Hogyan követhető el a közúti baleset, vagy közlekedési baleset bűncselekménye?
Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz megvalósítja a közlekedési baleset vétségét. A köznyelv a közlekedési baleset szót ismeri, azonban a bűncselekményt a Büntetőjogi Törvénykönyvben közúti baleset gondatlan okozása elnevezéssel fogja megtalálni.
Fontos tudnia, ha és amennyiben súlyos testi sértés nem történik, abban az esetben közlekedési baleset szabálysértés alakzata valósul meg. A munkám során gyakran előfordul, hogy a balesetben nem sérül meg senki, vagy 8 napon belüli sérüléseket szenved el. Ilyenkor tehát bűncselekmény nem, hanem szabálysértés történik. Ebben az esetben szabálysértési hatóság jár el, és az ügy jóval enyhébb megítélés alá esik.
Milyen elbírálásra számíthat közúti balesetet/közlekedési baleset okozása esetén?
A büntetés alapesetben 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A közlekedési baleset bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztés, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz. Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közlekedési baleset halált okoz. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Milyen esetben minősül a közlekedési baleset/közúti baleset bűncselekménynek?
A közlekedési baleset bűncselekmény eredménye súlyos testi sértés okozása. A bűncselekmény tehát csak abban az esetben valósul meg, ha a fenti szabályok megsértésével valakinek legalább 8 napon túl gyógyuló sérülést okozunk. A közúti közlekedési szabály megszegésével a súlyos testi sértésnél kisebb mérvű eredményt közvetlen veszély vagy könnyű testi sértés okozó elkövető cselekménye nem bűncselekmény. Ez „csak” a közúti közlekedés rendjének megzavarása, szabálysértés. A bűncselekmény megvalósulásának feltétele az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés megléte. Vizsgálni kell tehát, hogy a konkrét közlekedési szabálysértés megvalósult-e; továbbá, igenlő válasz esetén, hogy az oksági összefüggésben állt-e az eredménnyel. Az okozati összefüggés hiányában csak közlekedési szabálysértés miatti szabálysértési felelősség, a Szabs. tv. 224. §-a szerinti közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, szabálysértés elkövetése állapítható meg.
Mi történik, ha az elkövető által okozott közúti baleset során személyi sérülés történik?
A fentiekben hivatkozottokra figyelemmel, ha és amennyiben az utas, vagy más 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett annak eredményeképpen, hogy a jármű sofőrje valamilyen Kresz szabályt megszegve balesetet okozott, abban az esetben a bűncselekmény természetesen megvalósul, és a sérülés fokától függően 1 vagy akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Mi történik, ha a közlekedési baleset külföldön történik?
A magyar állampolgár által külföldön elkövetett közlekedési bűncselekmény elbírálásánál a külföldi állam közlekedési szabályait, valamint a Btk. rendelkezéseit kell alapul venni (BJD 8993., BH1973. 188., BH1982. 122.).
Mi történik, ha a közúti baleset azért következik be, mert nem adják meg az elsőbbséget, de az elsőbbségadásra jogosult jármű is gyorsan hajt?
Mindképpen szükséges szót ejteni a fenti a közlekedési szituációról ugyanis érdekes helyzeteket teremthet. A jogszabály szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte.
Mi a helyzet azonban, ha az elsőbbségre jogosult nagy mértékben túllépi a megengedett sebességet?
Kizárhatja a felelősségét az elsőbbségadásra kötelezett, ha az elsőbbségre jogosultat szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy az elsőbbségre jogosult megtévesztette.
Gyakorlati példa:
A Dózsa György úton 145 km/h sebességgel közlekedő vezető elé mellékútról kihajtanak. A védett úton nagy sebességgel közlekedő sofőrnek ugyan elsőbbsége van, azonban jelentős mértékben túllépte a sebességet. Ennek következtében a másik sofőr vagy nem észleli, vagy a sebessége megtéveszti. Ennek hatására úgy érzékeli, hogy a kihajtást biztonságosan megkezdheti. Ebben az esetben a kihajtó vezető a baleset bekövetkeztéséért nem tehető felelőssé.
