Csalás

Csalás

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalás bűncselekményét valósítja meg.

(2) A csalás vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. a) a cselekmény kisebb kárt okoz, vagy
  2. b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
  3. ba) bűnszövetségben,
  4. bb) közveszély színhelyén,
  5. bc) üzletszerűen,
  6. bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy
  2. b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. a) a csalás jelentős kárt okoz,
  2. b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy
  3. c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
  2. b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
  2. b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon követi kel.

Hogyan követhető el a csalás?

A bűncselekmény elkövetési magatartásai a tévedésbe ejtés vagy a tévedésben tartás. A tévedés a valóságtól eltérő tudattartalom. A tevéssel megvalósítható tévedésbe ejtés a hamis tudattartalom tettes általi kialakítása a sértettben. Ez tipikusan történhet legális jellegű polgári jogi kölcsön ügyletben is. (pl. Kölcsön)

Kölcsönadtam az ismerősömnek, de nem fizeti vissza. Feljelenthetem-e csalás miatt?

A válasz több mindentől függ. Abban az esetben, ha a kölcsön visszaadására már a kölcsönkérés pillanatában sem volt szándék, akkor a csalás megvalósul. A szándékra több mindenből lehet következtetni. Pl.: volt-e jövedelme, volt-e reális esély a visszafizetésre? (örökölt stb.) A késedelmes vagy hibás teljesítés ugyanis a csalást nem valósítja meg, ha a szerződés megkötésekor a jogtalan haszonszerzésre irányuló célzat nem állt fent. Nem követ el tehát csalást az a vállalkozó, aki a rábízott munkát késedelmesen vagy nem megfelelő minőségben végzi el. Nem valósul meg a csalás, ha a befejezésre Önhibáján kívül nem kerül sor. (pl. csődbe megy). Ebben az esetben a pénz visszakövetelése bírósági per útján történhet.  Megvalósulhat a csalás cselekménye, ha időközben kiderül, hogy a vállalkozónak a szaktudása és az eszközei is hiányoznak. A munka elvégzésére tehát eleve nem is volt szándéka. A bírói gyakorlat a magatartás megtévesztésre való alkalmasságát a sértett szemszögéből vizsgálja, és adott esetben primitív megtévesztő magatartásokat is tényállásszerűnek minősíthet.

Egyoldalú szerződést kötöttek velem. Tehetek-e feljelentést?

Nem valósít meg csalást az önmagában tisztességtelen, egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos szerződés kötése, amennyiben a szerződő fél e körülmények tudatában van. Ez természetesen az ilyen szerződés polgári jogi jogkövetkezményeit nem érinti.

Szükséges –e a kár bekövetkezése?

A válasz igen. A csalás megvalósulásához szükséges a kár bekövetkezése. A Szükséges továbbá, hogy a kár az elkövető megtévesztő magatartása miatt következzen be.

Hogyan követhető el a csalás?

A cselekmény egyenes szándékkal követhető el, az elkövető célja a jogtalan haszonszerzésre irányul. A tudatnak ki kell terjednie a haszon jogtalan voltára is, és a célzatnak már a megtévesztő magatartást megelőzően kell kialakulnia. Ellenkező esetben nem valósul meg a csalás. A korábbi példánál maradva, ha a kölcsönt kérőben csak később, a kölcsön átvételét követően alakul ki az az elhatározás, hogy nem fizet, csalás nem valósul meg. A csalás esetében a tettesnél mind a teljesítési képességet, mind a teljesítési készséget vizsgálni kell, de a kettő közül az utóbbi a döntő.  Nem hivatkozhat a kölcsön visszafizetésének szándékára az, akinek a kérdéses időben jövedelme nem volt, és a jövőben sem volt várható.

Fedezet megléte esetén is megvalósulhat a csalás, ha a tettesnek a kölcsön felvételekor nem áll szándékában azt visszafizetni (BH2000. 6.). A gyakorlatban ezt elég nehéz bizonyítani, hiszen a teljesítőképesség megvan, azonban a teljesítésre való hajlandóság hiányzik. Megvalósul a csalás, ha például a fővállalkozó fizetésképtelensége tudatában köt szerződést az alvállalkozókkal. Továbbá a cég fizetésképtelen helyzetben köt lízingszerződéseket – BH2017. 110.). A cél körében nemcsak a tettes saját haszonszerzési célzata értékelhető, hanem az is, ha a tettes más részére próbál jogtalan hasznot elérni (vö. BH2014. 172.). Ha azonban a tettest haszonszerzési célzat nem vezérli, önmagában az egyébként megtévesztő magatartására csalás miatti felelősséget alapítani nem lehet (BH2016. 135.).

Stádiumok és tettesség

A kár, mint eredmény bekövetkezésével a cselekmény befejezetté válik. A befejezettséghez haszon megszerzése nem szükséges, sőt akár más kezéhez is juthat a vagyoni előny (EBH2003. 841.). A tévedésbe ejtés megkezdésével (például BH2016. 193.), illetve a felvilágosítás elmulasztásával a bűncselekmény kísérleti stádiumba jut (BH1999. 398.), amely mindaddig fennáll, amíg a kár be nem következik . A csalás közönséges bűncselekmény, tettese bárki lehet.

Milyen büntetésre számíthat csalás esetén?

A cselekmény főszabály szerint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A csalás büntetési tételének az alapját az elkövetési érték, illetve az alábbi minősítő körülmények adják:

  1. ba) bűnszövetségben,
  2. bb) közveszély színhelyén,
  3. bc) üzletszerűen,
  4. bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve

A cselekmény már három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha azt nagyobb értékre követik el, vagy a kisebb értékre elkövetett csalást ba) bb) bc) módon követik el.

A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha és amennyiben a csalás jelentős értékre követik el, vagy a nagyobb értékre elkövetett csalást ba) bb) bc) módon követik el. A csalás 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő ha a csalást különösen nagy értékre követik el, vagy a jelentős értékre elkövetett csaláshoz ba) bb) bc) minősítő körülmény valamelyikre társul. A csalás akár 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő ha a csalást különösen jelentős értékre követik el, vagy a jelentős értékre elkövetett csaláshoz ba) bb) bc) bd minősítő körülmény valamelyikre társul.

Forrás: Büntetőjogi törvény

Csalással gyanúsítják? Többre kíváncsi?

Forduljon hozzám bizalommal.

  1. Katona Csaba ügyvéd
csalás

csalás

kinglaw

Tapasztalt védő ügyvédre van szüksége? Forduljon hozzám.