Milyen büntetésre számíthat költségvetési csalás – adócsalás – áfacsalás esetén?
A költségvetési csalás, korábbi nevén adócsalás, a köznyelvben áfacsalás alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A minősítés elsősorban az elkövetési értékhez igazodik. A korábbi 1978. évi IV. törvényben [Btk. (régi) a jogalkotó még az adócsalás kifejezést használta, azonban a hatályos 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről már a költségvetési csalás terminológiát alkalmazza.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
az alapesetben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Mit jelent a kisebb, nagyobb, jelentős, és a különösen jelentős érték a költségvetési csalás esetében?
a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,
b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,
c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,
d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,
e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.
Mit jelent a bűnszövetség, illetve az üzletszerű elkövetés?
Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. A bírói gyakorlat alapján sajnos már néhány fiktív számla felhasználása is üzletszerűnek minősül.
Bűnszervezetben elkövetett adócsalás/költségvetési csalás/áfacsalás
A bűnszervezet a legmagasabb szerveződési forma, ahol mindenkinek megvan a saját szerepe, hosszabb időre jön létre, legalább három főből áll, és szigorú alá-fölé rendeltségi viszony jellemzi. További fontos feltétel a konspiráció is. (kódolt nyelv, internet alapú kommunikáció, gúnynevek, álnevek használata stb.) A bűnszervezet megállapítása tehát igen gondos mérlegelést igényel, ami sok esetben a bíróságok számára sem egyszerű feladat, akár bíróságonként is eltérő lehet. Többször előfordult már a pályám során, hogy a nyomozó hatóság bűnszervezetben történő elkövetést állapított meg, azonban a bíróság eltérő álláspontra helyezkedett, és nem látta azt megállapíthatónak, vagy fordítva. Ez történt a „Lamborghinis ámokfutó” F. Árpád és édesanyja második ügyében is, ahol első fokon még bűnszervezetben történő elkövetés volt az ítélet, a másodfokú azonban mellőzte azt. Bűnszervezet esetén az első bekezdésben hivatkozott büntetési tételek felső határa a kétszeresére emelkedik, valamint az elkövető kedvezményre sem jogosult, azaz a kiszabott ítéletet teljes egészében le kell töltenie. Lényegében a legrosszabb eshetőség, ami egy büntetőügyben történhet, ezért a védekezési stratégia összehangolt kialakítása rendkívül fontos. A bűnszervezet bírói gyakorlatáról, illetve ezzel összefüggésben a bizonyíthatósági kérdésekről további hasznos infókat itt talál.
Milyen fajtái vannak a költségvetési csalásnak/adócsalásnak/áfacsalásnak?
A költségvetési csalásnak három elkülönülő alaptényállása van:
- a Btk. 396. § (1) bekezdés szerinti klasszikus költségvetési csalás,
- a (6) bekezdés szerinti „jövedéki költségvetési csalás”
- és a (7) bekezdés szerinti „adminisztratív költségvetési csalás”.
Mennyi idő alatt évül el a költségvetési csalás/adócsalás?
A költségvetési csalás elévülése az első bekezdésben hivatkozott büntetési tételek felső határához igazodik, de legkevesebb öt év. Az elévülést egyebekben a nyomozó hatóság minden érdemi cselekménye megszakítja. További részleteket ezzel kapcsolatban egy másik bejegyzésemben talál ide kattintva.
Az adóhatóság vizsgálatot rendelt el a céggel szemben, mi a teendő?
Az adóvizsgálat minden esetben egy megbízó levéllel indul, amiben a vizsgálat tárgyáról, illetve a vizsgált időszakról, valamint a revizorok személyéről is tájékoztatják az eljárás alá vont cég képviselőjét. Ilyen esetekben azonnal célszerű adótanácsadót és költségvetési ügyekben jártas ügyvédet felkeresni, hiszen a legtöbb estben ebben a szakaszban dől el, hogy a hatóság tesz-e feljelentést vagy sem. Célszerű tehát a vizsgálatot komolyan venni és a sok esetben írásban megküldött kérdésekre megfelelően és határidőben válaszolni.
