A vagyonelkobzás lényege a bűncselekményből származó javak elvonása. Célja a bűncselekmény elkövetése előtti vagyoni helyzet visszaállítása. A zár alá vétel, illetve a lefoglalás pedig a vagyonelkobzás későbbi biztosítására szolgál általában. Pályám során rendkívül gyakran találkozom a fenti jogintézménnyel, ugyanis a bűncselekmények nagyrészének célja a vagyonszerzés. (Költségvetési csalás, sikkasztás, gazdasági csalás, stb.)
Mi lehet a tárgya a zár alá vételnek vagy az elkobzásnak?
Valamennyi vagyoni értékű jog, követelés, továbbá bármely pénzben kifejezhető értékkel bíró előny. Elsősorban ingó és ingatlan vagyontárgy, de készpénz is lehet a vagyonelkobzás tárgya. Az ingatlant például minden esetben zár alá veszik, a számlapénzt szintén. Az ingóságok esetében (pénz, arany, óra stb.) lefoglalást alkalmaznak
„Elkobozható-e” a kriptovaluta?
Tisztában kell azzal lenni, hogy a vagyoni értéket megtestesítő kriptovaluták – mint virtuális fizetőeszközök – a fizetésre használt elektronikus adat fogalma alá vonhatók, azaz vagyonelkobzás hatálya alá tartoznak.
Sok személy tartja a bűncselekmény útján megszerzett vagyonát különböző kriptovalutákban, azonban kevesen tudják, hogy az eljáró hatáságok is komoly szakértelemmel rendelkeznek az ilyen vagyontárgyak felkutatása kapcsán. Megtörtént ügyben a rajtaütéskor nem csupán a bevetési egység érkezett a helyszínre, hanem komplett szakember gárda. (programozók, etikus hekkerek) Ennek segítségével a helyszínen talált számítógépeken jelszó megadása nélkül sikerült lefoglalni több, mint 1 milliárd forint értékű kriptovalutát.
Mit tehet a vagyonelvonás elkerülése érdekében?
A vagyonelkobzás elkerülése érdekében bizonyítania kell, hogy az adott vagyontárgy nem bűncselekményből származik. Ez sokszor igen átgondolt és összetett feladat. A bizonyítás történhet okiratokkal (Pl.:kölcsönszerződés, hagyatékáradó végzés), de akár tanúvallomásokkal vagy bármilyen egyéb módon.
A hozzátartozó nevén lévő vagyon lehet-e vagyonelkobzás tárgya?
A válasz sajnálatos módon igen. Abban az esetben ha a hatóság igazolni tudja, hogy a bűnös eredetű vagyonnal a hozzátartozó gazdagodott (pl.: gyermek nevére vásárolt ingatlan) a zár alá vétel, vagy lefoglalás arra a vagyontárgyra is elrendelhető.
Melyek a vagyonelkobzás konkrét esetkörei?
- A vagyonelkobzást egyrészről el kell rendelni a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. Ilyen vagyon az, amihez az elkövető közvetlenül a bűncselekmény elkövetése útján jut hozzá, a bűncselekmény a vagyon megszerzésére irányult.
- A vagyonelkobzás kiterjed továbbá arra a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett (például a lopott pénzen vásárolt vagyontárgyra vagy a lopott vagyontárgy értékesítéséből befolyt összegre).
- Kötelező vagyonelkobzást kiszabni arra a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak, vagy arra szántak. Ilyennek tekinthető például az a vagyon, amellyel a bűncselekmény elkövetőjét anyagilag támogatják a bűncselekmény zavartalan végrehajtása érdekében.
Mit jelent a kiterjesztett hatályú vagyonelkobzás?
Bizonyos bűncselekmények esetében az eljáró hatóság gyakorlatilag vélelmezi azt, hogy az elkövető teljes vagyona bűncselekményből származik, egyszerűen fogalmazva mindent visznek, amit érnek.
A kiterjesztett hatályú vagyonelkobzás konkrét esetei:
A Btk. 74/A. §-a alapján egyrészről kiterjesztett hatályú vagyonelkobzás alá esik:
- bűnszervezetben való részvétel,
- a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés,
- továbbá az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett embercsempészés elkövetésének ideje alatt szerzett vagyon.
A vagyonelkobzást emellett ugyancsak el kell rendelni a tételesen felsorolt bűncselekmények elkövetője vonatkozásában a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele arra enged következtetni, hogy az az elkövető igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.
Mely konkrét bűncselekmények esetén van helye kiterjesztett hatályú vagyonelkobzásnak?
A teljesség igénye nélkül:
- Kábítószer termesztése, előállítása, az ország területére behozatala, kivitele, átszállítása [178. § (1)–(5) bekezdés és 179. §],
- Az új pszichoaktív anyag előállítása, az ország területére behozatala, kivitele, átszállítása, forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés [184. § (1)–(3) és (5) bekezdés, 184/A. § (1) bekezdés b) pont és c) pont cb) alpont, (2)–(3) és (5) bekezdés, 184/B. § (1) bekezdés a) pont, (2)–(5) bekezdés, 184/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont, b) pont ba) alpont, (2)–(5) bekezdés],
- az emberkereskedelem, a kerítés (200. §),
- a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali vesztegetés, a hivatali vesztegetés elfogadása (290–294. §),
- a zsarolás (367. §),
- különösen nagy vagy különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás
- a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás [373. § (5) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése],
- a különösen nagy vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés [376. § (5) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése],
- a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás [396. § (4)–(5) bekezdés],
- a pénzmosás (399. §),
A fenti esetekben tulajdonképpen az elkövetően minden egyes lefoglalt vagyontárgy esetében külön-külön bizonyítania kell, hogy azt legális forrásból szerezte. Ez sok esetben rendkívül nehéz feladat, ugyanis sokszor szembesülök azzal a helyzettel, hogy a vagyon ténylegesen nem bűncselekményből származik, hanem például nem bejelentett munkavégzés utáni jövedelemből. Ebben az esetben az igazolás szinte lehetetlenné válik. Hasonló a helyzet a közelmúltban az alábbi igen nagy port kavart ügyben is, amiről a védői titoktartás miatt részleteket nem árulhatok el.
Vagyonelkobzás – zár alá vétel – lefoglalás kapcsolata
A zár alá vétel lényegében egy technikai jellegű intézkedés, ami többek között a későbbi vagyonelkobzás biztosítására szolgál, ugyanis a vagyonelkobzásról a bíróság dönt az ítéletben, ami értelemszerűen a büntetőeljárás megindítása után általában évekkel később történik. A gyakorlatban tehát általában – a gyanúsítás közlésekor – a későbbi vagyonelkobzás biztosítása érdekében zár alá veszik vagy lefoglalják a vagyontárgyakat. A természetben található dolgokat – például készpénz – lefoglalják. A bankszámlákon lévő pénzt és az ingatlanokat zár alá veszik.
Jóhiszeműen szerzett vagyonra elrendelhető-e a vagyonelkobzás?
Jóhiszeműen szerzett vagyonra – ahogy a fentiekben már hivatkoztam – nem rendelhető el vagyonelkobzás, azonban kevesen tudják, hogy a pénzben kifejezett vagyonelkobzás a jóhiszeműen szerzett vagyonra is végrehajtható az ítélet jogerőre emelkedése után végrehajtó segítségével.
