Milyen büntetésre számíthat vesztegetés esetén?
- A vesztegetés bűncselekményét az követi el, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.
- (3) A büntetés a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig, b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Látható tehát, hogy a vesztegetés relatíve súlyos bűncselekménynek számít, amelyet a bírói gyakorlat is megerősít, ugyanis a tapasztalataim szerint gyakran szabnak ki eltúlzottan súlyos büntetéseket vesztegetéssel kapcsolatos ügyekben.
A jogalkotó a vesztegetés, és a hivatali vesztegetés, illetve ezek elfogadásának törvényi tényállásait különbözteti meg. A vesztegetés, és a vesztegetés elfogadása tehát két különböző bűncselekmény. Az előbbieken túl a hivatalai vesztegetés és annak elfogadása szintén önálló bűncselekmények. Jelen bejegyzésben a vesztegetést fogom bemutatni.
Hogyan követhető el a vesztegetés?
A bűncselekmény elkövetési magatartása a jogtalan előny adása, illetve az előny ígérete. Önmagában nem minősül annak a minden konkrét tartalmat nélkülöző ígéret, mint például az, hogy „nem leszek hálátlan”
Az előny adása, vagy ígérete minden esetben azzal a céllal történik, hogy a megvesztegetni kívánt személy (passzív vesztegető) a kötelezettségét megszegje. Kötelességszegés alatt az adott jogi személyre vonatkozó jogszabályokban és belső utasításokban előírt lényeges, az ügy érdemére kihatással lévő szabályok megszegését kell érteni. Ezt minden esetben egyedileg mérlegeli a bíróság.
Tipikus elkövetési magatartás: Vesztegetést követ el a kereskedelmi vezető, aki jogtalan előnyért cserébe meghatározott (al)vállalkozó részére biztosítja a munkát, azaz a vállalkozó a munkáért cserébe „visszaoszt”.
Mi számít vesztegetési pénznek, juttatásnak?
A bűncselekménynek tárgya azaz a juttatás nincs konkrétan meghatározva. Ez bármi lehet, így vagyoni és személyes (erkölcsi) jellegű is, a lényege, hogy az elkövetőt vagy rá tekintettel mást a korábbinál jobb helyzetbe juttasson. A vagyoni jellegű előny leggyakrabban pénzbeli, illetve pénzértéket képviselő dologi juttatás, de idetartozik a kriptovaluta is.
Megvalósulhat visszterhes ügyletként is, így például kamatmentes hitelként, vagy önmagában a kölcsön nyújtásával, amikor annak a feltételei egyébként nem állnának fenn (BH1994. 62.). Személyes (erkölcsi) jellegű, ha az csak eszmei, erkölcsi tartalommal bír, vagyonival nem. Ilyen lehet például kereseti lehetőség biztosítása, szexuális kapcsolat ígérete, céges autó biztosítása stb.
Ki követheti el a vesztegetést?
Aktív vesztegető (megvesztegető) bárki lehet. A megvesztegetett személyek körét (passzív vesztegetők) a törvény az alábbiak szerint határozza meg:
Passzív vesztegető a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy vagy rá tekintettel más irányába végző személy lehet.
A Polgári Perrendtartási Törvény 7. § 6. pontja szerint gazdálkodó szervezet a:
- gazdasági társaság,
- az európai részvénytársaság,
- az egyesülés,
- az európai gazdasági egyesülés,
- az európai területi társulás,
- a szövetkezet,
- a lakásszövetkezet,
- az európai szövetkezet,
- a vízgazdálkodási társulat,
- az erdőbirtokossági társulat,
- a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe,
- az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv,
- az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat,
- a végrehajtói iroda,
- a közjegyzői iroda,
- az ügyvédi iroda,
- a szabadalmi ügyvivői iroda,
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
- a magánnyugdíjpénztár,
- az egyéni cég,
- továbbá az egyéni vállalkozó,
- emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat,
- a költségvetési szerv,
- jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy,
- az egyesület,
- a köztestület,
- valamint az alapítvány
Mikor minősül súlyosabban büntetendőnek a vesztegetés?
A bűncselekmény súlyosabb esete akkor valósul meg, ha a cselekményt a gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult személyével kapcsolatban követik el.
Önálló intézkedésre jogosultak azok, akik a feladatukat közvetlen irányítás nélkül, önállóan végzik, önállóan hozzák meg a döntéseiket, attól függetlenül, hogy az adott szervezeten belül vannak-e utasításra jogosult feletteseik. Ezt mindig az adott ügyben őket ténylegesen megillető jogosítványok alapján kell eldönteni. Ebbe a körbe tartoznak a vezető beosztású személyek, azok, akik a szervezet képviseletére jogosultak (ügyvezetők, cégvezetők), valamint az érdemi döntéseket lényegesen befolyásoló, a döntések előkészítésében közvetlenül közreműködő beosztottak is
Korlátlan enyhítési lehetőség
A törvény lehetővé teszi, hogy az aktív gazdasági vesztegetés elkövető, tehát a vesztegető büntetésének a korlátlan enyhítését, különös méltánylást érdemlő esetben pedig a mellőzését is, ha az alapeset szerinti elkövetést, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
