A kifosztás büntetési tétele:
A kifosztás büntetési tétele alapesetben 1-5 évig terjedő szabadságvesztés. A büntetés 2-8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást:
a) jelentős értékre, (5 millió forint felett);
b) csoportosan, (legalább 3 személy);
c) bűnszövetségben („bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követi el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet) követik el.
A büntetés 5-10 évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást:
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre (ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között);
b) jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben követik el.
Milyen esetekben beszélhetünk kifosztásról?
Kifosztást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy e célból lerészegíti vagy bódult állapotát idézi elő. Továbbá, ha az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől veszi el. Szintén kifosztás valósul meg, ha a védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől történik a dolog elvétele.
Hogyan követhető el a kifosztás?
A kifosztás tehát – figyelemmel a fentieken már hivatkozottakra – háromféleképpen követhető el.
1)
A kifosztás egyik fajtája szerint a sértett lerészegítése vagy bódult állapotának előidézése, a cél pedig a tulajdonának elvétele. A lerészegítés, illetve bódult állapotának előidézése a sértett mértéktelen alkoholfogyasztásra vagy bódító szerek (pl.:kábítószer) fogyasztására való ösztönzését jelenti. A tettes a sértettet tehát ittas, adott esetben öntudatlan állapotba juttatja. Az 1978-as Btk. alapján a lerészegítés csak szeszes itallal történhetett. A hatályos Büntetőjogi Törvénykönyv már bevezeti a bódult állapot előidézését is. Amennyiben a sértett tisztában volt vele, hogy a tettes bódító hatású anyaggal (például kábítószerrel vagy altatóval) kínálja, akkor kifosztást kell megállapítani. Nagyon fontos, hogy ha és amennyiben a sértett nem tudja, hogy kábítószert raktak az italába, akkor egy sokkal súlyosabbnak minősülő bűncselekmény, a rablás bűncselekménye valósul meg.
Példa a kifosztásra:
Az elkövetőnek megtetszik a kocsmában a sértett órája, majd több italra meghívja, aki így teljesen lerészegedik. Az elkövető ez után elveszi a sértett óráját, kifosztást megvalósítva ezzel. Nagyon fontos, hogy ha és amennyiben a sértett italába titokban kábító hatású anyagot kever, akkor a sokkal súlyosabb rablás bűncselekményét kell megállapítani.
Megvalósulhat-e a kifosztás erőszakkal vagy fenyegetéssel?
2)
A kifosztás megvalósulhat erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával is, azonban az erőszak vagy a fenyegetés nem a tulajdon elvételére irányul. Erre egy kiváló, a saját praxisomban megtörtént eset, mely szerint az elkövető egy korábbi sérelem miatt bántalmazza sértettet, aki így a földre esik. Ezek után az elkövető gondol egyet és elveszi a sértett táskáját is. Ebben az esetben tehát az erőszak nem az értékek elvétele céljából történik. Az értékek elvételének szándéka később alakul ki. Ilyenkor a testi sértés mellett kifosztás történik. Ugyanakkor az elvétel időpontjában a sértettnek még a megelőzően alkalmazott erőszak vagy kvalifikált fenyegetés hatása alatt kell állnia. Ellenkező esetben lopást kell megállapítani kifosztás helyett. A 2/1998. Büntető jogegységi határozat értelmében a kifosztást megalapozó előcselekmény emberölés is lehet, abban az esetben, ha az ölési magatartást követően nyomban elveszi a tettes a sértett birtokában lévő dolgot. Ha később megy vissza a helyszínre és a már életét vesztett sértett ingóságait veszi el, nem a kifosztás, hanem a lopás megállapításának van helye. Ezek az előcselekmények mindig valós anyagi halmazatba kerülnek a kifosztással (például BH1998. 155., BH1982. 444., BH1981. 128.).
Megvalósulhat-e a kifosztás, ha a buszon alvó személy értékeit tulajdonítják el?
3)
A válasz igen. A kifosztás egyik leggyakrabban megvalósuló esete, amikor az alvó, részeg vagy kábítószertől bódult személy tárgyait tulajdonítja el az elkövető.
A praxisomban korábban megtörtént példa szerint az elkövető az utcán fekvő láthatóan ittas állapotban lévő személytől vette el az értékeit. Ebben az esetben a sértett állapotát nem az elkövető idézte elő, ő azt csupán kihasználta. Ennek következtében cselekménye kifosztásnak minősül.
Megvalósulhat-e a kifosztás, ha láthatóan időskorú vagy fogyatékos személy értékeit tulajdonítják el?
A válasz igen. Jó példa erre, amikor az elkövet a közel 80 éves, nehezen mozgó, lassú felfogású sértettől az előbbieket kihasználva elveszi értékeit.
Mi a különbség a lopás és a kifosztás között?
A kifosztás esetében más az elkövetési magatartás. Kifosztás esetében az értékek elvétele lerészegítéssel, öntudatlan állapotba helyezéssel vagy az előbbiek kihasználásával történik. Kifosztást kell megállapítani lopás helyett abban az esetben is, amikor a sértett idős korú vagy mozgáskorlátozott és a bűncselekményt nem tudja felismerni vagy elhárítani.
Van-e a kifosztásnak szabálysértési alakzata?
A kifosztásnak a lopással, a sikkasztással és a csalással ellentétben nincsen szabálysértési alakzata. Ennek következtében a kifosztás minden esetben bűncselekménynek minősül.
dr. Katona Csaba védőügyvéd
Felhasznált anyagok:
Complex jogtár
2012. évi C törvény A Büntető Törvénykönyvről
Ügyészségi szemle
