Költségvetési csalás, adócsalás büntetése dr. Katona Csaba ügyvéd

Milyen büntetésre számíthat költségvetési csalás – adócsalás esetén?

A költségvetési csalás alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A minősítés elsősorban az elkövetési értékhez igazodik. A korábbi 1978. évi IV. törvényben [Btk. (régi) a jogalkotó még az adócsalás kifejezést használta, azonban a hatályos 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről már a költségvetési csalás terminológiát alkalmazza.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
az alapesetben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Mit jelent a kisebb, nagyobb, jelentős, és a különösen jelentős érték a költségvetési csalás esetében?

a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,
b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,
c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,
d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,
e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.

Mit jelent a bűnszövetség, illetve az üzletszerű elkövetés?

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervez.

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

Milyen fajtái vannak a költségvetési csalásnak/adócsalásnak?

A költségvetési csalásnak három elkülönülő alaptényállása van:

  1. a Btk. 396. § (1) bekezdés szerinti klasszikus költségvetési csalás,
  2. a (6) bekezdés szerinti „jövedéki költségvetési csalás”
  3. és a (7) bekezdés szerinti „adminisztratív költségvetési csalás”.

Mit jelent a klasszikus költségvetési csalás/adócsalás?

A klasszikus költségvetési csalás rendkívül sokféleképpen valósulhat meg. Ezekben az ügyekben a védekezési struktúrát kialakítása minden esetben adószakértő bevonása mellett történik. A büntető ügyek alapját szinte minden esetben egy adóhatósági eljárás képezi, ahol határozat formájában az adóhiány megállapításra kerül. Bűncselekmény gyanúja esetén az adóhatóság természetesen köteles feljelentést is tenni. Az eljárások során az adóhiányt az adóhatóság állapítja, amivel szemben minden esetben helye van fellebbezésnek. Ennek azért van jelentősége, mert a későbbi büntetőügyben az elkövetési érték alapját az adóhatósági vizsgálat képezheti majd.

A klasszikus költségvetési csalás megvalósulhat gazdasági tevékenység esetén a kötelező bevallások beadásának elmaradásával, vagy az úgynevezett valós gazdasági esemény nélküli fiktív számlák könyvelésbe történő beállításával stb.

Mit jelent költségvetési csalás esetében a kár fogalma?

A jogi minősítés alapjául szolgáló elkövetési érték az adócsökkentés összege.

Mit jelent az úgynevezett „fiktív számla”?

Fiktív számláról abban az esetben beszélünk, ha a számlán szereplő gazdasági esemény nem jött létre, vagy nem a számlán szereplő felek között jött létre, vagy a számlakibocsájtó nem rendelkezik adóalanyisággal.

Az adóhatóság vizsgálatot rendelt el a céggel szemben, mi a teendő?

Az adóvizsgálat minden esetben egy megbízó levéllel indul, amiben a vizsgálat tárgyáról, illetve a vizsgált időszakról, valamint a revizorok személyéről is tájékoztatják az eljárás alá vont cég képviselőjét. Ilyen esetekben azonnal célszerű adótanácsadót, és költségvetési ügyekben jártas ügyvédet felkeresni, hiszen a legtöbb estben ebben a szakaszban dől el, hogy a hatóság tesz-e feljelentést vagy sem. Célszerű tehát a vizsgálatot komolyan venni, és a sok esetben írásban megküldött kérdésekre megfelelően válaszolni.

Az adóhatósági vizsgálat lezárulta után minden esetben köteles-e feljelentést tenni a hatóság?

Kizárólag abban az esetben tesz feljelentést, ha bűncselekmény gyanúját észleli.

A videón elfogás láthat az utóbbi évek egyik legnagyobb költségvetési csalásában, amiben védőként én magam is eljártam.

