Csődbűncselekmény – dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd

Milyen büntetés szabható ki csődbűncselekmény esetén?

A hatályos büntetőjogi törvénykönyv szerint aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén

a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,

b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy

c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon

a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet

a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy

b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével

a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

Melyek a csődbűncselekmény legsúlyosabban büntetendő esetei?

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy

b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.

Hogyan követhető el a csődbűncselekmény?

  1. A fizetésképtelen állapot szándékos előidézése, és a hitelezőik igényeinek részben vagy egészben történő meghiúsítása.
  2. A fizetésképtelen állapottal fenyegető, nem szándékosan előidézett helyzet esetén a hitelezőik igényeinek részben vagy egészben történő meghiúsítása.
  3. A fizetésképtelen állapot nem szándékos előidézése után a hitelezők igényeinek részben vagy egészben történő meghiúsítása.
  4. A felszámolás elrendelése hitelezők a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesítése.

A bűncselekmény elkövetésének lényege a fizetésképtelen állapot szándékos előidézése, és a hitelezők megkárosítása, vagy annak bekövetkezése során történő vagyoncsökkentés, azaz vétkes gazdálkodás, ami a hitelezőket megkárosítja. Az utóbbi esetben a fizetésképtelen állapotot nem szándékosan idézi elő az elkövető.

Mit jelent a fizetésképtelen állapot?

A fizetésképtelen állapot időpontjának megállapítása könyvszakértői kérdés. Ebben az esetben a hatóság/bíróság tehát igazságügyi könyvszakértőt rendel ki annak megállapítása érdekében, hogy közgazdasági értelemben mikor következett be a cég fizetésképtelensége.

“A csődbűncselekmény vonatkozásában megállapítható, hogy az igazságügyi könyvszakértő a rendelkezésre álló és fellelhető könyvelési anyag birtokában készítette el szakértői véleményét, majd ennek figyelembevételével állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy közgazdasági értelemben a [cég neve] Kft. már 2005. évben fizetésképtelennek minősült. Az ítélőtábla rámutat, hogy a közgazdasági értelemben fizetésképtelenné válás kérdése szakkérdés, melyet az igazságügyi szakértő az ítélőtábla álláspontja szerint aggálytalanul állapított meg, így a csődbűncselekmény vonatkozásában sem volt szükséges az adóhatóság – és a felszámolóbiztos – megkeresése arra nézve, hogy az elkövetési időszakban a társaság folyószámláján mennyi pozitív áfát tartottak nyilván.”

Szegedi Ítélőtábla Bf.109/2020/23. – Költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények

Mit jelenet a fizetésképtelenséggel közvetlenül fenyegető helyzet?

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

csődbűncselekmény
A fizetésképtelenséggel fenyegető állapot előtt/alatt célszerű azonnal ügyvédhez fordulni!

Hogyan történhet a gyakorlatban a hitelezők megkárosítása?

A társág vagyonának:

  1. elrejtése vagy eltitkolása,

Pl.: a végrehajtható vagyon hozzáférhetetlenné válik a hitelező számára. Ilyen történt praxisomban amikor a Kft-t olyan külföldi személyek részére adták el, akik a tevékenységet nem akarták folytatni. lásd még BH2010. 318.)

  • megrongálása,

Pl.: a cég vagyonában beálló olyan változás előidézése, melynek eredményeként az a rendeltetésszerű használhatóság csökken vagy megszűnik. Ilyen például, amikor a céges autó ablakait kitöri az elkövető, illetve homokot önt motorolaj helyett a motortérbe.

  • megsemmisítése,

Pl.: (a vagyontárgy állagának fizikai megszüntetését jelenti, melynek folytán a vagyontárgy az eredeti állapotába már nem állítható vissza); A céges autót felgyújtja az elkövető.

