A csalás büntetőjogi fogalma a következő:
Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalás bűncselekményét követi el. A csalás elkövetése során a tettes a valóságot elhomályosítja, a valót felcseréli a valótlansággal, vagy esetleg passzív magatartással elhallgatja azt, és meghagyja a sértett a téves tudatban. A tévedésbe ejtésnek nem kell fondorlatosnak és átláthatlannak lennie. A csalás megállapításának feltétele, hogy az elkövetési magatartás (a megtévesztés) és a bekövetkezett károsodás között okozati összefüggés álljon fenn.
A sértett megtévesztésének, vagy tévedésben hagyásának minden esetben jogtalan haszonszerzésre kell irányulnia. Az elkövető tehát azért téveszti meg a sértettet, hogy jogtalan haszonhoz, általában pénzhez jusson. A csalás célzatos bűncselekmény, ami annyit jelent, hogy kizárólag egyenes szándékkal követhető el. A bűncselekmény elkövetéséhez a kár bekövetkezése sem feltétel. A bűncselekmény tettese bárki lehet. A csalás elkövetési tárgya természetesen nem csupán pénz, értékpapír, ékszer stb., hanem bármilyen vagyoni értékű jog is lehet. (követelés stb.)
Megvalósul-e a csalás, ha valaki akképp kér kölcsön, hogy azt nem akarja visszafizetni?
Ha az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik a teljesítési szándéka, elköveti a csalást. Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt kellő időben visszafizetni nem tudja, nem alapozza meg a csalás bűncselekményében a bűnösségét. Bizonyítani kell, hogy a kölcsönösszeg felvételekor is ez volt a szándéka. Általában erre enged következtetni, ha az elkövetőt számos nagy összegű – a kölcsönadó elől elhallgatott – tartozás terheli, s jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján a teljesítésnek nincs realitása. [BH 1999.104., 2000.6., 2011.58.].
Megvalósul-e a csalás, ha valaki akképp kér kölcsön, hogy annak visszafizetésére van ugyan reális lehetősége, de mégsem áll szándékában azt visszafizetni?
A csalás elkövetésekor nem csupán a teljesítési képességet kell vizsgálni, hanem a teljesítési kézséget is. A gyakorlatban tehát előfordulhat olyan eset, hogy az elkövetőnek lenne ugyan megfelelő jövedelme a kölcsön visszafizetésére, azonban a kölcsönt azzal a szándékkal veszi fel, hogy azt esze ágában sincs visszafizetni. A csalásra irányuló szándék bizonyítása ebben az esetben megfelelő védekezés mellett igen nehéz feladat.
Megvalósul-e a csalás, ha valaki hamis munkáltatói igazolással jut hitelhez?
Nem valósít meg csalást, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a visszafizetés és annak reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti, amely e megtévesztésből eredően folyósítja az igényelt kölcsön. Ebben az esetben a teljesítési készséget, és a teljesítési képességet kell vizsgálni. A csalás abban az esetben is megvalósul, ha a hitelintézet a kölcsön folyósítását megtagadja. Ebben az esetben a csalás kísérleti szakban reked.
Megvalósul-e a cselekmény, ha valaki akképp vesz igénybe szállodai szolgáltatást, hogy azt nem áll szándékában megfizetni?
A csalás természetesen ebben az esetben is megvalósul.
Megvalósul-e a bűncselekmény, ha a magát építési vállalkozónak kiadó személy akképp vesz át előleget a munka elvégzésére, hogy eleve nem áll szándékában a munkát elvégezni?
Természetesen a bűncselekmény ebben az esetben is megvalósul. A szándékára pedig a külső körülményekből lehet következtetni. Pl.: eszközök, munkaerő, szakmai tudás hiánya stb.
Milyen büntetésre számíthat csalás esetén?
A csalás büntetési tétele elsősorban az elkövetési értékhez igazodik. Az üzletszerűség, bűnszövetség stb. további súlyosító körülmény. Ezekben az esetben a büntetési tétel emelkedik.
A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy
- b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
- ba) bűnszövetségben,
- bb) közveszély színhelyén,
- bc) üzletszerűen,
- bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.
A cselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha
- a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy
- b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a cselekmény jelentős kárt okoz,
- b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy
- c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
- b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
Öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
- b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon követi kel.
- (7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét.
Mit jelent csalás esetében a kisebb nagyobb, jelentős, különösen jelentős érték?
- a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,
- b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,
- c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,
- d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,
- e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős
Mit tehet ha internetes csalás áldozata lett?
Ebben az esetben célszerű ügyvédhez fordulni, illetve feljelentést tenni mielőbb. Ezzel kapcsolatban további információkat a Nemzeti Kibervédelmi Intézet honlapján talál.
További kérdés esetén forduljon hozzám bizalommal.
