Mit jelent a hűtlen kezelés a törvény szerint?
A hűtlen kezelés lényege a vagyonkezelői megbízatással, lényegében a tulajdonosi jogokkal való visszaélés, amellyel összefüggésben hátrány következik be a rábízott vagyonban. A bűncselekmény tárgya az a vagyon, melyet az elkövető kezelésére, felügyeletére bíztak. Az elkövetési magatartás lényege szerint az elkövető megszegi a vagyon kezelésére vonatkozó jogszabály, megbízás, vagy az egyedi utasításban foglaltakat, és ezzel kárt okoz. A kötelességszegés minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely a jogviszony kereteit meghaladja, vagy ellentétes a megbízó érdekeivel és a rendes gazdálkodás szabályaival, vagy jogszabályba ütközik. A cselekmény olvasó számára történő legegyszerűbb megértési módja, ha annak lényegét konkrét példák alapján szemléltetem az alábbiak szerint:
Hűtlen kezelés a gyakorlatban
Ügyvezető által kötött előnytelen szerződések
Hűtlen kezelést valósít meg a társaságnak az a vezetője, aki egyébként a cég munkavállalóinak feladatát köteles irányítani és ellenőrizni mindazon ügyekben, amelyekben döntési jogosultsággal rendelkezik. E kötelességeit megszegve a tanácsadói szerződésben rögzített követelményeknek meg nem felelő, a vállalat konkrét gazdálkodási problémáit nem érintő, korábban már publikált szakkönyvi, tankönyvi ismereteket tartalmazó „tanulmányok” szolgáltatásáért díj kifizetéséről rendelkezik.
Vagyonkezelő által kötött, indokolatlan külső személy igénybevétele
Hűtlen kezelést valósít meg az a személy, aki a munka elvégzéshez külsős személyeket bíz meg annak ellenére, hogy az általa irányított társaságnak a személyi is tárgyi feltételei is adottak lenne a feladat elvégzéséhez.
A társaság vagyonának, eszközeinek indokolatlan kiszervezése
Hűtlen kezelést valósít meg az a személy, aki mint ügyvezető nem az általa irányított gazdasági társaság érdekei szerint jár el, és a gazdasági társaság tulajdonában lévő gépeket kiszervezi más társaság érdekkörébe ingyenesen, vagy olyan módon ami az általa irányított gazdasági társaságnak kárt okoz.
A társaság alkalmazottja által szándékosan kötött előnytelen üzlet
A társaság alkalmazottja a hűtlen kezelés bűntettét valósítja meg, ha az áru további kiszállítása iránt intézkedik olyan megrendelő részére, aki – általa is tudottan – a fizetési kötelezettségének egyáltalán nem tesz eleget.
A vezető által engedélyezett indokolatlan prémium kifizetés
A hűtlen kezelés bűncselekménye megvalósul, ha a vállalati igazgató a hatályos rendelkezésekben megállapított feltételek hiányában ad engedélyt a prémium kifizetésére.
A vagyonkezelő által engedélyezett hitelnyújtás a hitel visszafizetésére nem képes személy részére
A pénzintézet vezető tisztségviselői megvalósítják a hűtlen kezelés bűntettét, ha a vagyonkezelésre vonatkozó szabályok sorozatos, súlyos megsértésével biztosítanak hitelt, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a vállalkozó nem rendelkezik megfelelő hitelképességgel és ezáltal a pénzintézetnek hátrányt okoznak.
A fenti példák alapján látható tehát, hogy a hűtlen kezelés elkövetése esetén a vagyon kezelésére jogosult személy (általában ügyvezető) szándékosan olyan hibás gazdasági döntést hoz, amivel kárt okoz. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a cselekmény csak szándékosan követhető el. A gondatlanságból fakadó hibás döntések meghozatala a bűncselekmény megállapítására nem alkalmas. Éppúgy nem alkalmas a bűncselekmény megállapítására a megengedett kockázatvállalás sem.
Bűncselekménynek minősül-e a megengedett kockázatvállalás vagy egy rossz gazdasági döntés?
Energiát termelő üzem, valós teljesítőképességének téves felmérésén alapuló hibás döntés folytán bekövetkező az a vagyoni hátrány, amely az aránytalanul nagy számú (a teljesítési készség hatszorosa) szállítási szerződések teljesíthetetlenségével összefüggően érvényesített kárigények miatt következett be – szándékosság hiányában – nem valósít meg hűtlen kezelést.
Mit jelent a megengedett kockázatvállalás?
Erre a kérdésre nem adható egyértelmű válasz, ugyanis ez minden esetben eltérő, és önálló mérlegelést igényel. Ezen kérdés megválaszolására akár szakértő is igénybe vehető.
Mit jelent a hanyag kezelés?
A fentiekhez nagyon hasonló logika alapján kell megítélni a hűtlen kezelés megállapíthatóságát vagy annak hiányát is. A hűtlen kezeléstől eltérően a hanyag kezelés elkövetési tárgya csak olyan idegen vagyon lehet, amelynek kezelését (vagy felügyeletét) törvény írja elő. Az elkövetési magatartás a vagyonkezelési, felügyeleti kötelezettségek megszegése vagy elhanyagolása. E kötelezettségek megbízáson nem, csak közvetlenül törvényen alapulhatnak, és törvénynek kell a kötelezettségek tartalmát is meghatároznia. A hanyag kezelés gyakorlatilag a hűtlen kezelés gondatlan alakzata.
Hanyag kezelés a gyakorlatban:
Az egykori polgármester az önkormányzat által az állami költségvetésből kapott közfoglalkoztatási támogatás dologi kiadásokra fordítható része terhére, az önkormányzat sertéstelepének fejlesztését szolgáló beruházás vonatkozásában megindított egy kapcsolódó közbeszerzési eljárást. A szerződést 2018 márciusában kötötték meg, és a faluvezető már az aláírás napján közel huszonöt millió forint előleg kifizetéséről határozott anélkül, hogy a cég előleg-visszafizetési biztosítékot nyújtott volna. A helyi cég 2018 júliusában már akadályt közölt, egy hónapra rá, 2018 augusztusában pedig, negyven százalékos készültségnél abbahagyta, és az önkormányzat többszöri felszólítására sem folytatta a munkát. Az önkormányzat 2018 novemberében mondta fel a szerződést.
https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2022/10/hamarosan-itelet-szuletik-tiszatenyo-volt-polgarmestere-ugyeben-hanyag-kezeles-a-vad
Milyen büntetésre számíthat hűtlen kezelés esetén?
- (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a cselekmény jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a cselekmény különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében követi el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
