A rendőrség gyanúsítottként idézte büntetőügyben?

Miért szükséges büntetőjogi ügyvéd segítségét kérni rendőrségi idézés esetén?

Gyanúsítotti idézés esetén a kihallgatás előtt minden esetben célszerű büntetőjogi ügyvéddel konzultálni. A büntetőügyek jó része ugyanis a nyomozati szakaszban dől el. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az adott ügyben az eljáró hatóságok minden lényeges információt a felderítési, illetve a vizsgálati szakaszban gyűjtenek össze. Erre épül a gyanúsítás, ezekből az iratokból dolgozik majd a bíróság is. Ennek következtében a védekezés irányának meghatározása és a megfelelő védővel történő konzultáció kulcsfontosságú az ügy végkimenetele szempontjából.

rendőrségi idézés
A Budapest Rendőr-Főkapitányság épületében naponta akár 30 embert is kihallgathatnak.

Mi történik, ha a hatóság gyanúsítottként történő kihallgatás előtt kirendelt Önnek büntetőjogi ügyvédet?

Bizonyos esetekben a hatóság automatikusan kirendel a gyanúsított számára büntetőjogi ügyvédet. Ilyen esetben erről az érintett személyt haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a büntetőjogi ügyvéd minden elérhetőségét is. A kihallgatás előtt célszerű felvenni a kirendelt védővel a kapcsolatot vagy saját ügyvédet meghatalmazni. Meghatalmazás esetén a kirendelt ügyvéd megbízatása azonnali hatállyal megszűnik. A védő kirendelése főszabály szerint az ügyvédi kamara által, sorsolás útján történik. Ennek következtében a gyakorlatban előfordulhat, hogy a kirendelt védőnek nem szakterülete az adott ügy, ennek ellenére azonban a kirendelést csak igen szűk körben mondhatja fel. Kevesen tudják, hogy a kirendelt védő díját a Magyar Állam előlegezi, azonban marasztaló ítélet esetén a bűnügyi költség részeként azt az elítéltnek kell megfizetnie.

Tegyen-e vallomást gyanúsítottként büntetőjogi ügyvéd nélkül?

Fontos tudnia, hogy a kihallgatáson a szabályszerű idézés ellenére, védő hiánya esetén is dönthet úgy, hogy vallomást tesz. Ez véleményem szerint igen kockázatos döntés. Sajnálatos módon gyakran előfordul, hogy az eljárás alá vont személyek akkor kérik büntetőjogi ügyvéd segítségét, amikor már kihallgatták őket. Ilyen esetben a védekezés iránya jelentősen beszűkül, hiszen a védő nélkül eljáró gyanúsított/tanú a legritkább esetében tudja megválasztani a védekezés megfelelő irányát. A vallomás visszavonására/ megváltoztatására természetesen mindig van lehetőség, azonban minden esetben az eljáró bíróság feladata annak az eldöntése, hogy a rendelkezésre álló vallomások közül melyiket fogadja el. A vallomás visszavonása, illetve eltérő vallomás megtétele megfelelő indoklás hiányában általában már felesleges.

Álláspontom szerint célszerű tehát minden esetben büntetőjogi ügyvéd segítségét kérni a kihallgatást megelőzően.

Milyen jogai vannak gyanúsítottként?

A gyanúsítottként kevesen tudják, de a gyanúsítás közlése után jogosultak az ügyben keletkezett valamennyi iratot megtekinteni. Bizonyos esetben, bizonyos iratokra nézve a hatóság megtagadhatja az iratkiadást, azonban azt alakszerű határozatba kell foglalnia. Ezzel szemben a gyanúsított, illetve az ügyvédje panasszal élhet. A korábbi büntetőeljárási törvény csak az ügy befejezése után tette lehetővé az iratok megismerését. Az új törvény azonban a fentiek szerint ezt akár már az eljárás kezdetén lehetővé teszi. Célszerű tehát a gyanúsítás közlése után a teljes iratanyagot beszerezni, majd büntetőjogi ügyvéd segítségével azokat áttanulmányozni és taktikai okokból csak az előbbiek után érdemes vallomást tenni.

Milyen további jogai vannak gyanúsítottkénti idézés esetén?

a) megismerheti a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek változását;
b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megfelelő időt és körülményeket biztosítson számára a védekezésre való felkészüléshez;
c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon;
d) védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza;
e) a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon;
f) vallomást tegyen vagy a vallomástételt megtagadja;
g) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen;
h) a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel.

Köteles-e igazat mondani gyanúsítottként?

Gyanúsítottként nem köteles vallomást tenni. A vallomást vagy az egyes kérdésekre történő válaszadást bármikor megtagadhatja. A gyanúsított, illetve bírósági szakban a vádlott nem köteles igazat mondani. A vallomásának egyetlen korlátja van, hogy más személyt bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Lényegében tehát bármit mondhat, egyetlen dologra kell figyelnie, mégpedig arra, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.

Milyen jogai vannak, ha tanúként idézték egy büntetőügyben?

Az első és legfontosabb, amit egyébként kevesen tudnak, hogy tanúként is joga van ügyvédhez. Főszabály szerint megtagadhatja a vallomást, ha a gyanúsított hozzátartozója. Megtagadhatja a válaszadást továbbá olyan kérdés esetén is, amellyel önmagát bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Dr. Katona Csaba ügyvéd

Felhasznált anyagok

Complex jogtár
2012. évi C törvény A Büntető Törvénykönyvről
Ügyészségi szemle

Amennyiben kérdése van, hívjon bizalommal!