Hatmilliárdos bankszámlavagyont, luxusingatlanokat, rengeteg készpénzt, tízkilónyi arany ékszert és egy cementgyárat is zárolt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy kiterjedt bűnszervezetnél, amelyik arany értékesítésével, bukó cégek közbeiktatásával és bonyolult számlázási láncolatokon keresztül csaknem hatmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek.”

Nemzeti Adó és Vámhivatal

Hogyan valósulhat meg a jövedéki költségvetési csalás?

költségvetési csalás
A költségvetést károsító bűncselekmények esetén az elfogást minden esetben a NAV különleges Merkúr bevetési egysége végzi.

A bűncselekmény kizárólag szándékosan, akár egyenes, akár eshetőleges szándékkal valósítható meg. A tettes tudatának át kell fognia, hogy jövedéki szabályozás alá eső termékre követi el cselekményét, illetve, hogy azt a jövedéki jogszabályokban meghatározott feltétel hiányában vagy engedély nélkül folytatja és ebből fakadóan a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

Példa:

Aki a kertjében – adóraktári engedély nélkül – termesztett dohányt ismerősei körében fogyasztási dohányként értékesíti. A dohány jövedéki termék, forgalmazásához engedély szükséges, ami után jövedéki adót kell fizetni. A bűncselekmény tehát megvalósul a fenti példa esetén.

Mi a jövedéki költségvetési csalás tárgya?

A csalás elkövetési tárgya a jövedéki termék. A jövedéki ellenőrzés célja éppen az, hogy a jövedéki termékek előállítása, forgalmazása államilag szabályozott módon történjen. A jövedéki termék fogalmát a jogszabály felsorolás útján határozza meg. Ezek: az energiatermék, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmány.

Hogyan valósulhat meg az adminisztratív költségvetési csalás?

A Btk. 396. § (7) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetési magatartása többféle lehet, a költségvetésből származó pénzeszközök „lehívását” lehetővé tevő támogatási szerződések általában tartalmazzák a tényállásban is rögzített kötelezettségek pontos körét. Az elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettség (főleg uniós támogatásoknál) nem teljesítése, vagy nem teljes körű teljesítése az alapul szolgáló szerződés tartalmától függ, illetve a támogatási rendszereket generálisan meghatározó kormányrendeletektől. Ebben az esetben tehát nem feltétel költségvetésnek kárt okozni, akár adminisztratív mulasztás is megvalósíthatja a cselekmény elkövetését.

Mi a költségvetés fogalma?

költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni.

Mennyi idő alatt évül a költségvetési csalás/adócsalás?

A bűncselekmények elévüléséről itt olvashat.

Költségvetési csalás esetén van-e helye a büntetés korlátlan enyhítésének?

A Btk. 396. § (8) bekezdése korlátlan enyhítési lehetőséget teremt, amennyiben az elkövető a vagyoni hátrányt megtéríti a vádemelésig.

Ez a lehetőség a bűnszövetségben megvalósított, valamint a különös visszaesőként elkövetett esetekben kizárt. Az adóigazgatási eljárásban végzett önellenőrzés nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól, mivel az önellenőrzés célja a korábban hibásan beadott bevallás adójogi kiküszöbölése.

Hogyan tudok Önnek segíteni?

A költségvetést megkárosító bűncselekmények során történő képviselet a védői szakma csúcsa. A védekezés struktúrájának kialakítása minden esetben adó és könyvszakértő bevonása mellett történik, és igen komoly szakmai tapasztalatot igényel. Pályám során számtalan költségvetési csalásban láttam el képviselet, illetve az azt megelőző adóhatósági eljárást több tucat alkalommal kísértem végig. A komplex védekezés megszervezése érdekében tapaszt kollégáim bevonására is lehetőség van.

dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd

Felhasznált irodalom:

Dr. Schmidt Péter: A költségvetési csalás jelenlegi minősítési, elhatárolási kérdései és bírói gyakorlata

13/2017. számú büntető elvi döntés

Amennyiben kérdése van, hívjon bizalommal!