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy már a jogkövetési vizsgálat során óvintézkedéseket kell tenni. Ennek keretén belül adótanácsadó bevonása mellett megvizsgáljuk a befogadott számlákat, a kiállító partnereket a nyilvánosan elérhető adatbázisokban ellenőrizzük és kockázat esetén revízió keretén belül korrigáljuk a könyvelést. Ennek menete azonban szigorú szabályokhoz kötött, hiszen a későbbi büntetőeljárás elkerülése érdekében nem mindegy, hogy a revízió milyen okból történik.
Mit jelent a klasszikus költségvetési csalás/adócsalás/áfacsalás?
A klasszikus költségvetési csalás megvalósulhat gazdasági tevékenység esetén a kötelező bevallások beadásának elmaradásával, vagy az úgynevezett valós gazdasági esemény nélküli fiktív számlák könyvelésbe történő beállításával, európai uniós vagy hazai támogatások fiktív számlák útján történő lehívásával, külföldi áfamentes értékesítés vagy beszerzés színlelésével stb.
Mit jelent az úgynevezett „fiktív számla”?
Fiktív számláról abban az esetben beszélünk, ha a számlán szereplő gazdasági esemény nem jött létre vagy nem a számlán szereplő felek között jött létre vagy a számlakibocsátó nem rendelkezik adóalanyisággal. A fiktív számlákkal elkövetett költségvetési csalásokkal részletesen foglalkoztam egy másik bejegyzésemben amit ide kattintva érhet el.
Az ügyvezető felelőssége, mentesülése
Az ügyvezető jogosult a társaság képviseletére, ennek következtében az ő felelőssége, hogy a társaság könyvelésében a valóságnak megfelelő számlák szerepeljenek és ezzel összefüggésben a bevallások, beszámolók is a valóságot tükrözzék. A büntetőjogi felelősség elsősorban tehát őket terheli, azonban bizonyos feltételek fennállása esetén nincs kizárva, hogy felbujtóként vagy bűnsegédként a társaság tagjait, könyvelőjét, alkalmazottját, könyvelőjét vagy akár harmadik – látszólag független személyt, személyeket – is felelősségre vonjanak. Szélsőséges esetekben olyan módon is mentesülhet az ügyvezető, hogy a benyújtott, valótlan tartalmú bevallások kapcsán tévedésben van. (Pl.: Az ügyvezető társa arról tájékoztatja, hogy a termék közösségen belüli áfa mentes beszerzés, ami valójában színlelt, de erről az ügyvezető nem tud.)
„Stróman” ügyvezető felelőssége
A pályám során sok olyan esettel találkoztam már, ahol az ügyvezetők csupán a nevüket adták a társasághoz és valójában semmilyen tevékenységet nem végeztek. Nagyon szűk körben előfordulhat ebben az esetben, hogy a költségvetési csalásért nem vonhatóak felelősségre. Tipikus példa erre különböző hajléktalan életmódot folytató személyek iratainak lefénymásolása és a társaság megalapítása. Önmagában az a körülmény, hogy valaki más kérésére alapít társaságot és/vagy annak működésében alig, vagy felszínesen vesz részt (pénzt vesz fel, utal, befizet, ingatlant bérel stb.) a büntetőjogi felelősség alól nem mentesíti, azonban a büntetés kiszabása során a tényleges haszonhúzókkal szemben jóval enyhébb büntetésre számíthat.
„Árnyék ügyvezető” felelőssége
Az angolszász jogrendszerből átvett fogalom lényege szerint a társaságot valójában stróman ügyvezetőn keresztül a háttérből más személy irányítja ténylegesen. Ők ebben az esetben felbújtóként felelnek, s kiemelt, társadalomra veszélyességük okán nagyobb büntetésre számíthatnak.
