A Bv. törvény szerint a reintegrációs őrizet azt a elítéltet illeti meg, akit:
- a) nem a jogszabály meghatározott pontjában megjelölt személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el,
- b) első ízben ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre vagy visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő, és
- c) öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést tölt.
Bizonyos erőszakos bűncselekmények elkövetése esetén tehát nem jogosult az elítélt reintegrációs őrizetre. Szükséges továbbá, hogy az ítélet nem lehet 5 évnél súlyosabb, valamint az elkövetőt vagy előszőr ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy nem minősül visszaeső bűnismétlőnek.
A jogalkotó 2023-ban vezette be a reintegráció egyik speciális fajtáját, amit a köznyelv otthonápolási őrizetnek nevez. Erről részletes információkat ide kattintva talál.
Ki számít visszaesőnek?
Az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követett el A szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre, illetve visszaesőként a szabadságvesztés végrehajtását részben felfüggesztették, és az utolsó a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.
Mennyi az őrizet időtartama?
A reintegrációs őrizet időtartama 10 hónap, gondatlan bűncselekmények esetén 12 hónap.
Mely bűncselekmények elkövetése esetén kizárt a reintegrációs őrizet?
- az emberölés [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (3)-(6) és (8) bekezdés],
- az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés], az emberkereskedelem és kényszermunka [192. § (1)-(6) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §), a kényszerítés (195. §),
- a szexuális kényszerítés (196. §), a szexuális erőszak [197. § (1)-(4a) bekezdés], kapcsolati erőszak (212/A. §),
- a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (1)-(2) bekezdés], a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában [302. § (1)-(2) bekezdés], a kényszervallatás [303. § (1)-(2) bekezdés], a jogellenes fogvatartás (304. §),
- a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) és (5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],
- a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés], a zsarolás (367. §), az önbíráskodás [368. § (1)-(2) bekezdés], a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés], a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bekezdés],
- a zendülés minősített esetei [442. § (2)-(6) bekezdés] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. §];
- a népirtás [142. § (1) bekezdés], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], az apartheid [144. § (1)-(3) bekezdés], a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (215. §), a közösség tagja elleni erőszak [216. § (2)-(3) bekezdés], az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése [217. § (1) bekezdés], az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], a lázadás [256. § (1)-(2) bekezdés],
Ki, és hogyan terjesztheti elő a reintegrációs őrizet iránti kérelmet?
A reintegrációs őrizet elrendelésére a bv. intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. A reintegrációs őrizet iránti kérelmet az elitélt, illetve a védője is előterjesztheti. A kérelemben meg kell jelölni azt az ingatlant, ahol az elítélt személy a reintegráció ideje alatt fog tartózkodni. Az ingatlannak alkalmasnak kell lennie elektronikus távfelügyeleti eszköz (nyomkövető) elhelyezésére. A kérelemhez célszerű csatolni a befogadó hozzájáruló nyilatkozatát, és jövedelemigazolását is annak érdekében, hogy a befogadni kívánt személyt szükség esetén el tudja tartani. A reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró kijelöli a fogvatartott lakóhelyéül szolgáló ingatlant, és a szükséges magatartási szabályokat meghatározza.
Dolgozhat-e az őrizet ideje alatt?
A reintegrációs őrizet ideje alatt természetesen dolgozhat, sőt sokszor feltétel is a munkáltató által kiállított nyilatkozat, mely szerint a fogvatartottat szabadulása esetén alkalmazni kívánja majd. Az őrizet ideje alatt a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítása (bevásárlás), oktatás, gyógykezelés céljából az ingtatlant elhagyhatja. Ezt egyébként szigorúan ellenőrzik, nem tehet például a munkahelyre vezető úton indokolatlan kitérőket stb. Ennek megszegése esetén a reintegrációs őrizetet megszüntetik.
