Körözés alatt áll? elfogatóparancs van érvényben? dr. Katona Csaba ügyvéd

Milyen esetekben rendelhet el a rendőrség körözést?

A körözés elrendelésére kizárólag a nyomozó hatóság, ügyészség, illetve a bíróság jogosult attól függően, hogy az ügy milyen szakban van.  A hatóság az alábbi esetekben bocsájthat ki körözést:

  • a tanú vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy esetében, ha a személyazonossága ismeretlen,
  • az ismeretlen helyen tartózkodó tanú vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve terhelt esetén elérhetőségének megállapítása érdekében,
  • Elfogatóparancs alapján elrendelt körözés esetén,
  • az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen eredetű dolog azonosítása céljából amely bizonyítási eszköz,
  • az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen eredetű dolog azonosítása céljából annak a dolognak a körözését, amely elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el,
  • holttest, holttestrész azonosítása érdekében annak a holttestnek, holttestrésznek a körözését, amely bizonyítási eszköz.

Hogyan tudhatja meg, hogy Önt vagy hozzátartozóját körözik-e?

Ebben az esetben célszerű a körözési listán tájékozódnia, ahol megbizonyosodhat arról, hogy körözés alatt áll-e vagy sem. A linket lejjebb találja.

Hogyan kérheti a körözési nyilvántartásból való törlését?

Ebben az esetben célszerű ügyvéd segítségét kérni. A körözési nyilvántartási rendszer tartalmazza, hogy melyik hatóság milyen ügyben keresi. A jogi képviselő a meghatalmazás felvétele után fel tudja venni a kapcsolatot az eljáró szervvel, ahol részletesebb információkhoz juthat. Ha a körözés oka megszűnt abban az esetben azt haladéktalanul vissza kell vonni.

Milyen esetekben bocsátható ki az elfogatóparancs (Be 119. § (1) bekezdés)?

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetének elrendelése érdekében határozatával elfogatóparancsot bocsáthat ki. Látható tehát, hogy nem csupán gyanúsított, hanem a még meg nem gyanúsított személlyel szemben is elrendelhető az elfogatóparancs. Ehhez azonban a következő két feltétel megléte is szükséges:

a) tényleges tartózkodási helye ismeretlen, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében elfogása és őrizete indokolt,

b) tényleges tartózkodási helye ismert, azonban a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében elfogása és őrizete indokolt

Hogyan tudhatja meg, hogy Ön vagy a hozzátartozója elfogatóparancs alapján körözés alatt álló személy-e?

Erre szolgál a fentiekben már hivatkozott nyilvántartási rendszer, mely az elfogatóparancs alapján körözött személyek nyilvántartását is tartalmazza.

Hogyan kérheti az elfogatóparancs visszavonását?

Az elfogatóparancs visszavonásáról az elrendelő szerv azonnal intézkedik, ha az elrendelés oka megszűnt. Ebben az esetben is célszerű ügyvéd segítségét kérni, aki felveszi az elrendelő szervvel a kapcsolatot, és részletes tájékoztatást nyújt a lehetőségekről. Ha megjelenik az elrendelő hatóság előtt az elfogatóparancsot vissza kell vonni. Az esetek nagy részében azonban ilyenkor is őrizetbe veszik, de mielőtt önként megjelenne a hatóság előtt célszerű ügyvéd segítségét igénybe venni.

Mi történik, ha körözés alatt áll és elfogják?

Az elfogatóparancs által körözött személyek esetén azonnal őrizetbe veszik, és a hatóság dönt arról, hogy indítványt tesz-e a kényszerintézkedés elrendelésére vagy sem. Igenlő válasz esetén az őrizetbevételtől számított 3 napon belül a bíróság dönti el, hogy a kényszerintézkedést elrendeli-e. Ennek részletes szabályait itt találja.

Mit jelent az európai elfogatóparancs?

Ha az eljárás során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a körözés alá vont személy az Európai Unió valamelyik tagállamában tartózkodik sor kerülhet az európai elfogatóparancs kibocsájtására.  Az európai elfogatóparancs kibocsájtása az EU egész területén érvényes. Ennek következtében egy utcai igazoltatás során azonnal észlelni fogja a hatóság a körözést.

„Az európai elfogatóparancs 2004. január 1-je óta működik, és váltotta fel azokat a hosszadalmas kiadatási eljárásokat, amelyek korábban léteztek az uniós tagállamok között”

Az európai elfogatóparancs lényege szerint az elfogás helye szerinti állam az érintett személy letartóztatását követő legfeljebb 60 napon belül köteles határozatot hozni az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában. Amennyiben a személy hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni. A keresett személyt a lehető leghamarabb az érintett hatóságok megállapodása szerinti időpontban, de legkésőbb az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott jogerős határozat meghozatalától számított tíz napon belül át kell adni. Látható tehát hogy lényegében egy gyorsított eljárásról van szó. A praxisomban előfordult esetekre figyelemmel uniós tagállam esetén az átadás bármelyik irányába legfeljebb két hónapot vesz igénybe.

Mi történik, ha a harmadik országban tartózkodik? (Amerikai Egyesült Államok, Dél-Amerika, Dubaj, stb.)

A fenti esetben kerülhet sor a nemzetközi elfogatóparancs kibocsájtására.

A terhelttel szemben – feltéve, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja – a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsáthat ki büntetőeljárás lefolytatása, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából, ha a terhelttel szemben kiadatásnak van helye. Nemzetközi elfogatóparancs kibocsájtásának tehát akkor van helye, ha a kiadatás feltételei is adottak. A vádirat benyújtása után további feltételt támaszt a jogalkotó, mely szerint nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának abban az esetben van helye ha az ügyészség a vádiratban végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

Ügyfelem az udvari határátkelőhelyen akarta elhagyni azonban az ellenőrzésekor kiderült, hogy a szerb hatóságok több bűncselekmény elkövetése miatt is körözik.

Magyarország legkeresettebb bűnözői:

Forrás: Index

Kiadhatják-e a magyar hatóságoknak, ha nem az Európai Unió területén tartózkodik?

A fenti kérdésre nem adható egyértelmű válasz. Büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye kiadatásnak, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évi szabadságvesztéssel büntetendő; szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából pedig akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része a hat hónapot meghaladja. A kiadatás foganatosításához további szükséges feltétel, hogy a két állam között viszonosság, vagy nemzetközi szerződés legyen. Ellenkező esetben a kiadatás foganatosítása nehezen kivitelezhető, de nem lehelten ugyanis:

„A miniszter a külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kérhet, és a külföldi állam kezdeményezésére viszonossági nyilatkozatot tehet. Viszonosság hiányában a jogsegély iránti külföldi megkeresés teljesítéséről a miniszter, illetve a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.

dr. Katona Csaba ügyvéd

Felhasznált jogszabályok:

2012. évi C törvény
1996. évi XXXVIII. törvény [Nbjt.]
2012. évi CLXXX. törvény

Amennyiben kérdése van, hívjon bizalommal!