Tulajdonosok felelőssége
A tagok, azaz a tulajdonosok sok esetben egyfajta csendestársként vesznek részt a cég életében, azaz semmilyen tevékenységet nem végeznek, a társaság működésére nem látnak rá. Ebben az esetben főszabály szerint a büntetőjogi felelősségük megállapítására sem kerülhet sor. Természetesen ez a főszabály, ami alól számtalan kivétel lehet.
Hozzátartozók felelőssége (élettárs, feleség, gyermek stb.)
Főszabály szerint az a személy, aki a cég irányításában nem vesz részt nem vonható felelősségre költségvetési csalás miatt. Bizonyos feltételek fennállása esetén azonban, bármilyen furcsán hangzik a családtagok is bajba kerülhetnek, ugyanis ha tudomásuk van arról, hogy a család bevétele bűncselekményből származik és annak felélésében, elrejtésében, tárolásában közreműködnek, akkor felmerülhet a pénzmosás vagy a bűnpártolás bűntette.
Alkalmazottak, könyvelők felelőssége
A tapasztalataim szerint nem gyakori, hogy a cég jóhiszemű alkalmazottait vagy könyvelőit felelősségre vonnák. Természetesen, ha az alkalmazott számára nyilvánvaló, hogy az általa teljesített tevékenységek (utalás, pénzfelvétel, szerződéskészítés stb.) valamilyen adócsökkentést célzó fiktív jogügylet részei, akkor a felelőssége megállapítható. Ez előbbiek vonatkoznak természetesen a könyvelőkre is.
Önrevízió vagy cégeladás?
Természetesen a büntetőjogi felelősségre vonás alól egyik sem mentesít, azonban az önrevízió sok esetben eredményes lehet, hiszen enyhítő körülmény. Természetesen csak akkor, ha a korrigált adóbevallások után a többlet adóterhek is megfizetésre kerülnek. Ilyen esetben a bíróság a büntetőeljárás során akár mellőzheti is a céggel szemben alkalmazandó pénzbüntetést, ami akár az okozott adóhiány háromszorosa is lehet. A cég rosszhiszemű értékesítése a közhiedelemmel ellentétben nem mentesíti a korábbi ügyvezetőt a büntetőjogi felelősségre vonás alól, másrészt a hatóság és a bíróság szemében kifejezetten rosszhiszemű magatartásnak minősülhet ami gyengítheti a későbbi védekezést, felmerülhet továbbá a közokirat-hamisítás büntette is.
Vádalku költségvetési csalás esetén?
Természetesen – ahogy minden bűncselekmény esetén – költségvetési csalás esetén is van lehetőség vádalkut kötni. Ebben az esetben a hatósággal gyakorlatilag szerződést köt a gyanúsított, amiben a bűncselekmény pontos mértékében is megállapodnak (pl.: 2 év 5 évre felfüggesztve stb.). A vádalkuról részletesen egy korábbi bejegyzésemben olvashat, ami itt érhető el.
Kitől és hogyan követelhető az okozott kár?
A költségvetésnek okozott kár behajtása többféle módon lehetséges. Az adóigazgatási eljárás során megállapított adóhiányra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a céggel szemben azonnal végrehajtást indíthat. A feljelentés megtétele után azonban a későbbi vagyonelkobzás biztosítása érdekében a magánszemély teljes vagyona zár alá vehető. Természetesen a zár feloldásra kerülhet, amennyiben az bizonyíthatóan nem bűncselekményből származik.
A költségvetési csalás bizonyítása
A bűncselekmény bizonyítására igen széles paletta áll a hatóság rendelkezésére. Szinte valamennyi ügyben találkozhatunk telefon lehallgatással, valamint titkos megfigyeléssel is. Nem ritka továbbá kiemelt bizonyítékként az együttműködő terheltek részletes beismerő vallomása sem. Az előbbieken túl az adóhivatal belső algoritmusa folyamatosan ellenőrzi a cégeket (forgalom, bejelentett alkalmazottak száma stb.) valamint a bankoknak is rendkívül szigorú szabályzatuk van. A túl nagy összegű utalások, gyakori készpénzfelvételek stb. szinte azonnali bejelentést vonnak maguk után a NAV felé.
