A hatályos büntető törvénykönyv 192. §-a szerint emberkereskedelem esetén az alábbi büntetésre számíthat:
Aki mást
a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad, átvesz, vagyŰb) az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol, elrejt, vagy másnak megszerez, emberkereskedelem miatt miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki mást rendszeres előny szerzése céljából munkavégzésre, munka jellegű tevékenység végzésére, egyéb szolgáltatásra, vagy jogellenes cselekmény folytatására
a) megtévesztéssel, a sértett nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva rábír, vagy
b) erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
4) Aki a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt szexuális cselekmény végzése vagy emberi test tiltott felhasználása érdekében követi el, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Emberkereskedelemnek vagy kerítésnek minősül-e, ha prostitúciós tevékenység céljából „foglalkoztatja” a sértetteket?
A Kúria álláspontja szerint ha valaki előny szerzése céljából megteremti a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott, azaz kizsákmányolt passzív alany mással vagy másokkal történő szexuális kapcsolatának a közvetlen lehetőségét, a sértett megszerzésével nem kerítés, hanem az emberkereskedelem bűntettét követi el. A joggyakorlatban 2020-ban egy éles paradigmaváltás következett be, melynek hatására csak a saját praxisomban körülbelül öt folyamatban lévő ügyemben változott a minősítés kerítésről a súlyosabb emberkereskedelemre. A fenti kérdéskör esetében az emberkereskedelem megállapíthatóságának azonban szigorú feltételei vannak többek-közt a kizsákmányolás, illetve a kiszolgáltatott helyzet kihasználása.
Kúria
Mit jelent a kizsákmányolás emberkereskedelem esetén?
A „kizsákmányolás” magában foglalja legalább a prostitúció révén történő kizsákmányolást vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit. A prostitúciós és a szexuális kizsákmányolás a két nemzetközi egyezmény által adott fogalomban is szerepel. Mindhárom jogforrás egyezően tartalmazza, hogy az áldozat kizsákmányolásba való beleegyezése nem vehető figyelembe, ha a fent említett elkövetési módok bármelyikét alkalmazzák.
Mit jelent a kiszolgáltatott helyzet emberkereskedelem esetén?
A „kiszolgáltatott helyzet” fogalmát az Irányelv adja meg. Olyan helyzet, amelyben az adott személy tényleges vagy elfogadható választási lehetőség hiányában kénytelen alávetni magát az adott visszaélésnek. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (Irányelv).
Hogyan változott a kerítés, és az emberkereskedelem értékelése a bírói gyakorlatban?
A jogértelmezés alapjaiban változtatta meg az emberkereskedelem gyakorlati értékelését, ami már most is kimutatható az ügyforgalmi adatokból. A Btk. hatálybalépése óta összesen két alkalommal emelt vádat az ügyészség emberkereskedelem miatt a Fővárosi Törvényszéken, 2015-ben és 2017-ben. Ehhez képest 2019-ben október 30-ig 11 emberkereskedelem miatt indult büntetőügy érkezett erre a bíróságra, ebből 7 esetben valamelyik kerületi bíróság tette át a nála kerítés miatt emelt vád alapján indult ügyet a vádtól eltérő minősítés megállapítása mellett.
Milyen büntetésre számíthat kerítés esetén?
Aki haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű.
Mit értünk megszerzés alatt kerítés esetén?
A megszerzés a bírói gyakorlat értelmezése szerint olyan magatartás, amely megteremti a másokkal történő nemi kapcsolat közvetlen lehetőségét. (BH2003. 142., BH2003. 8.). A passzív alany tettes általi befolyásolása jellemző velejárója lehet a kerítésnek, ugyanakkor nem szükséges feltétele.
Mit jelent a szexuális cselekmény?
A közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul;
Milyen célzat szükséges a kerítés megállapításához?
A bűncselekmény szándékos és célzatos, tehát egyenes szándékot feltételez, amely kifejezetten mások nemi kapcsolatának létrehozására. A tettest ennek során haszonszerzési célzat vezérli, amely bármely vagyoni előny, anyagi juttatás megszerzésére irányulhat, illetve lehet akár anyagi tehertől (például adósságtól) való mentesülés is.
Mikor büntetendő súlyosabban a kerítés?
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítést
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) az elkövető hozzátartozója, nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló sérelmére, vagy a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve,
c) megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel követik el.
Mit jelent az üzletszerű elkövetés?
Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
Hogyan határolható el az emberkereskedelem, és a kerítés?
Az alábbi idézet egy jogerős másodfokú ítéletből származik, amely talán legjobban szemlélteti a gyakorlatban a két bűncselekmény közti különbséget:
„A sértettnek még a saját nyomozati és bíróság előtt tett nyilatkozatai szerint is tényleges és reális választási lehetősége volt abban a vonatkozásban, hogy nem volt kényszer hatása alatt a prostitúciós tevékenység végzése tekintetében. Tényszerűen idézte az elsőfokú bíróság tanúnak azt a nyilatkozatát, amely szerint az édesanyja nyitott volt rá, hogy befogadja őt a gyermekével. Megállapítható továbbá hogy és munkavállalásra is reális esélye volt. Ennél fogva nem kizárólag szexuális szolgáltatások nyújtásából tudott volna megélni. E magatartása inkább önálló döntés eredménye volt, amelyért viszont e tekintetben a vádlottakat büntetőjogi felelősség értelemszerűen nem terhelheti.”
Fővárosi Ítélőtábla
A sértett tehát nem volt kiszolgáltatott helyzetben, és lett volna lehetősége bármilyen más polgári foglalkozást választani. Ennek következtében a vádlott felelőssége kizárólag a jóval enyhébb kerítés bűntettében állapítható meg. A gyakorlatban a fenti logika alapján történik a legtöbb esetben a kerítés és az emberkereskedelem elhatárolása. Természetesen minden eset más és más, ezért bármelyik bűncselekmény gyanúja esetén célszerű ügyvédhez fordulni, aki gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkezik hasonló ügyekben. Ez a rendkívül sokrétű bírói gyakorlatra figyelemmel kulcsfontosságú.
Kapcsolódó nemzetközi szabályozás
1933 évi III. törvény a rabszolgaság tárgyában Genfben, 1926. évi szeptember hó 25-én kelt egyezmény
