személy ellen” való elkövetést tartalmazta szövegszerűen. E megfogalmazás pontosan a passzív alany tényállási elemként való rögzítését szolgálta, míg a „sérelmére” elkövetés a sértetti minőségre is utal. Az ölés vonatkozásában ennek a megkülönböztetésnek nincs lényegi következménye.

Több ember sérelmére elkövetett emberölés:

A megállapítás szempontjából közömbös, hogy az elkövető egyetlen elhatározásból fakadóan, egy időben, illetőleg egymást követően, vagy különböző időpontokban és eltérő elhatározásból hajtja-e végre a több ember megölését. A kerítésbe, ajtókilincsbe vezetett áram vonatkozásában a bírói gyakorlat – az adott körülmények és s bekövetkezett eredmények függvényében – megállapíthatónak látja a több emberen elkövetett emberölés kísérletét vagy befejezett alakzatát. Erre nézve irányadó a BH1982. 493., a BH1993. 537., a BH1995. 385., illetőleg a BH2000. 97. Ezzel szemben gondatlan ölést állapított meg – részben más körülmények között – a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12.B.700/2010/27. sorszámú ítélete (5-H-BJ-2010-62.), jogerőre emelte a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.91/2011/6. ítélete (DIT-H-BJ-2011-85.).

A több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés körében – szemben a korábbi törvénnyel – jelentős egyszerűsítés történt: a több ugyanis legalább kettő személyt jelent. Így a korábbi joggyakorlat („sok ember életét veszélyeztető módon”) bizonyosan nem követhető. Megjegyezhető továbbá, hogy ez a szövegszerű egyszerűsítés egyben szigorítást is jelent, mivel a felelősség megállapítható lesz már olyan ölési mód választásakor is, ami nem veszélyezteti sok ember életét (határozatlan számú, vagy meghatározott, de nagyobb létszámú személyek összessége).

A veszély az elkövetési cselekménnyel összefüggésben álló, még létre nem jött olyan helyzet vagy esemény, amelynek bekövetkezése a fenyegetett személyek életét, testi épségét vagy egészségét jelentősen sértené, illetőleg károsítaná. A minősített eset átfogja a Btk. 322. §-a szerinti közveszélyokozást, így halmazatot nem lehet megállapítani, csak a minősített szándékos ölést. A közveszéllyel (több ember életét veszélyeztető) előidézett gondatlan halál viszont csak a Btk. 322. § megfelelő alakzata szerint minősül.

A védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés:

A védekezésre képtelen passzív alany a Btk. 459. § (1) bekezdés 29. pontja értelmében olyan személy, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva, ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére.

Az ellenállás kifejtésére képtelenség értelemszerűen az ölési cselekménnyel szembeni ellenállással kapcsolatos.

A bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés

A Btk. 160. § (2) bekezdés k) pont szerinti minősítés további két sértetti kört emel fokozottan védett szintre. Ezek a bűncselekmény elhárítására az idős koránál, illetve a fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személyek meggyilkolása. Itt a sértett olyan személy, aki az ölési cselekmény elhárítására képes lenne ugyan, de csak korlátozottan, és ez az állapota életkorával vagy fogyatékosságával függ össze. Az elkövető számára ismert kell, hogy legyen ez az állapot, és lényegében ennek kihasználásával követi el a cselekményt. Önmagában tehát az a tény, hogy időskorú a sértett, még nem alapozhatja meg a minősített esetért való felelősséget.

Dr. Katona Csaba ügyvéd

emberölés

emberölés

felfegyverzekve
kinglaw

Tapasztalt védő ügyvédre van szüksége? Forduljon hozzám.