Fedezetelvonás Btk. – dr. Katona Csaba büntető ügyvéd

Milyen büntetésre számíthat tartozás fedezetének elvonása, azaz fedezetelvonás esetén esetén?

A hatályos büntetőjogi törvény 405. § (1) bekezdése szerint fedezetelvonás bűntettét követi el, aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el(

4) *  Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádemelés előtt kiegyenlíti.

fedezetelvonás
Fedezetelvonás esetén akár letöltendő börtönbüntetést is kaphat.

Mit jelent a gyakorlatban a fedezetelvonás?

A bűncselekmény lényege a szerződéssel biztosított vagyon elvonása. Ez lehet a vagyon eladása, megterhelése, megrongálása, valamely megállapodástól eltérő hasznosítása, titkolt vagy színlelt vagyonátruházás, vagy akár más hitelező részére történő lekötés. A közös vonása a sokféleképpen megvalósítható elvonásnak, hogy az elkövetési tárgy feletti rendelkezési jog megszűnik (adós), a hitelező pedig nem tud hozzáférni a lekötött vagyonhoz.

A jogszabály alapján a felek között szerződésnek kell létrejönnie, és ennek a szerződésnek az egyik tárgya a fedezet. Pl.: Egy kölcsönszerződés esetén a hitelező a kölcsön biztosítása érdekében jelzálogjogot jegyeztet be az adós ingatlanára. Az adós valamilyen úton módon a fedezetet elvonja, a hitelező számára hozzáférhetetlenné teszi. Ilyen esetben tehát megvalósul a bűncselekmény.

Az adós barátjától kölcsönkapott 5.000.000,-Ft. összeget. A kölcsönadásról szerződés nem készült, csak egy banki átutalás áll rendelkezésre. Bűncselekménynek minősül-e, ha az adós minden vagyontárgyát értékesíti, elajándékozza de a kölcsönt nem fizeti vissza?

A tartozás fedezetének elvonása nem valósul meg, hiszen a felek között nem jött létre olyan szerződés, amely a tartozás fedezetét rögzítené. Ettől függetlenül, ha a kölcsön visszaadása eleve sem állt az adós szándékában csalás büntette történt.

Milyen esetben minősül a fedezetelvonás súlyosabban?

Ötvenmillió-egy forint felett különösen nagy vagyoni hátrányról beszélünk. Ebben az esetben a a fedezetelvonás 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Értelemszerűen a jogalkotó az elkövetési értékhez igazította a cselekmény minősítését, hiszen minél nagyobb értékre követik el a cselekményt az annál veszélyesebb a társadalomra.

Hogyan mentesülhet a felelősség alól?

Tartozás fedezetének elvonása esetén, ha a vádirat benyújtásáig a tartozást kiegyenlíti nem büntethető. Ebben az esetben gyakorlatilag úgy kell tekinteni a helyzetre, hogy bűncselekmény nem valósult meg.

Tartozás fedezetének elvonása a gyakorlatban

“A betéti társaság beltagja büntetőjogilag csak akkor vonható felelősségre, ha az általános, korlátlan felelősségét külön szerződéssel konkretizálják, azaz a jelen esetben az I. r. és a II. r. vádlottak ingatlanaira a már felmerült vagy ezt megelőzően az esetlegesen felmerülő tartozások fejében jelzálogjogot jegyeztek volna be az ingatlanaikra. Az adott esetben azonban ez nem történt meg.

Az nem vitás, hogy a vádlottaknak, mint a bt. beltagjainak ún. mögöttes felelősségük van, tehát a bt. tartozásaiért saját vagyonukkal is korlátlanul felelnek. Ebből azonban nem következik az, hogy a bűncselekmény minden olyan magatartással megvalósul, amikor a bt. beltagja valamilyen ingó vagy ingatlan vagyonát – ami végső soron majd a tartozásra fedezetül szolgálhat – értékesíti.

A Btk. 297. §-ának (1) bekezdése szerint a tartozás fedezete elvonásának bűncselekményét az valósítja meg, aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vagyis kizárólag a fedezetként szerződéssel lekötött vagyon tekinthető az elkövetés tárgyának.

Az adott esetben nem kétséges, hogy a terheltek a betéti társaság tartozásainak ismeretében és mint a bt. beltagjai a mögöttes felelősségük kijátszása érdekében idegenítették el a vagyontárgyaikat, ez a magatartásuk azonban a fentiek szerint bűncselekményt nem valósít meg, hanem olyan rosszhiszemű magatartásnak tekintendő, amelynek szankcióját nem a büntetőjog szabályozza.

Fővárosi Törvényszék ítélete

A fenti jogeset alapján is jól látható, hogy önmagában a vagyonkimentés még nem jelent bűncselekményt. A tartozás fedezetének megállapítására kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a tartozás fedezete valamilyen szerződésben rögzítve lett, és az kellően meghatározott. Ettől függetlenül azonban a vagyonkimentésnek lehetnek polgári jogi szankciói (érvénytelenség stb.).”

Dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd

Amennyiben kérdése van, hívjon bizalommal!