Miből áll a rabosítás?
A rabosítás ujj és tenyérnyomat, DNS levétel, valamint fénykép készítéséből áll.
Milyen esetben szükséges a rabosítás?
A hatályos törvény szerint a büntetőeljárás alá vont személy arcképmásának rögzítéséről a nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.
A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő ujj- és tenyérnyomat levételéről a 46. § szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.
Ha fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének az 59. §-ban vagy a 63. § b) pontjában meghatározott feltételei, a szájnyálkahártya-törletet vesz le.
A gyakorlatban a fentiek annyit jelentenek, hogy bármilyen bűncselekmény esetén az első kihallgatás során a gyanúsítottról fénykép készül, valamint új és tenyérnyomat rögzítésére kerül sor. A DNS mintavétel kizárólag meghatározott bűncselekmény típusok esetén szükséges az alábbiak szerint:
Milyen esetekben szükséges DNS mintát venni a rabosítás során?
Az új és tényérnyomat, valamint a fényképpel ellentétben DNS mintavételére csak bizonyos bűncselekmények esetén kerülhet sor.
A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben:
a) ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,
b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
c) három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
- emberkereskedelem,
- megrontás,
- tiltott pornográf felvétellel visszaélés,
- kitartottság,
- kerítés,
- embercsempészés,
- szexuális erőszak,
- szexuális visszaélés,
- kerítés,
- prostitúció elősegítése,
- kitartottság,
- gyermekprostitúció kihasználása,
- gyermekpornográfia,
- szeméremsértés,
- embercsempészés,
- kábítószer birtoklása,
- fegyveres elkövetéssel megvalósuló bűncselekmény stb.
Mi történik, ha valaki nem járul hozzá a rabosításhoz?
A mintaadásra kötelezett személy köteles alávetni magát a mintavételi eljárásnak. A mintaadásra kötelezett személy ellenszegülése esetén testi kényszer alkalmazható vele szemben, erről a mintavételt megelőzően tájékoztatni kell.
Miből áll a bűnügyi nyilvántartási rendszer?
A bűnügyi nyilvántartási rendszer
a) a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint
b) a bűnügyi nyilvántartásokból áll.
Mennyi ideig tárolják a rabosítás során felvett adatainkat?
A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak, DNS, és a fényképe alapján felvett adatokat – függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát – addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak az ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételének és a daktiloszkópiai nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.
A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a) a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezéséig,
b) az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetéséig kezelik.
Gyakorlatilag tehát a fenti adatokat a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tárolhatja a hatóság.
További kérdés esetén forduljon hozzám bizalommal.
