A zsarolás törvényi tényállása viszonylag egyszerű, és hosszú ideje változatlan. A büntetési tétel a b Büntető Törvénykönyv szerint alapesetben 1-5 évig terjedő szabadságvesztés. A büntetési tétel 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha zsarolást bűnszövetségben, az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, hivatalos személyként e minőség felhasználásával, hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.
Mit tegyen, ha zsarolás elkövetésével gyanúsítják?
Ebben az esetben célszerű azonnal büntetőjogi ügyvéd segítségét kérni, ugyanis a bírói gyakorlat alapján igen súlyos cselekménynek minősül. Sok esetben a feltételezett elkövető azonnal letartóztatásba kerül, aminek időtartama átlagosan 6-9 hónap. Elítélés esetén gyakori a letöltendő szabadságvesztés.
Hogyan követhető el a zsarolás?
A zsarolás során az elkövető valakit erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít tevésre nem tevésre, vagy valami eltűrésére.
A fenyegetésnek – a rablással ellentétben – nem kell sem közvetlennek lennie, sem az élet vagy testi épség ellen irányulnia. Ugyanakkor a kilátásba helyezett hátránynak kellően konkrétnak kell lennie. A zsarolásnak valamilyen jogtalan haszonszerzésre kell irányulnia. A haszonszerzés célzata akkor jogtalan, ha az elérni kívánt vagyoni előny objektíve jogtalan, s a tettes is tisztában van azzal, hogy az őt nem illeti meg. Ennek okán például a ténylegesen kölcsönadott összeg erőszakkal vagy fenyegetéssel történő visszakövetelése nem zsarolást hanem önbíráskodást valósít meg.
Mit jelent a fenyegetés a gyakorlatban?
Nézzünk egy konkrét példát:
„A terhelt 2015. június 22. napján, közelebbről meg nem határozható időpontban az M.-i Büntetés-végrehajtási Intézetből, ahol jogerős szabadságvesztés-büntetését töltötte, levelet írt L. L. élettársának, a sértettnek, amelyben előadta, hogy álláspontja szerint a sértett élettársa, L. L. tartozik neki 500 000 forinttal és kilátásba helyezte, hogy amennyiben a sértett nem fizeti meg a levél kézhezvételét követő 3 napon belül részére az 500 000 forintot, élettársára, L. L.-re újabb terhelő vallomást fog tenni különböző büntetőhatóságoknál, amelynek következménye az lesz, hogy L. L.-t újabb szabadságvesztés-büntetésre fogják ítélni, továbbá amennyiben a pénz az általa megadott határidőn belül nem érkezik meg részére, a sértettet a lakóhelyén, családi házuk építése során elkövetett szabálytalanságok miatt építésügyi hatóságoknál fel fogja jelenteni, amelynek következményeként a sértett lakóházát le fogják bontani.”
A sértett nem teljesítette a fenyegetésben foglaltak.
A fentiek alapján látható, hogy a fenyegetés alkalmas volt a félelem kiváltására annak ellenére is, hogy a sértett nem teljesítette az abban foglaltakat. A feljelentés kilátásba helyezése egyik tipikus esete a zsarolásnak. A zsarolás esetén a fenyegetésnek tehát nem kell az élet vagy a testi épség ellen irányulnia elegendő, ha az a sértettben félelmet kelt.
Mi a különbség a zsarolás, és az önbíráskodás közt?
A két bűncselekmény nagyon hasonló, azonban a legfontosabb különbség, hogy a zsarolás esetén a követelés tárgya minden esetben jogszerűtlen. (védelmi pénz, uzsora kamat, nem létező kölcsön) Az önbíráskodás esetében az elkövető jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek kíván érvényt szerezni. (ténylegesen átadott kölcsön stb.)
Megvalósul-e a bűncselekmény, ha az elkövető a kölcsön visszakövetelése érdekében alkalmaz fenyegetést?
Ahogy a fentiekben már hivatkoztam a ténylegesen átadott kölcsön erőszakkal vagy fenyegetéssel történő visszakövetelése esetén önbíráskodás valósulhat meg. A ténylegesen átadott kölcsön esetén ugyanis a követelés nem jogtalan, csak a „behajtás” módja jogszerűtlen. Ebben az esetben tehát az önbíráskodás valósul meg.
A feljelentéssel fenyegetés minden esetben bűncselekményt valósít meg?
A feljelentéssel fenyegetés a zsarolás egyik tipikus elkövetése magatartása, azonban nem minden esetben valósít meg bűncselekményt. Nem valósit meg ugyanis bűncselekményt, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. Ebben az esetben a zsarolás egyébként sem jöhet szóba, hiszen a követelés jogszerű. (Pl. kölcsön) Az önbíráskodás azonban felmerülhet, de mivel a fenyegetés a jogszerű út igénybevételére irányul nem bűncselekmény. Az erőszak, mint igényérvényesítési eszköz jogszerű lehet például jogos önhatalom esetén. Álláspontom szerint a későbbi problémák elkerülése érdekében célszerű még az igényérvényesítés megkezdése előtt ügyvédhez fordulni.
Nézzünk egy konkrét példát:
József 2M forint kölcsönt adott Péternek, azzal hogy azt 3 hónapon belül visszaadja. A pénzt Péter nem adta vissza, ezért József egyre türelmetlenebbé vált majd a következő üzenetet küldte Péternek:
„Ha 3 napon belül nem adod meg a tartozásodat a bíróságon pert indítok ellened a bíróságon”
Látható tehát, hogy a fenyegetés a jogszerű út kilátásba helyezését jelenti, hiszen a kölcsönt bírósági úton lehet visszakövetelni.
Nézzünk egy másik hasonló példát:
József 2M forint kölcsönt adott Péternek, azzal hogy azt 3 hónapon belül visszaadja. A pénzt Péter nem adta vissza, ezért József egyre türelmetlenebbé vált majd a következő üzenetet küldte Péternek:
„Ha három napon belül nem adod vissza a pénzemet, elmondom a feleségednek hogy megcsalod, és a válóperben rád nézve hátrányos nyilatkozatot fogok tenni”
A fenti kijelentés tehát már nem a jogszerű igényérvényesítést szolgálja, valamint alkalmas arra, hogy a fenyegetés a sértettben komoly félelmet keltsen ezért a zsarolás büntette megvalósul.
Önkéntes visszalépés, avagy a zsarolás büntetlensége
Zsarolás kísérlete esetén önkéntes elállás megállapításának van helye, ha a pénzfizetésre vonatkozó zsarolási fenyegetés a terhelt által megszabott rövid határidő alatt sikertelen maradt, ennek ellenére a terhelt több hónapon át nem tesz semmit a követelés érvényesítése érdekében, anélkül hogy abban bármilyen külső körülmény gátolná. Az önkéntes elállás megállapíthatósága azonban minden esetben gondos mérlegelést igényel, és csak igen szűk körben alkalmazható.
Mi történik ha valaki internetes zsarolás áldozatául esik?
A közelmúltban több olyan megkeresést kaptam, ahol valaki internetes zsarolás áldozata lett. Ebben az esetben célszerű a beszélgetéseket elmenteni, és azonnal rendőrséghez fordulni. A rendelkezésre álló internetes lábnyomok alapján (IP cím stb.) az elkövetők azonosíthatóak.
