Mit tegyen a hozzátartozó 72 órás letartóztatás, vagy helyesen őrizet esetén?
Tapasztalataim szerint a letartóztatás előtti 72 óra a legkritikusabb, ugyanis a terhelt ilyenkor a legsebezhetőbb. A kapcsolattartása a külvilággal nincs, elsősorban a hatóság tagjaival érintkezhet. Ennek következtében a nyomozati taktika részeként szinte minden esetben megkörnyékezik a fogvatartottat, aminek célja általában a beismerő vallomás kicsikarása. Ezen a helyzeten sok esetben a kirendelt védő sem segít. Az előbbiekre figyelemmel célszerű a hozzátartozónak mielőbb védőt meghatalmazni, aki azonnal fel tudja venni a kapcsolatot az őrizetbe vett személlyel. Ennek jelentősége igen nagy, hiszen egy rossz vallomás akár évekkel súlyosabb büntetést is jelenthet. Fontos továbbá tudnia, hogy erre irányuló indítvány esetén a bíróság 72 órán belül ülésen dönt a terhelt 30 majd annak letelte után 90 napra történő letartóztatásáról. Itt szintén hozzáértő büntetőjogi ügyvéd jelenlétére van szükség, hiszen számtalan taktika áll rendelkezésre, amely elősegíti a fogvatartott szabadlábra helyezését, vagy enyhébb kényszerintézkedés (pl:házi őrizet) alkalmazását.
Mit jelent az őrizet?
Az őrizet személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés, amelyet nemcsak a bíróság, hanem az ügyészség, sőt a nyomozó hatóság is elrendelhet. Az őrizet elrendelésének általános feltétele, hogy meghatározott személlyel szemben fennálljon a bűncselekmény megalapozott gyanúja. Nem szükséges azonban, hogy ezt a megalapozott gyanút az őrizet előtt közöljék a terhelttel (kihallgassák őt), ezért nemcsak a terhelttel szemben lehet az őrizetet elrendelni, hanem a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható „még nem terheltel” szemben is. Ha az őrizetbe vételt elrendelték, akkor a Be. 385. § (2) bekezdése szerint a fogva tartás kezdetétől számított huszonnégy órán belül meg kell tartani a gyanúsítotti kihallgatást. Az őrizet tehát a személyi szabadság egyfajta korlátozása, amely főszabály szerint legfeljebb 72 óráig tarthat. Ez alatt az időtartam alatt kell eldöntenie a hatóságnak, hogy az őrizetet megszünteti, vagy indítványt tesz a személy letartóztatására.
Hol helyezik el a terheltet az őrizet során?
Az őrizet helye a rendőrségi fogda. Ennek okán, ha a terhelttel szemben a II. Kerületi Kapitányság intézkedett, akkor nagy valószínűséggel a II. Kerületi Kapitányság fogdájában lesz.
Mit jelent a letartóztatás az új be. szabályai szerint?
A letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ítélet meghozatala előtt. A letartóztatás tehát az őrizet következő szintje. Ahogy a fentiekben részleteztem az őrizet főszabály szerint legfeljebb 72 óráig tarthat. Ezen időtartamon belül kell a hatóságnak eldöntenie azt, hogy a terheltet elengedi, vagy indítványozza a letartóztatását. Ahogy már hivatkoztam gyorsan kell cselekedni, hiszen indítvány esetén a bíróság 72 órán belül ülést tart, ahol lehetősége van a terheltet szabadon engednie, enyhébb kényszerintézkedést alkalmaznia (pl.:házi őrizetnek megfelelő bűnügyi felügyelet) vagy 30 nap időtartamra letartóztatnia. Itt a védőnek célszerű befogadó nyilatkozatokat csatolnia, amely igazolja, hogy enyhébb kényszerintézkedés esetén a terhelt lakhatása és eltartása biztosított, illetve a megfelelő stratégia kidolgozásával a letartóztatás megszüntetését indítványoznia.
A bírósági ülésen a terhelt hozzátartozói résztvehetnek-e?
A letartóztatás elrendeléséről határozó ülés zárt, azon az ügyészen a védőn a bírón, illetve a terhelten kívül senki nem vehet részt.
Hogyan történik a letartóztatás meghosszabbítása?
A letartóztatáskor legfeljebb egy hónapra rendelhető el, és az elrendelésétől számított egy év elteltéig alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően alkalmanként legfeljebb két hónappal hosszabbítható (azonban ezen tartamok csak felső határt jelentenek, azaz rövidebb tartamú hosszabbítások is elképzelhetőek). A letartóztatás a nyomozás során csak indítványra hosszabbítható meg (a bíróság hivatalból nem hosszabbíthatja meg), amit az ügyészség legkésőbb a lejárat előtt öt nappal elő kell, hogy terjesszen a bíróságnak. A bíróság a letartóztatás elrendelésekor ülést tart, majd főszabály szerint legközelebb ülés csak 6 hónap után várható. Addig kizárólag iratok alapján döntenek.
Mennyi ideig tart a letartóztatás?