Mi történt M.Richárd által okozott közúti balesetben?
A fenti ügyben azon érdekes szituáció alakult ki, mely szerint M. Richárd gyorsan hajtott ugyan, de ha a balesetben résztvevő másik sofőr szabályosan kanyarodik a szakértő számításai szerint a baleset elkerülhető lett volna. Ennek következtében a kirendelt szakértő osztott felelősséget állapított meg. Ennek volt köszönhető a viszonylag enyhe ítélet is, melyről itt olvashat.
Milyen büntetésre számíthat halált okozó közúti balesetet gondatlan okozása esetén?
Ha a közúti baleset halált okoz abban az esetben 1-5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Praxisomban természeten több alkalommal fordult már elő, hogy a közlekedési baleset sajnálatos módon halállal végződött. Természetesen az elhunyt személy esetleges felelősségét vizsgálni kell. Egyik ügyemben például egy idős úr körültekintés nélkül, nem kijelölt gyalogátkelőhelyen lépett ki az úttestre. Ügyfelem jóval a megengedett sebesség felett haladt, azonban a bíróság indítványomra osztott felelősséget állapított meg, ugyanis a Kresz szabályai gyalogosokra is vonatkoznak. Ennek következtében igen kedvező ítélet született az ügyben. Másik ügyemben a sérült személy nem kötötte be a biztonsági övét. A szakértő indítványomra megállapította, hogy a biztonsági öv használata mellett a halálos eredmény nem következett volna be. Kissé szélsőséges szituáció alakult ki egy másik ügyemben, ahol a korházba szállított sértett a nem megfelelő orvosi kezelés hatására halálozott el, melyet az általam bevont magánszakértő egyértelműen megállapított.
Milyen büntetésre számíthat az elkövető, ha a közúti baleset okozása előtt alkoholos, vagy bódult állapotban volt?
Ittas vagy bódult állapot esetén a cselekmény jogi minősítése megváltozik, ugyanis a kialakult bírói gyakorlat szerint ebben az esetben járművezetés ittas, vagy bódult állapotban bűncselekmény elkövetését kell megállapítani, amely halált okoz. A büntetési tétel felső határa az előző bekezdésben hivatkozottokkal szemben 5 évről 8 évre emelkedik. Itt azonban az ügyészségnek azt is kell bizonyítania, hogy a Kresz szabály megsértése amiatt következett be, mert az elkövető ittas vagy bódult állapotban volt. Pl.: A bírói gyakorlat szerint az alkohol a veszélyérzetet csökkenti, ezért a nagy sebességgel ittas állapotban közlekedő vádlott sebességtúllépése az ittasságára vezethető vissza. Egyik ügyemben sikerült elérni, hogy Ügyfelemet kizárólag az 1-5 évig terjedő halált okozó közúti baleset vétségében mondja ki bűnösnek a bíróság, ugyanis a védekezés lényege szerint a vádlott egész életében gyorsan közlekedett. Ennek következtében a bíróság elfogadta érvelésemet, mely szerint a vádlott ittassága és a sebességtúllépése között nem volt összefüggés.
Ki minősül vezetőnek a közlekedési baleset esetén?
A közlekedési baleset elkövetője tettesként csak a közúti közlekedés szabályainak hatálya alatt álló személy lehet. A tettes a vezető. Vezetőnek az a személy minősül, aki az úton járművet vezet vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek (BH1977. 90.). A gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minősül.
A közlekedési baleset okozása esetén milyen konkrét szabályok megszegése történhet?
A közlekedés biztonságával kapcsolatban általános jellegű szabálynak a KRESZ 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja tekintendő, mely a közlekedési szabályok betartására vonatkozó általános kötelezettséget tartalmaz, illetve előírja azt, hogy úgy kell közlekednünk, hogy a személy- és vagyonbiztonság ne kerüljön veszélybe, valamint másokat a közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzunk és ne zavarjunk.
