A pénzmosás büntetése
A pénzmosás a hatályos büntető törvénykönyv 399. §-a szerint bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást ötvenmillió forintot meg nem haladó értékre követik el.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást
a) különösen nagy értékre, (ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint), vagy
b) jelentős értékre
ba) üzletszerűen,
bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy
bc) hivatalos személyként követik el.
Hogyan követhető el a cselekmény?
Aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, pénzmosást követ el.
Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.
Elkövethető-e a pénzmosás gondatlanul is?
A válasz igen. Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Praxisomban sajnálatos módon több alkalommal előfordult, hogy a mit sem sejtő, általában aznap felvett alkalmazott bankszámlát nyitott, amire pénz érkezett. Ezt vagy felvette, vagy továbbutalta. A pénz bűncselekmény elkövetéséből származott, aminek „tisztára mosásában” ezáltal közreműködött. A gyakorlatban tehét ha valaki nem elég körültekintő, akkor könnyen lehet a pénzmosás elkövetője.
A pénzmosás és a bűnös vagyon kapcsolata
A pénzmosási alakzatok elkövetési tárgya a vagyon, amely az alapcselekmény, vagy egy másik büntetendő cselekmény elkövetéséből származik. E másik büntetendő cselekmény lehet egy másik személy bűncselekménye. Származhat továbbá az elkövető korábbi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményéből is.
Mi jelent pénzmosásnál a vagyon kifejezés?
A jogszabály 2020. decemberében változott, és a bűncselekmény így gyakorlatilag bármilyen vagyonra elkövethető. Ez a vagyon lehet akár kriptovaluta is, ingó ingatlan, készpénz, részvény stb.
Mi alapján tekinthető a vagyon bűnösnek?
A büntetendő cselekményből sokféle módon származhat vagyon. Az alapcselekményből származhat vagyon, ha az az alapcselekmény útján jön létre (például hamis pénz). Az a vagyon is ilyennek tekintendő, amelyet a cselekmény elkövetéséért az elkövető kapott (például az emberölésért kapott pénz, ingatlan, kriptovaluta stb.). Bűnös vagyon a bankszámlára utalt pénz ha az bűncselekményből származik. Erre figyelemmel, aki ezen pénz felvételében, vagy tovább utalásában közreműködik az is pénzmosást követ el.
Mit jelent a klasszikus pénzmosás esetén az elrejtés, elleplezés?
Az elfedés megvalósulása esetén más számára nem ismerhető fel már a vagyon bűncselekményből való származása.
Az elleplezés esetén az elfedés mellé a jogszerűség látszata is járul mint többletelem, azaz olyan magatartás tartozhat ide, amelynek kifejtése révén a bűnös eredet fel nem ismerhetősége mellé a jogszerű eredet látszata is járul.
A vagyon eredetének elleplezése tehát sikeres „elrejtő” magatartást jelent, így megvalósulhat a bűncselekmény például olyankor, amikor a hatóságok a dolgot nem találják, de annak keresésére erőfeszítéseket tesznek.
Mit jelent pénzmosás esetén a bűnös vagyon átvétele, elrejtése, átalakítása, átruházása, elidegenítése, felhasználása?
- a vagyon átvétele (birtokba vétel, felette a rendelkezési lehetőség átvétele),
- a vagyon elrejtése (minden olyan magatartás, amely megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a vagyontárgy felkutatását, például rejtekhely biztosítása, a vagyontárgy jogosított vagy a hatóság előtti eltagadása),
- átalakítás, ami a vagyontárgy külső megjelenésére (például autó színének megváltoztatása) vagy rendeltetésére (például vesztegetésért kapott ékszer beolvasztása) is vonatkozhat.
- Az átruházás esetén a vagyon tulajdonosváltáson megy át, ami lehet ingyenes vagy visszterhes is.
- Az elidegenítésben való közreműködés célja az alapcselekménnyel megszerzett vagyon harmadik személyhez kerülése. (például a rablás tárgyát képező dolog eladásában való részvétel vevő felkutatásával vagy az ajánlat közvetítésével).
- A felhasználás tulajdonképpen bármilyen – az előzőektől eltérő – magatartás lehet, így különösen a „bűnösen szerzett” pénz elköltése akár luxus- akár hétköznapi életvitel körében. Gazdasági tevékenység körében is fel lehet használni például cégalapításra, munkavállalók bérének fizetésére stb. Gyakorlatilag ha tudomással bírunk arról, hogy a közeli hozzátartozónk bűncselekményekből tartja fent magát, s a pénz elköltésében közreműködünk bűncselekményt követünk el.
A bűncselekmény a gyakorlatban
Terhelt1 II. r. vádlott azzal, hogy a számlájára külföldi országból érkező összegekkel pénzügyi tevékenységet végzett úgy, hogy tisztában volt az összegek bűnös eredetével. Belátta azt is, hogy a külföldről érkező összeg további bankszámlákra történő átutalása, illetve a készpénzben való felvétele a vagyon eredetének leplezésére alkalmas. Magatartása így tehát pénzmosás bűntettének minősül.
Debreceni Törvényszék B.190/2020/25. – Társtettesként elkövetett pénzmosás bűntette
Terhelt2 II. rendű vádlott a társától átvett, büntetendő cselekményből származó, összesen 119000 forint összeggel ismeretlen módon rendelkezett. Terhelt2 II. rendű vádlott és társa tudomásul bírtak arról a körülményről, hogy a bankszámlára érkező pénzösszegek büntetendő cselekmény elkövetéséből származnak.
Fővárosi Törvényszék B.20/2021/2. – Felbujtóként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette
„Az alapcselekménnyel összefüggésben elegendő azt bizonyítani, hogy a pénzmosás elkövetési tárgya valamilyen büntetendő cselekményből származhatott. A pénzmosással összefüggésben a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságának nem akadálya az a körülmény, ha az alapcselekmény pontos jogi minősítése, illetve az elkövető konkrét személye nem határozható meg. Az alapcselekmény bizonyítására adott esetben akár egy SWIFT üzenet is elegendő lehet, amennyiben az tartalmazz, hogy például a pénz átutalására tulajdonosa akarata ellenében és hozzájárulása nélkül került sor.”
Amennyiben a terhelt tudatában – a tényként megállapítható és általa is ismert körülményekre figyelemmel – fel kellett merülnie annak, hogy az elkövetési tárgy valamilyen büntetendő cselekményből származik, de ebbe belenyugodva cselekedett, akkor szándékos pénzmosás megállapításának van helye. A gondatlan alakzat abban az esetben vizsgálandó, ha a terhelt ténybeli alapon és reálisan hihette, hogy az elkövetési tárgy legális forrásból származik.”
Gyulai Törvényszék B.9/2019/12. – Folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette
Forrás:
A pénzmosás hatályos büntetőjogi szabályozása
Magyarországon
2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
