A válasz elsőre – bármennyire furcsának is tűnik – attól függ, hogy azok milyen formában találhatóak, illetve hogyan és milyen célból állították elő őket.
Magyarországon főszabály szerint jelenleg a kannabisz növény minden fajtájának növényegyedei és ágvégződései, hatóanyag-mennyiségtől és azok arányaitól függően, szabályozás alá eshetnek, azaz kábítószernek minősülhetnek. A magas THC-tartamúra nemesített indica/sativa fajok, a magas CBD-tartamúra nemesített új medikannabisz-fajták, valamint a hatóanyagokat alig tartalmazó útszéli vadkender is.
Milyen esetben termeszthető legálisasan a kender?
A kender (mint növény) termesztésére, forgalmazására és felhasználására vonatkozó szabályokat a 162/2003. (X. 16.) Korm. Rendelet tartalmazza. Ennek megfelelően élelmiszer kizárólag olyan kenderfajtából állítható elő, amelynek THC tartalma a növény légszáraz állapotú, gyökérzettől és száraktól mentes homogenizált részében nem éri el a 0,2%-ot. Az ilyen legálisan termeszthető, élelmiszer célú kenderfajták magja a növény egyéb részeitől eltérően nem tartalmaz THC-t.
Bűncselekmények számít-e, a tisztán a CBD, illetve CBG tartamú olajok használata, forgalmazása?
A „drog” vagy a „kábítószer” fogalmának meghatározása tekintetében elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezetének két egyezményére utal:
A CBD-t, illetve a CBG-t az fentiek nem említik. Az Európai Unió Bírósága egy 2021-es döntésében az alábbiakat állapította meg:
„A tudományos ismeretek jelenlegi állása szerint, amit figyelembe kell venni, úgy tűnik, hogy a szóban forgó CBD-nek egy másik, a kenderből származó kannabinoid, az (általában THC-nek nevezett) tetrahidro-kannabinoltól eltérően nincsenek sem pszichotróp, sem pedig az emberi egészségre káros hatásai.„
Európai Unió Bírósága
A fentiekre figyelemmel a tisztán CBD-t, vagy CBG-t tartalmazó olajok, illetve egyéb termékek használata, forgalmazása nem minősül bűncselekménynek. A CBD tehát hazánkban nem minősül sem kábítószernek, sem új pszichoaktív anyagnak, sem kábítószer-prekurzornak, sem tiltott teljesítményfokozónak.
Bűncselekménynek számít-e Magyarországon, ha magas CBD tartamúra nemesített kendert termeszt, az országba behoz, fogyaszt, birtokol vagy azzal kereskedik?
A válasz attól függ, hogy a CBD tartamúra nemesített kendernövény milyen mértékben tartalmaz THC-t. Bűncselekmény gyanúja esetén a hatóság az engedély nélkül tartott kendert lefoglalja majd a szakértő megállapítja, hogy az mekkora mennyiségben tartalmaz THC-t. A cselekmény minősítése a THC mennyiségétől függ, amely számításáról, büntetési tételéről részletesen egy korábbi, „kábítószer kereskedelem büntetése” című posztomban olvashat. Hazánkban élelmiszer jelenleg olyan kenderfajtából állítható elő, amelynek THC tartalma a növény légszáraz állapotú, gyökérzettől és száraktól mentes homogenizált részében nem éri el a 0,2%-ot.
Kannabisz esetén mit jelent a csekély mennyiség, jelentős mennyiség, illetve a különösen jelentős mennyiség fogalma?
- A tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) 6 gramm esetén csekély mennyiségűnek számít.
- Jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzorosa. (20X6 gramm)
- Különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét meghaladja. (200X6gramm)
Mi történik, ha a gyanúsított az eljárás során arra hivatkozik, hogy a CBD vagy CBG olaj kinyerése érdekében szerezte meg, vagy termesztette a kannabiszt?
Természetesen az eljáró hatóság, vagy bíróság a vádlottak védekezését minden esetben köteles vizsgálni, azonban a következő eseti döntés azt gondolom, hogy hűen tükrözi a bíróságok álláspontját:
„Ezzel összefüggésben jegyzi meg a bíróság, hogy a büntetőjogi gyakorlatban ismert az az újabb típusú védekezés, mely szerint a lefoglalt kábítószernövény termesztése egészségügyi célból történt (pl. fájdalom-csillapítás érdekében), és a hatóanyagot (az említett CBD-olajat) ezért vonták ki az illegálisan termelt növényzetből. Annak a bíróság nem tulajdonít jelentőséget, hogy a vádlott védekezésének kialakítása milyen módon történt; feltehetően azt a letartóztatásának ideje alatt, a bv. intézetben konstruálhatta, az eljárás során megerősítést is nyert az, hogy voltak kábítószer-bűnözés miatt eljárás alá vont zárkatársai.”
Kecskeméti Törvényszék, B.232/2019/33. számú ítélete Kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában.
Az EIHA, illetve a WHO szakértői az alábbi megállapításokat tették a CBD-vel kapcsolatban:
- Egyetlen esetben sincs a CBD használatával kapcsolatos visszaélés vagy függőségi probléma.
- A CBD nem képes a THC helyettesítésére.
- Nincs bizonyíték arra, hogy a CBD alkalmas hasonló visszaélésekre vagy hasonló káros hatásokat okozna, mint az 1961-es vagy az 1971-es egyezményekben szereplő anyagok (beleértve a kannabiszt és a THC-t is)
Forgalmazhat-e Magyarországon a CBD, illetve CBG-t tartalmazó terméket?
A fentiekben már hivatkozott döntésben az Európai Unió Bírósága az alábbi álláspontra helyezkedett:
Egy tagállam nem tilthatja meg egy másik tagállamban jogszerűen termesztett kannabidiol (CBD) forgalmazását, ha azt a cannabis sativa növény egészéből, és nem csak rostjaiból és magjaiból vonják ki. A Bíróság rámutatott arra is, hogy az áruknak az Unión belüli szabad mozgására vonatkozó rendelkezések (EUMSZ 34. és EUMSZ 36. cikk) alkalmazhatók, mivel a CBD-t nem lehet „kábítószernek” minősíteni.
A kérdés azonban ennél sokkal bonyolultabb, és nem adható rá egyértelmű válasz. Én a magam részéről hazánkban leginkább egy megtűrt terméknek tartom egyenlőre, aminek jogi sorsa könnyen változhat pozitív vagy akár negatív irányba is.
Milyen esetekben tagadhatja meg egy tagállam a CBD, illetve a CBG olaj forgalmazását?
A fenti kérdésre a már többször hivatkozott bírósági döntés szintén választ ad az alábbiak szerint:
„A nemzeti bíróságnak kell a rendelkezésre álló tudományos adatokat értékelnie annak érdekében, hogy meggyőződhessen arról, hogy a közegészséget fenyegető, hivatkozott kockázat nem pusztán hipotetikus megfontolásokon alapul. A CBD forgalmazásának tilalma ugyanis, ami a más tagállamokban jogszerűen előállított és forgalmazott termékeket érintő kereskedelem legszigorúbb korlátozása, csak akkor fogadható el, ha e kockázat kellő bizonyítást nyer.„
Európai Unió Bírósága által a C-663/18. sz. ügyben hozott ítélet
A tagállamoknak természetesen lehetősége van tehát a közegészséget fenyegető termékek forgalmazását korlátozni, illetve megtiltani, azonban ezen tilalmat megfelelő módon alá kell támasztani.
dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd
