Mit jelent a számvitel rendjének megsértése, és milyen büntetésre számíthat?
A büntető törvénykönyv 403. § (1) bekezdése szerint, aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel
a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egyéni vállalkozó, illetve egyéb gazdálkodó lehet-e a cselekmény elkövetője?
A válasz igen, ugyanis az egyéni vállalkozók is kötelesek bevételi nyilvántartást vezetni.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.
Így például az autószerelő egyéni vállalkozó nyugtaadási kötelezettségének egyszeri elmulasztásával biztosan nem fogja meghiúsítani a vagyoni helyzetének áttekintését, de a pénztárgép (vagy számlatömb, online számla) használatának mellőzésével igen.
Mely esetben minősül a számvitel rendjének megsértése súlyosabban?
A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el.
Hogyan követhető el a számvitel rendjének megsértése?
A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében a jogszabály szerinti kötelezettség megszegése, illetve a bizonylati rend megsértése bármilyen magatartással történhet, ami nem felel meg a törvény részletes szabályainak. A bizonylati rend biztosítja a gazdasági élet szereplőinél a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó bizonylatok kiállításának, ellenőrzésének, továbbításának, felhasználásának, kezelésének rendjét. A bizonylatok kiállításával, bevallásával, a könyvelési anyag megőrzésével stb. válik az adóalany áttekinthetővé.
Melyek azok a konkrét tevékenységek, melynek elmulasztása bűncselekmény lehet?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 12. § (1) bekezdése szerint a könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja. A beszámolási kötelezettséget is a számviteli törvény tartalmazza a 17. és 99. §-aiban.
A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adózok esetében pl. egyéni vállalkozók esetében bevételi nyilvántartás vezetési kötelezettséget ír elő a törvény.
Bűncselekményt követett el?
Természetesen nem kell azonnal megijedni, ugyanis a nyugtaadási kötelezettség, illetve egyéb enyhébb bizonylatolási kötelezettségek elmulasztása még nem bűncselekmény. A jogalkotó ugyanis további két vagylagos feltételt támaszt:
a) megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba előidézése, vagy
b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintésének, illetve ellenőrzésének meghiúsítása.
Mit jelent a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba előidézése?
A 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása nyomán a Btk. 403. § (4) bekezdése meghatározza a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát. Így, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és a mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot. Ennek meghatározása természetesen könyvszakértő feladata.
Mit jelent az adott üzleti évet érintő vagyoni helyzet áttekintésének, illetve ellenőrzésének meghiúsítás?
Erre a kommentár nem ad egyértelműen választ. Értelemszerűen Kft. esetében ilyen magatartás lehet, amikor a bevallást nem nyújtják be, illetve a számlák sem állnak rendelkezésre. Egyéni vállalkozók esetében a számlatömb, vagy pénztárgép teljes hiánya.
Számvitel rendjének megsértése a gyakorlatban
„2003-ban a rendkívüli bevételek között a kiegészítő mellékletben 73.000.000,- Ft tagi kölcsön elengedés szerepel, amit 1997-ben 5 évre bocsátott a tulajdonos (Vádlott 1) a vállalkozás rendelkezésére. Erről azonban valójában véglegesen lemondott és azt a vállalkozás javára fordította. Az iratanyagban fellelhető egy 1997. évi tagi kölcsönökről készült kimutatás, amelyben a 73.000 000 Ft abban nem szerepel. Ugyanezen kiegészítő mellékletben a rövid lejáratú kötelezettségek között részletezett tagi kölcsönnél elengedés nem szerepel. A fenti tagi kölcsön 2002. december 31 -én kelt beszámolóban nem szerepel. A kiegészítő mellékletben foglaltak szerint az akkori állomány 35.314.111,- Ft volt. Ugyanakkor Vádlott 1 az akkori ügyvezető a Cég 4.-hez 2007. február 12-én intézett levelében követeli a 73 M Ft elengedésének felülvizsgálatát, noha a beszámolót ó írta alá. Ilyen körülmények között megbízható valós kép a társaságról ebben az évben nem alakítható ki. A tárgyi eszközök nyilvántartása a Cég 2. és a Cég 3. közötti összefonódás miatt nem tükrözhette a valóságot
Összességében a szakértő szerint a 2001-2005. évek beszámolóinak adatváltozásai, keletkezésük és auditálásuk körülményei a társaságnál a vizsgált időszak egészét tekintve meghiúsították, hogy a piac szereplői megbízható és valós képet nyerhessenek a cég pénzügyi, vagyoni helyzetéről.
Pesti Központi Kerületi Bíróság B. 25.072/2011/49. – Folytatólagosan elkövetett számviteli rend megsértésének bűntette
Milyen bűncselekmények valósulnak meg gyakran a számvitel rendjének megsértése mellett?
A gyakorlati tapasztalataim szerint a fenti bűncselekmény általában a költségvetési csalás mellett valósul. Előfordulhat még halmazatban csődbűncselekmény, illetve sikkasztás is. Irodámban gazdasági büntetőjogi ügyekre szakosodott ügyvédként komplex védelmet kap, ami természetesen magában foglalja az igazságügyi könyv, illetve adószakértők bevonását is.
Kapcsolódó jogi szabályozás
2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
