A költségvetési csalás, korábbi nevén adócsalás elévülése esetén kevesen tudják, hogy „kétféle” elévülési időről beszélhetünk.
- bűncselekmény elévülési ideje
- a már jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajthatóságának elévülése
Mit jelent a „kétféle” elévülési idő a költségvetési csalás – adócsalás esetén?
Költségvetési csalás esetén, ha az ügyben még nem született jogerős ítélet akkor az elévülési idő a büntetési tétel felső határához igazodik.
Példa:
Kovács Józsefet fiktív számlák befogadásával az általa irányított gazdasági társaság által fizetendő ÁFA összegét 150 M Ft. összeggel csökkentette. Ebben az esetben az adócsalás természetesen megvalósul, hiszen a költségvetést kárt érte. A költségvetési csalás büntetési 2-8 évig terjedő szabadságvesztés, ugyanis az elkövetési érték a különös nagy vagyoni hátrány között van (50 M – 500 M) 2012. évi C. törvény [ Btk. (új) ] 396. § (4) bekezdés a) pont. Ebben az esetben az elévülési idő a büntetési tétel felső határa, azaz 8 év.
Hogyan alakul az elévülési idő, ha valakit költségvetési csalás – adócsalás miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek?
Példa:
A fenti példánál maradva tételezzük fel, hogy Kovács Józsefet költségvetési csalás büntette miatt 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ebben az esetben az elévülési idő már a jogerős ítéletben kiszabott büntetéshez igazodik az alábbiak szerint:
A 2013. évi CCXL. törvény 28. § (1) bekezdése szerint a szabadságvesztés végrehajthatósága elévül:
- tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,
- tízévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év,
- ötévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tíz év,
- öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén öt év elteltével.
A fenti példánál maradva a kiszabott 3 év börtön fokozatú szabadságvesztés büntetés mivel öt ével el nem érő tartamú, így öt év elteltével elévül. Látható tehát a különbség az elévülési idők között.
Melyek azok az eljárási cselekmények melyek az elévülési időt félbeszakítják?
A legtöbb büntetőeljárás alatt, vagy előtt álló személy fejében megfordul hogy elrejtőzik a hatóságok elől és megvárja hogy a cselekmény, vagy a kiszabott büntetés végrehajthatósága elévüljön. Sajnos a helyzet több okból sem egyszerű, ugyanis az elévülési időt számtalan körülmény megszakíthatja. A praxisomban képviseltem olyan személyt is, akinek a 2 év 3 hónap tartamú börtönbüntetése 10 év után sem évült el.
A bűncselekmény elévülését csak azok az – ügy előbbre vitelét célzó, tehát érdemi – eljárási cselekmények szakítják félbe mint például:
- az idézésnek a kiadása,
- a tárgyalás megtartása ideértve a bíróság kizárásról szóló döntés előtti eljárás cselekményeket is,
- vádemelés,
- nemzetközi elfogatóparancs,
- belföldi elfogató parancs,
- európai elfogató parancs stb.
A fenti lista nem teljes!
Mi a következménye az elévülési idő felbeszakadásának?
Az elévülés félbeszakításának jogkövetkezménye az, hogy az elévülési idő újra kezdődik, és az elévülési idő korábban eltelt tartamát figyelmen kívül kell hagyni. Az újból elkezdődött elévülés ismét félbeszakadhat, majd ismét újrakezdődhet.
Költségvetési csalás elévülése miatt irány Mexikó?!
Sok ügyfelem fejében megfordul, hogy a büntetőeljárás elől olyan országba menekül, ahol nincs kiadatási egyezmény Magyarországgal. Természetesen ebben a döntésében nem akadályozhatom meg, azonban tisztában kell mindenkinek azzal lennie, hogy ahogy a fentiekben már hivatkoztam számtalan olyan eljárási cselekmény van, ami az elévülést sok esetben az elkövető tudta nélkül megszakíthatja. A kiadatási egyezménnyel kapcsolatos problémákról pedig egy másik bejegyzésemben már korábban írtam. A költségvetési csalás és adócsalás elévülése tehát rendkívül sok tényezőtől függ.
Hogyan lehet kérvényezni a kiszabott szabadságvesztés büntetés elévülésének megállapítását?
Abban az esetben, ha a kiszabott büntetés álláspontunk szerint elévült, akkor az ítéletet meghozó bíróság büntetés-végrehajtási csoportjának kell írásban kérelmet benyújtani. Ha a kérelem alapos akkor a bíróság végzéssel megállapítja az elévülést a pontos dátum megjelölésével. Ezzel a döntéssel szemben van helye fellebbezésnek. Előfordult már a praxisomban, hogy az elsőfokú bíróság az elévülés bekövetkezését megállapította, azonban az ügyészség fellebbezett a döntéssel szemben.
Példa:
Hogyan alakul az elévülési idő, ha valaki ismeretlen helyen tartózkodik?
Kevesen tudják, de az ismeretlen helyen tartózkodó személyekkel szemben is le tudják folytatni a büntetőeljárást. Az új eljárási törvény bevezette a bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személy fogalmát, aminek következtében még a gyanúsítás közlésére sincs szükség. Az ügyet gyakorlatilag enélkül is be tudják fejezni. Ettől függetlenül a nyomozást ismeretlen helyen tartózkodó személy esetén akár fel is függesztheti. Ebben az esetben az elévülési idő telik, azaz egy idő után elévülhet.