  • használhatatlanná tétele

Pl.: a rendeltetésszerű használatot teszi lehetetlenné az elkövető, de állagsérelmet nem okoz);

  • színlelt ügylet kötése,

A színlelt ügylet kötésével az elkövetőnek az a célja, hogy a társaság vagyonát kimentse, és azt a hitelezők elől elrejtse.  A színlelt ügylet a Ptk. 6:92. § szerint értékelendő, s annak érvényességét a palástolt szerződés alapján kell megítélni. E körben a büntetőbíróság állapítja meg a szerződés színlelt mivoltát. Ilyen eset amikor a cég tulajdonában lévő vagyontárgyat közeli hozzátartozónak, vagy barátnak értékesítenek, pénzmozgás nem történik. A szerződés színlelt, ugyanis valójában ajándékozás történt, illetve annak kizárólag az volt a célja, hogy a vagyont a hitelezők elől elrejtsék.

  • kétes követelés elismerése

Pl.: (amelynek ténybeli vagy jogi alapjait az adós vitatja, vagy bár nem vitatja, de a behajtás például megfelelő fedezet hiányában nem biztosított).

  • Az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más mód

Ilyen például az, amikor valaki a valóságtól eltérően jelentősen leértékelt áron árverezteti el ingóságait a köztartozások kiegyenlítése céljából, miközben újonnan alapított vállalkozása jut hozzá alacsony áron az ingóságokhoz (Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.751/2009/7.).

Mikor lehet megindítani a büntetőeljárást?

a) a csődeljárást megindították,
b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.

A fenti eljárások megindítása nélkül tehát még akkor sem lehet az elkövetőt felelősségre vonni, ha a fentiekben hivatkozott magatartások bármelyikét elkövette.

Ki követheti el a csődbűncselekményt?

A csődbűncselekmény tettese az a személy, aki a gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van. A rendelkezési jogosultság az adott gazdálkodási formától függ. Ebben az esetben természetesen nem csak a cégkivonatból, vagy egyéb közhiteles nyilvántartásokból kell kiindulni. A gyakorlatban elképzelhető ugyanis, hogy a társaság vezető tisztségviselője egy stróman személy, és a tényleges irányítást mást végzi. A cselekmény elkövetője ebben az esetben tehát nem a vezető tisztségviselő lesz, hanem az, aki a társaságot ténylegesen irányítja.

Mi történik a társaság vagyonával a felszámolás elrendelését követően?

Ebben az esetben a csalárd rendelkezéssel már nem csődbűncselekmény valósul meg, hanem lopás, csalás vagy sikkasztás. A felszámolás elrendelését követően a társaság képviseletére már a felszámoló jogosult.

Csődbűncselekmény a gyakorlatban

„Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a tárgyi eszközöket ki és hová szállította el a telephelyről, azt ugyanis vádlott neve nagyon jól tudta, hogy a vevők nem fogják folytatni a gazdasági tevékenységet, sem az Kft., sem a Kft. keretei között.

Mindebből megállapítható tehát, hogy a vádlott egyik társaság vagyonát sem adta át, a szlovák személyek pedig azt nem is kívánták átvenni. Ennél fogva az üzletrészek eladásával a társaságnak a nyilvántartásban szereplő vagyona eltűnt, ez a magatartás pedig az, amit a Btk a vagyon elrejtéseként büntetni rendel a csődbűntett tényállásában, mégpedig azt bünteti, hogy a vádlott eladta cégeit, de a vagyont nem adta vele, és a vevőknek sem hiányzott az. A vádlott kétséget kizáróan tudta, hogy az üzletrészek átadását követően már nem rendelkezhet a társaság vagyona felett, hogy mégis nála maradt, azzal a végleges szándékkal, hogy azt soha át nem adja az új tulajdonosoknak, már maga azt bizonyítja, hogy tevékenysége éppen e vagyon elvonására irányult.”

Egri Törvényszék B.342/2010/52.

Szerző:

dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd

Források:

https://kuria-birosag.hu/hu/joghat/62018-szamu-bje-hatarozat

http://real.mtak.hu/93437/1/Acsodbuncselekmenyelkovetesialakzataiafelszamolasieljarasoktapasztalataialapjan.pdf

https://kuria-birosag.hu/hu/elvdont/282018-szamu-bunteto-elvi-dontes

Amennyiben kérdése van, hívjon bizalommal!