A telefon lehallgatás szabályai – dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd

Milyen változásokat hozott a telefon lehallgatás során az új büntetőeljárási törvény?

A telefon lehallgatás szabályait az új büntetőeljárási törvény a XXXVI. fejezetben szabályozza „leplezett eszközök” elnevezéssel. A titkos információgyűjtés átfogó reformjának egyik koncepcionális eleme, hogy a titkos információgyűjtést szabályozó valamennyi törvény azonos módon határozza meg e különleges tevékenységet és folytatásának általános feltételeit. Ennek ellenére álláspontom szerint a jelenlegi rendszer a korábbihoz képest még áttekinthetetlenebbé vált, számtalan kiskapuval melyek elsősorban a hatóság érdekeit szolgálják.

Mely szervek jogosultak a telefon lehallgatás során eljárni?

  • a rendőrség az Rtv. 63. § (4) bekezdése alapján;
  • a NAV a NAV tv. 51. § (4) bekezdése alapján és
  • az ügyészség a Be. alapján.
  • a rendőrség terrorizmust elhárító szerve a Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK),
  • a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve az NVSZ.
  • Alkotmányvédelmi hivatal
  • Információs Hivatal
  • Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

A büntetőeljárás során hogyan lehet a leplezett eszközöket csoportosítani?

A hazai büntetőeljárási törvény szerint megkülönböztetünk:

a) bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött,

b) ügyészi engedélyhez kötött, valamint

c) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközöket.

A lehallgatás napjainkban a legfejlettebb technikáknak köszönhetően igen könnyen kivitelezhetővé vált.

Melyek a bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközök?

  • a titkosan együttműködő személy,
  • a puhatolás,
  • a bűnügyi csapda,
  • a sértett vagy más személy helyettesítése,
  • a rejtett figyelés,
  • a dezinformáció
  • és a bemérés.

Melyek a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök?

  • információs rendszer titkos megfigyelése,
  • titkos kutatás,
  • hely titkos megfigyelése,
  • küldemény titkos megismerése,
  • lehallgatás.

Melyek az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök?

  • fizetési műveletek megfigyelése,
  • a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése,
  • hozzájárulással alkalmazott megfigyelés,
  • álvásárlás,
  • fedett nyomozó alkalmazása,
  • a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja és titkosan együttműködő személy, alkalmazása álvásárlás érdekében,
  • fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása.

Kivel szemben lehet leplezett eszközöket, pl. telefon lehallgatást alkalmazni?

A jelenlegi jogszabályok alapján gyakorlatilag a telefon lehallgatás bárkivel szemben alkalmazható.

  1. Az első csoportba konkrét személyek tartoznak, akiket a leplezett eszközök alkalmazásának engedélyében kifejezetten megjelöltek („célszemélyek”). Ilyen „célszemély” lehet vizsgálat során a gyanúsított, felderítés során az, aki a nyomozás adatai alapján bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható. Az engedélyben megjelölt érintett lehet az is, aki a gyanúsítottal vagy gyanúsítható személlyel közvetett vagy közvetlen bűnös kapcsolatot tart, az előkészítő eljárásban pedig az, aki közvetett vagy közvetlen kapcsolatot bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel.
  2. A leplezett eszközök alkalmazásával alapvető jog korlátozásával érintett személyek második körébe azok tartoznak, akik az engedélyben nem lettek ugyan konkrétan megjelölve, azonban velük szemben a leplezett eszköz eredménye felhasználható (Be. 252-253. §).
  3. A harmadik körbe sorolhatók azok, akik a „célszeméllyel” akarva-akaratlan kapcsolatba kerültek.

Mely bűncselekmények esetén van helye a telefon lehallgatásának?

Főszabályként az öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények, valamint – amennyiben van büntetendő előkészülete – ezen előkészületi cselekmények esetén bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazható.

Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények esetén is alkalmazhatóak bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök.

A jogalkotó meghatározta azon bűncselekményeket, amelyeknél a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása – bűnszövetség és üzletszerűség nélkül is – arányos lehet három évig terjedő szabadságvesztéssel való fenyegetettségnél is. A következő bűncselekmények esetén is lehetséges a tehát lehallgatá

  • a szexuális visszaélés
  • a prostitúció elősegítése
  • a kitartottság
  • a gyermekprostitúció kihasználása
  • a gyermekpornográfia bekezdés
  • a hamis tanúzás
  • a büntetőügyben elkövetett hamis tanúzásra felhívás
  • vesztegetés
  • befolyással üzérkedés
  • befolyás vásárlás
  • hivatali vesztegetés stb.

Mennyi ideig lehet a bíró engedélyhez kötött leplezett eszközöket alkalmazni, pl. telefont lehallgatni?

A büntetőeljárásban az érintett személlyel szemben bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása összesen háromszázhatvan napig engedélyezhető, vagyis az elrendelésről és hosszabbításról rendelkező engedélyekben megjelölt időtartamok összeadódnak.

Előfordulhat-e a fogdába/börtön cellába beépített ügynök?

Fogdaügynök nem csak az amerikai filmekben létezik. A hatályos törvény ahogy a fentiekben már hivatkoztam az engedélyhez nem kötött leplezett eszközök között titkosan együttműködő személyként nevesíti. Vallomása a büntetőeljárásban felhasználható.

Lehallgatható-e a bekapcsolt állapotban lévő telefon, amit épp nem használnak?

A válasz igen.

Lehallgatható-e a börtöncella, fogda, vagy a rabo mobil?

A válasz igen.

Megfigyelhetőek- a bankszámla műveletek?

A válasz természetesen igen.

Lehallgatható-e a messenger, viber, whatsapp, signal stb.?

A válasz igen.

Elképzelhető olyan gazdasági társaság amit valójában a nyomozó hatóság hozott létre?

A válasz igen.

Elképzelhető a szervezeten belül olyan személy aki valójában fedett nyomozó?

Természetesen igen.

Jelen bejegyzés esetén felmerülő egyéb kérdések megbeszélése a téma érzékenységére figyelemmel személyes konzultációt igényel. Lépjen velem kapcsolatba itt.

Amennyiben kérdése van, hívjon bizalommal!