Adóellenőrzés, fiktív számla, áfacsalás, adócsalás? Dr. Katona Csaba

Milyen esetekben tekinti a NAV a kiállított, illetve befogadott számlát fiktívnek, avagy a fiktív számla jelentése:

  1. A számlán szereplő gazdasági esemény nem valósult meg.
  2. A számlakibocsátó nem adóalany.
  3. A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre.
  4. Ha a gazdasági esemény a számlában szereplő felek között megvalósult, de a számlakibocsátó csalárd magatartást valósított meg. Erről a számlát befogadó adózó tudott, illetve tudnia kellett.

1. A számlán szereplő gazdasági esemény nem valósult meg = fiktív számla

Ebben az esetben a hatóság részletes vizsgálatokat folytat, ami értelemszerűen kiterjed minden logikus részletre. Ki szállította az árut? Mivel szállította az árut? Mi volt a szállítóeszköz rendszáma? Fuvarokmányok rendelkezésre állnak-e? Megvásárolták-e a pályamatricákat? Volt-e fuvareszköz, a feladat elvégzéséhez egyéb eszköz? Hol tárolták az árut, illetve a szállítási eszközöket? Teljesítési igazolások rendelkezésre állnak-e? Mi volt a megfizetés módja? Az előbbi kérdések alapos tisztázása után kerülhet a hatóság olyan információk birtokába, amelyből megfelelő következtetéseket tud levonni. Minden esetben célszerű az általában írásban megküldött kérdőívekre válaszolni, és a hatóság részérőé érkező megkereséseknek eleget tenni.

A gazdasági esemény hiányára utaló objektív körülmények a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának véleménye alapján:

  • Gazdasági esemény megvalósulását alátámasztó egyéb dokumentumok hiánya.
  • Számlakiállító nem rendelkezett személyi, tárgyi feltételekkel (munkások, gépek
  • Számlakiállító iratainak hiánya.        
  • Teljesítés igazolásának hiánya.        
  • Számlakiállító nem rendelkezett az áruval. 
  • Számlakiállító nem ismeri el a gazdasági eseményt.
  • Nem az arra jogosult írta alá a számlát.                    

2. A számlakibocsátó nem adóalany = fiktív számla

2007. évi CXXVII. törvény [ Áfa tv. ] 5. § (1) bekezdése szerint Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó. A cégbíróság a bejegyzési kérelem benyújtása után megkeresi az adóhatóságot és a KSH-t az adószám és a statisztikai számjel kibocsátása érdekében. Ezek után ha minden okiratot rendben talál, és a bejegyzési kérelem semmilyen hibában nem szenved végzéssel történik a cég bejegyzése. Ezek után folytathat főszabály szerint az adott jogi személy gazdasági tevékenységet. A bejegyző végzést minden esetben megküldik a kérelmet benyújtó félnek.

Milyen konkrét esetekben nem tekinthető az adott jogi személy adóalanynak?

  • A bejegyző végzést a bíróság elutasította.
  • A társaság adószámát törölték.
  • A társaságot hamis okmányokkal alapították stb.

Mi történik, ha a számlát kiállító jogi személy a székhelyén nem lelhető fel, és a képviseletre jogosult személy ismeretlen helyen tartózkodik?

A 7003/2002. (P. K.21.) PM irányelvre, amely szerint, ha a számlakibocsájtó személy cégjogi és adójogi értelemben ugyan létező adóalany, de bejelentett céghelyén telephelyén nem lelhető fel, a képviseletére jogosult személy ismeretlen helyen tartózkodik, a vevőnél, megrendelőnél nem állapítható meg a fiktív számlázás miatti jogkövetkezmény, kizárólag azért, mert a számlakibocsátó nem lelhető fel. Önmagában ez a körülmény az irányelv szerint nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a számla adattartalma nem hiteles.