Szintén általános szabálynak minősül a jármű közlekedésére vonatkozó, a KRESZ 25. § (1) bekezdésében szabályozott rendelkezés, mely szerint a járművel a forgalmi, időjárási, látási és az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni, továbbá a járművek közlekedésben való részvételének műszaki feltételeiről szóló szabály, a KRESZ 5. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ennek értelmében a közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amely megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek.
Mi történik, ha a közúti baleset azért következik be, mert az időjárási, vagy látási viszonyok nem megfelelőek?
Gyakran előfordul, hogy valaki azért okoz közlekedési baleset, mert a közlekedési viszonyoknak nem megfelelő sebességet választ, (pl.: havazik) vagy túllépi a megengedett legnagyobb sebességet.. Ilyenkor tehát azt kell vizsgálni, hogy a fenti szabályok megszegése következtében 8 napon túl gyógyuló személyi sérülés történt-e? Az út és látási viszonyoknak megfelelő sebesség kiválasztása minden esetben egyedi mérlegelést igényel. Szakadó esőben nem vezethetünk az autópályán az egyébként megengedett legnagyobb sebességgel, hiszen az eső hátrányosan befolyásolja a látási viszonyokat, valamint a gépjármű lassulására is negatívan hat. Ilyen ügyekben minden esetben szakértő dönti el, hogy az adott időjárási viszonyok mellett mi lett volna a megfelelő közlekedési mód.
Ki lehet a közlekedési baleset sértettje?
A közlekedési baleset sértettje a közúti jármű vezetőjén kívül bárki lehet. A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályainak megszegése, amely mind tettel, mind mulasztással, illetve ezek kombinációjával is megvalósulhat. A gyakorlatban előfordulhat, hogy az autó utasa sérül meg. A sérülés súlyától függően ebben az esetben is közúti baleset okozásáról beszélünk.
Közúti baleset okozása esetén miért forduljon büntetőjogi ügyvédhez?
A fenti tartalom elolvasása után azt gondolom egyértelművé vált, hogy a közlekedési jog az egyik legösszetettebb jogterület, ami rendkívül nagy hozzáértést igényel, valamint nem összehasonlítható a büntetőjog többi területével. Ennek okán az ügyészség, valamint a rendőrség szervezetén belül is külön osztály foglalkozik a közlekedési bűncselekményekkel. A helyszínrajzok értelmezése, az esetleges elkerülhetőség számítások elvégzése, a szakértőhöz intézendő kérdések feltétele stb. különös szakértelmet igényel. Ennek következtében minden esetben célszerű közlekedési jogban igazán jártas ügyvédet megbízni.
Mit jelent a közúti veszélyeztetés?
A bírói gyakorlat szerint ezt a büntettet az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más, vagy mások életét, vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki. Egy gyakorlati példával szemléltetve:
„A vádlott a távolról is jól látható rendőri jelzést figyelmen kívül hagyva, a megállás szándéka nélkül haladt sértett 1 felé, abból a célból, hogy a rendőri intézkedés alól kivonja magát. Haladása során a sértett 1 r. tőrm.-rel történő ütközése előtti utolsó pillanatban balra kormányzott, de ennek ellenére – sértett 1 testi épségét közvetlen veszélynek kitéve – olyan közel hajtott el mellette, hogy járművével elsodorta sértett 1 r. tőrm.-t, aki emiatt a földre esett. sértett 1 r. tőrm. a baleset következtében hámsérüléseket szenvedett, szolgálati munkavédelmi ruhája megrongálódott, szolgálati lámpája eltörött.”
Szigetszentmiklósi Járásbíróság B.38/2017/15 számú ítélete
Felhasznált anyagok:
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
6/1998. számú BJE határozat
https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2021/01/26/nem_adta_meg_az_elsobbseget_a_keresztezodesben_megis_felmentettek/
Kérdés esetén forduljon hozzám:
