Manapság egyre gyakrabban hallható a sajtóban, hogy az adott bűncselekményt bűnszervezetben követették el. Ebben a cikkben azt fogom megvizsgálni, hogy mit is jelent pontosan a bűnszervezet, milyen esetekben lehet azt megállapítani és milyen hátrányos jogkövetkezményekkel jár. A hatályos jogszabályok szerint a bűnszervezet a legösszetettebb szerveződési forma, ami így különösen veszélyes a társadalomra. Ennek következtében jogalkotó rendkívül súlyos szankciókat alkalmaz annak megállapítása esetén.
Mi bűnszervezet?
A bűnszerevezet legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
A bűnszervezet megállapításához tehát legalább 3 személyre van szükség, és az elkövetett bűncselekményeknek 5 évi, vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendőnek kell lenniük.
hierarchikus szervezettség
A hatályos Btk. 2019. július 10-én jelentős módosításokat hajtott végre a bűnszervezet megállapíthatóságának feltételei körében. Új fogalmi elemként bekerült a hierarchikus szervezettség, az összehangolt működést pedig a konspiratív működés váltotta fel. Az indokolás alapján a hierarchikus felépítésben az alá-fölé rendelt döntési, végrehajtási szintek elkülöníthetők egymástól, a szervezeti felépítésnek vertikális jellege van.
konspiráció
A konspiratív működés jellemzői az elkövetők közötti koordináció. A lebukás megelőzése érdekében tett lépések, a bűncselekményből származó előny szervezett elosztása és a bűncselekmények elkövetésének feladatmegosztáson alapuló tervszerűsége.
A joggyakorlat szerint a konspirációt az alábbiak támasztják alá:
- az ún. dobós alkalmazása, telefonszámok gyakori cserélése;
- gúnynevek, álnevek használata,
- kódolt nyelv használata (pl. kábítószer elnevezése: bogyó, zöld, fehér);
- tudatlan személy szállításba történő beszervezése;
- a komolyabb beszélgetések személyesen történő lebonyolítása;
- amikor az elkövetők (sofőrök, futárok stb.) a felső vonalat, és sokszor egymást sem ismerik, így csökkentve a lebukás veszélyét;
- az ügyvédek közös megbízása, illetve a közös védekezés meghatározása.
A bűnszervezetben elkövetés bírói gyakorlata:
- A bűnszervezetben elkövető cselekedhet a szervezet teljes fennállása alatt, időszakosan és eseti jelleggel is, de bűnszervezetben elkövető lehet az is, aki csak egy részelemet biztosít a szervezet működéséhez.
- Az elkövetőnek a bűnszervezetben elkövetést átfogó tudattartalmára vont következtetés alapja az, hogy a törvény a bűnszervezet külső, tárgyi jellegű ismérveit határozza meg, amelyek kívülálló (a szervezethez csatlakozó) személy számára is felismerhetőek. Ehhez képest az elkövető tudatának nem arra kell kiterjednie, hogy a bűnszervezet törvényi előfeltételek szerint létrejött. Arra kell kiterjednie, hogy a bűnszervezet tárgyi sajátosságainak ismeretében annak működéséhez csatlakozik, illetve annak keretében cselekszik.
- Egy embercsempészes ügyben egy hónapon belül több alkalommal történt meg a jogellenes határátlépés segítése. Ebben az esetben – ahogy arra a Kúria már utalt – az akár egy ilyen cselekmény esetén is megállapítható a bűnszervezet, amennyiben maga a szervezet működése hosszabb időre szervezett. A hosszabb időn keresztül történő elkövetés olyan tehát szubjektív fogalom, mely felölelhet több hónapon keresztül tartó, de akár rövid ideig, de annál rendszeresebben ismétlődő cselekménysorozatot.
- Az embercsempészés tipikusan társas elkövetési formában valósul meg, ezért, ha azt bűnszervezetben követték el, ezen minősített esetért való felelősséget nemcsak akkor lehet megállapítani, ha valamennyi elkövetésnél az elkövetők mindegyike jelen volt. A bűnszervezetben elkövetést akkor is meg lehet és meg kell állapítani, ha az elkövető csak alkalomszerűen, egyetlen (akár tettesi, akár részesi) cselekményével működött közre, de a tudata átfogta, hogy egy bűnszervezetnek nyújtva teszi ezt. Ennélfogva a VI. r. vádlott „egymozzanatos” cselekménye is bűnszervezetben való elkövetésnek minősül.
Milyen súlyosabb jogkövetkezmények társulnak a bűnszervezetben történő elkövetés esetén?
A bűnszervezetben elkövetéshez kapcsolódó súlyosabb jogkövetkezmény, hogy a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. A büntetési tétel felső határa itt sem haladhatja meg a huszonöt évet.
A bűnszervezetben történő elkövetéshez fűződő további legsúlyosabb jogkövetkezmények a következők:
- A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel.
- A határozott tartamú szabadságvesztés esetén nem alkalmazható feltételes szabadságra bocsátás, azaz nincs kedvezmény. Az ítéletet teljesen ki kell ülni, kivételt képez ez alól reintegrációs őrizet.
- A határozott tartamú szabadságvesztés generális maximuma huszonöt év lesz.
- Fegyházban kell végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetést.
- Az ellenkező bizonyításig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. Így tehát minden lefoglalható zár alá vehető.
- Nincs helye tevékeny megbánás alkalmazásának.
- Költségvetési csalás esetén nincs helye a korlátlan enyhítő szakasz alkalmazásának megtérítés esetén.