A törléssel érintett adózók listája elérhető az adóhatóság honlapján

3. A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre = fiktív számla

A Legfelsőbb Bíróság egy korábbi döntésében hangsúlyozta, hogy önmagában az a körülmény, hogy a terméket átadják és ezért a felperes az ellenértéket megfizette, nem igazolja, hogy az értékesítések a számlák szerinti felek között teljesültek. Ilyen esetekben az adózónak kell igazolnia, hogy a számlákban feltüntetett gazdasági tevékenységet a felperes részére valóban a megjelölt beszállító végezte. A számlák hitelességét bármilyen módon alátámasztó további bizonyíték hiányában az adóhatóság jogszerűen tagadhatja meg az adólevonási jog érvényesítését.

„Az Európai Bíróság C-439-440/04. számú ítéletében kifejtett jogi álláspontjának megfelelően az adóhatóságnak, illetve az adóhatározat felülvizsgálatát végző bíróságnak objektív körülmények alapján kellett megállapítania, hogy a felperes tudta-e, vagy tudnia kellett volna, hogy beszerzésével áfakijátszást megvalósító ügyletben vesz részt. Az iratokból megállapíthatóan a felperes arra vonatkozóan, hogy a számlában feltüntetett árut a számlakibocsátótól szerezte be, megfelelő bizonyítékot nem szolgáltatott és azt az ellenőrzés sem tudta megállapítani. Az adóhatóság ugyanakkor termékmérleg felállításával igazolta, a számlakibocsátó Kft. nem rendelkezett a leszámlázott árualappal. Ez a körülmény igazolja, hogy a felperesnek tudnia kellett volna, hogy a számlakibocsátótól a megvásárolt áru nem származhat.”

Európai Bíróság

4. A gazdasági esemény a számlában szereplő felek között megvalósult, de a számlakibocsátó csalárd magatartást valósított meg és erről a számlát befogadó adózó tudott, illetve tudnia kellett volna = fiktív számla

A fenti esetkör vonatkozásában is részletes vizsgálatot folytat le a hatóság melynek szempontjait több tucat bírósági döntés tartalmazza.

Mit kell bizonyítania az adóhatóságnak fiktív számla kiállítása/befogadása esetén?

  • Ha a számlában szereplő gazdasági esemény nem történt meg, akkor nem kell vizsgálni, hogy a számlabefogadó tudott-e, illetve tudnia kellett volna-e az adókijátszásról, adócsalásról. Ebben az esetben az adókijátszásra irányuló szándék egyéb körülményekből megállapítható, az adózó tudattartalmának nincs jelentősége.
  • Ha a gazdasági esemény megvalósult, de nem a számlában szereplő felek között, akkor – a tényállás függvényében – vizsgálni lehet, hogy a számlabefogadó tudott-e, illetve tudnia kellett volna-e az adókijátszásról, adócsalásról.
  • Ha a gazdasági esemény a számlában szereplő felek között megvalósult, de a számlakibocsátó (vagy az általa befogadott számla kibocsátója) csalárd magatartást valósított meg, az adóigazgatási eljárásban vizsgálni kell, hogy a számlabefogadó tudott-e, illetve tudnia kellett volna-e az adókijátszásról, adócsalásról.

Milyen büntetésre számíthat költségvetési csalás esetén, avagy a fiktív száma büntetési tétele:

Erről részletesen egy korábbi bejegyzésemben olvashat.

fiktív számla
A képen a NAV Merkúr bevetési egysége látható, amint egy számlagyárat működtető dunántúli céghálózat tagjait külföldi társhatóságokkal közös akcióban számolnak fel.

A fentiekre figyelemmel azt gondolom különösebb magyarázat nélkül látható, hogy miért szükséges adóellenőrzés során büntetőjogi ügyvédhez, illetve adótanácsadóhoz fordulni. Irodám több adótanácsadóval dolgozik együtt, akiknek kiemelt szakterülete a fenti esetekben történő képviselet. A védekezés minden esetben komplex, és célszerű már a megbízólevél kézhezvételekor szakértőhöz fordulni, ugyanis a nyilatkozatok megtételének hiánya, illetve hibái a későbbi büntetőeljárásra is negatív hatással lehetnek.

dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd

Amennyiben kérdése van, hívjon bizalommal!