A letartóztatás felső határa az eljárás tárgyát képező bűncselekmény szabadságvesztéssel fenyegetettségéhez igazodik. Ha a szabadságvesztéssel fenyegetettség három év, akkor a letartóztatás felső határa egy év. Ha öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a cselekmény akkor kettő év, ha tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a cselekmény akkor a felső határ három év. 10 évnél súlyosabban büntetendő cselekmény esetén öt év. Ha a cselekmény életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő akkor a letartoztatásnak nincs felső határa. A jogszabály 2013-ban módosult, amikor is az ároktői banda néven elhíresült tagokat szabadlába kellett helyezni, akik közül ketten azonnal szökés kíséreltek meg. Ezek után döntött úgy a jogalkotó, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő cselekmények esetén a letartóztatásnak nem lehet felső határa. Az ügyről részletesebben információkat az alábbi videóban talál:
Mi történik ha a letartóztatás eléri a törvényben meghatározott felső határt?
Ha a letartóztatás eléri a felső határt, azt meg kell szüntetni és a terheltet bűnügyi felügyelet egyidejű elrendelése mellett szabadlábra kell helyezni. Ha a terhelt ezen bűnügyi felügyelet magatartási szabályait megszegi, letartóztatása ismét elrendelhető. Ebben az esetben a letartóztatás felső határát a letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.
Mikor rendelhető el a letartóztatás?
A letartóztatásnak vannak általános, illetve különös feltételei. Az általános feltételek mindegyikének minden személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésekor fenn kell állnia. A két általános feltétel:
- -a terhelttel szemben szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyjon az eljárás,
- másrészt a terhelttel szemben álljon fenn a megalapozott gyanú (vagy emeljenek vele szemben vádat).
Melyek azok az ügyek, ahol szinte biztos a letartóztatás?
Melyek a letartóztatás különös feltételei?
- a terhelt jelenlétének biztosítása (szökés elrejtőzés veszélye)
- a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása
- vagy a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása.
Őrizet, illetve letartóztatás esetén milyen jogai vannak a terheltnek?
Első és legfontosabb joga, hogy védőt hatalmazhat meg, akivel ellenőrzés nélkül érintkezhet, valamint a hatóságnak tájékoztatási kötelezettsége is van, ugyanis a terhelt által megjelölt hozzátartozót 8 órán belül értesíteni kell. A tájékoztatási kötelezettség az őrizet, illetve letartóztatás elrendelésének tényére és a fogva tartás helyére vonatkozik. Nem kell tehát részletesen indokolni a tájékoztatás során az őrizet elrendelését, mert ez a rendelkezés mindössze azt a célt szolgálja, hogy az őrizetbe vett, vagy letartóztatott személy hozzátartozói értesüljenek az őrizetről.
Hogyan történik a kapcsolattartás a letartóztatás, illetve az őrizet alatt?
Az őrizet elrendelésekor lehetősége van a hozzátartozónak egy alkalommal személyesen beszélni a fogvatartottal, illetve részére csomagot átadni. A letartóztatás ideje alatt a bv. intézet szabályai szerint telefonálhat, illetve levelet, küldhet / fogadhat, csomagot fogadhat a regisztrált kapcsolattartóitól. Fontos szabály, hogy csomagot, pénzt, illetve levelet kizárólag a regisztrált kapcsolattartóktól kaphat. Ez vonatkozik természetesen a telefonálásra is. A bv. intézetbe történő befogadás után a letartóztatott megjelöli, hogy kivel szeretne kapcsolatot tartani, és ezen személyek részére levélben kiküldi a kapcsolattartói nyilatkozatokat, ami itt érhető el. A folyamat meggyorsítható, ha azt a hozzátartozó küldi be közvetlenül. A hozzátartozónak ki kell töltenie a nyilatkozatot majd ezek után vissza kell küldenie a bv. intézet részére. A beérkezett nyilatkozat alapján a nyilvántartási osztály felvezeti az adott személyt kapcsolattartóként. Fontos tudnia, hogy csak akkor lehet tehát valaki kapcsolattartó, ha azt az ügyészség előzetesen engedélyezte. A fenti folyamat így akár több hetet is igénybe vehet.
A telefonos kapcsolattartás esetén a fogvatartottnak vásárolnia kell egy belső telefont, aminek költsége 35-40 ezer forint körül van. A kapcsolattartó személy regisztrálása után utalhat számára pénzt, melyet telefonálására, illetve vásárlásra is fordíthat. A bankszámlaszámok ide kattintva érhetőek el. Az utalás kizárólag regisztrált kapcsolattartó által történhet. A kapcsolattartás további részletes szabályait a fogvatartás helye szerinti bv. intézet honlapján érheti el.
Letartóztatható-e a terhelt, ha idézésre nem jelenik meg?
Ha a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, bűnügyi felügyelet (a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz, hátrányosabb vagy más magatartási szabályok megállapítása, letartóztatás) érdekében őrizete rendelhető el.
Felhasznált joganyagok:
2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról
https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_7.pdf
https://ugyfelcentrum.fovarositorvenyszek.birosag.hu/book/export/html/12