Az adóhatósági vizsgálat lezárulta után minden esetben köteles-e feljelentést tenni a NAV?
Kizárólag abban az esetben tesz feljelentést, ha bűncselekmény gyanúját észleli. Tapasztalataim szerint néhányadóhatóság azt az elvet követi, hogy ha és amennyiben az okozott vagyoni hátrányt az adóigazgatási eljárás során megtérítik, eltekintenek a feljelentéstől. A döntés azonban függ az összeg nagyságától és több egyéb tényezőtől is.
Költségvetési csalás esetén van-e helye a büntetés korlátlan enyhítésének?
A Btk. 396. § (8) bekezdése korlátlan enyhítési lehetőséget teremt, amennyiben az elkövető a vagyoni hátrányt megtéríti a vádemelésig.
Ez a lehetőség a bűnszövetségben, bűnszervezetben megvalósított, valamint a különös visszaesőként elkövetett esetekben kizárt. Az adóigazgatási eljárásban végzett önellenőrzés nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól, mivel az önellenőrzés célja a korábban hibásan beadott bevallás adójogi kiküszöbölése.
Miért válasszon engem?
A költségvetést megkárosító bűncselekmények során történő képviselet a védői szakma csúcsa. A védekezés struktúrájának kialakítása minden esetben adó és könyvszakértő bevonása mellett történik, és igen komoly szakmai tapasztalatot igényel. Pályám során számtalan költségvetési csalásban láttam el képviselet, illetve az azt megelőző adóhatósági eljárást több tucat alkalommal kísértem végig. A komplex védekezés megszervezése érdekében tapaszt kollégáim bevonására is lehetőség van. A gazdasági büntetőjog témában általam írt szakcikkeket, illetve további információkat rólam ide kattintva érhet el. Ügyfeleim véleményét pedig a google keresőjében olvashatja el.
Hogyan valósulhat meg a jövedéki költségvetési csalás?
A bűncselekmény kizárólag szándékosan, akár egyenes, akár eshetőleges szándékkal valósítható meg. A tettes tudatának át kell fognia, hogy jövedéki szabályozás alá eső termékre követi el cselekményét, illetve, hogy azt a jövedéki jogszabályokban meghatározott feltétel hiányában vagy engedély nélkül folytatja és ebből fakadóan a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
Példa:
Aki a kertjében – adóraktári engedély nélkül – termesztett dohányt ismerősei körében fogyasztási dohányként értékesíti. A dohány jövedéki termék, forgalmazásához engedély szükséges, ami után jövedéki adót kell fizetni. A bűncselekmény tehát megvalósul a fenti példa esetén.
Mi a jövedéki költségvetési csalás tárgya?
A csalás elkövetési tárgya a jövedéki termék. A jövedéki ellenőrzés célja éppen az, hogy a jövedéki termékek előállítása, forgalmazása államilag szabályozott módon történjen. A jövedéki termék fogalmát a jogszabály felsorolás útján határozza meg. Ezek: az energiatermék, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmány.
Hogyan valósulhat meg az adminisztratív költségvetési csalás?
A Btk. 396. § (7) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetési magatartása többféle lehet, a költségvetésből származó pénzeszközök „lehívását” lehetővé tevő támogatási szerződések általában tartalmazzák a tényállásban is rögzített kötelezettségek pontos körét. Az elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettség (főleg uniós támogatásoknál) nem teljesítése, vagy nem teljes körű teljesítése az alapul szolgáló szerződés tartalmától függ, illetve a támogatási rendszereket generálisan meghatározó kormányrendeletektől. Ebben az esetben tehát nem feltétel költségvetésnek kárt okozni, akár adminisztratív mulasztás is megvalósíthatja a cselekmény elkövetését.
Felhasznált irodalom:
Dr. Schmidt Péter: A költségvetési csalás jelenlegi minősítési, elhatárolási kérdései és bírói gyakorlata
13/2017. számú büntető elvi döntés
