Az emberölés büntetése | dr. Katona Csaba védőügyvéd

Emberölésért járó büntetés:

“Aki mást megöl, emberölés miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”


Büntető Törvénykönyv

A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést:

a) előre kitervelten,
b) nyereségvágyból,
c) aljas indokból vagy célból,
d) különös kegyetlenséggel,
í) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,
f) több ember sérelmére,
g) több ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesőként,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

Hogyan követhető el az emberölés, azaz mi a gyilkosság büntetőjogi fogalma?

Az emberölés nyitott törvényi tényállás. Ez azt jelenti, hogy a tényállásban rögzített eredmény (halál) előidézésére alkalmas bármilyen magatartással megvalósul a cselekmény. Az emberölést nem csupán tettel, hanem mulasztással is el lehet követni. A halál bekövetkezését az elkövetőnek minden esetben kívánnia kell. Ennek hiányában nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés vagy gondatlanságból elkövetett emberölés jöhet szóba.

Létezik-e gyilkosság holttest nélkül, avagy tökéletes gyilkosság?

A korábbi bírói gyakorlat nem volt teljesen egységes a fenti kérdés eldöntésében. Születtek olyan ítéletek, amelyek úgy állapították meg az elkövető felelősségét emberölésben, hogy a holttest soha nem került elő. Ezzel ellentétben olyan döntések is születtek, ahol az emberölést holttest hiányában nem tudták megállapítani. A holttest hiánya több kérdést is felvet. Elsődleges kérdés ilyen esetekben, hogy a sértett egyáltalán meghalt-e? A másodlagos kérdés, hogy mi okozta a sértett halálát? Jelentős előrelépést jelentett a bírói gyakorlatban a sokak által ismert darnózseli hentes ügye. Ebben az ügyben több felmentő ítélet után, halált okozó testi sértésben ítélték el az elkövetőt. Ennek oka az volt, hogy a holttest földi maradványai előkerültek. Ennek következtében a sértett halála nem volt kérdés, azonban annak okát a maradványokból nem lehetett megállapítani. A közvetett bizonyítékokból holttest nélkül is megállapíthatónak látta, hogy emberölés történt. Ezzel jelentős fordulat állt be az ítélkezési gyakorlatban.

“A harmadfokon eljáró Kúria 21 év fegyházra ítélte a darnózseli hentesként elhíresült N. Jánost előre kitervelten elkövetett emberölés miatt. A férfi 2014 májusában feleségét meggyilkolta, holttestét pedig a ház alatti húsfeldolgozóban feldarabolta és ledarálta.” 

Index.hu

Mire számíthat a VV Fanni néven elhíresült ügy vádlottja?

A VV Fanni ügy sok hasonlóságot mutat a darnózseli hentes ügyével. Előbbi esetben van azonban egy rendkívül fontos körülmény, miszerint sem a holttest, sem pedig annak maradványai nem kerültek elő. Ennek következtében a halál tényét sem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani, ami rendkívül érdekes és nehéz helyzet elé fogja állítani az ítélkező bírót, feltéve, hogy a holttest az ítélet kihirdetéséig nem kerül elő.

Mikortól számít valaki élőnek, azaz mikor lehet a cselekmény sértettje?

Az emberi élet kezdetének időpontja az emberölés körében a születés folyamatának megindulása, ami gyakorlatilag a magzatburok megrepedésével és a méhizomzat ritmikus összehúzódásával járó ún. tolófájásokkal a magzat anyaméhből való eltávozásának megkezdődése. Műtéti szülés esetén az anyaméh felnyitása tekinthető a szülési folyamat megindulásának.

Mikortól számít valaki halottnak, azaz meddig lehet a cselekmény sértettje?

Az emberi élet végével kapcsolatosan is felmerül a kérdés, hogy meddig tényállásszerű az ölés, azaz mely időpont tekinthető a , mnjk beálltának. A büntetőjogi tényállás szempontjából az agyhalál állapota a releváns. A halál bekövetkezése után az emberi holttest már nem lehet az emberölésnek alkalmas tárgya. Az újabb bírói gyakorlat szerint a halál beálltát követően, passzív alany hiányában – az elkövető akaratától függetlenül – emberölés nem követhető el. A halva született gyermek ellátatlanul hagyása ezért emberölést nem valósít meg (vö. EBH2012. B.4).

Mi a különbség a halált okozó testi sértés és az emberölés között?

A halál bekövetkezése esetén minden esetben azt kell vizsgálni, hogy az elkövető szándéka mire terjedt ki. A fenti kérdésre figyelemmel testi sértésre vagy a halál bekövetkezésére? Ezt a gyakorlatban igen nehéz egymástól elkülöníteni, hiszen az elkövető általában azt a védekezést választja, mely szerint Ő csak bántalmazni akarta a sértettet, megölni nem.

A fenti kérdéskör megválaszolására nyújt segítséget a Kúria a 3/2013. Büntető jogegységi határozata. Ez meghatározta azokat a tárgyi és alanyi tényezőket, amelyek alapján következtetni lehet az elkövető emberölésre vagy testi sértésre irányuló szándékára vagy gondatlanságára. (Milyen eszközt használ, milyen kijelentéseket tesz, milyen erővel, hányszor üt. stb.)

Mi a különbség a gyakorlatban a halált okozó testi sértés és az emberölés között?

Példa:

A köztiszteletnek örvendő B. János hangos szóváltás után kétszer ököllel arcon ütötte K. Istvánt, aki sértő megjegyzést tett B. János feleségére. Az ütés következtében K. István kómába kerül, majd meghal. Ebben az esetben az eset körülményeit is figyelembe véve a halált okozó testi sértés állapítható meg. Az elkövető szándéka csupán a testi sértés okozására irányult.

Példa 2:

A köztiszteletnek örvendő B. János hangos szóváltás után kétszer ököllel arcon ütötte K. Istvánt , aki sértő megjegyzést tett B. János feleségére. Az ütés után földön fekvő sértettet az elkövető legalább 6 alkalommal acélbetétes bakancsával fejbe rúgta. A sértett belehalt sérüléseibe. Ebben az esetben a helyes minősítés az emberölés. Az eset összes körülményeit tekintve az elkövetőnek számolnia kellett azzal, hogy a nagy erejű rúgások következtében a sértett meghalhat. Ez be is következett. A szándék fajtája képezheti esetlegesen vita tárgyát, azonban a gyakorlat szerint egyenes szándékkal elkövetett emberölés lesz a helyes minősítés.

Mit jelent a gondatlan emberölés?

Az emberölés gondatlanságból is elkövethető. Ebben az esetben az elkövető tettei következményét előre látja, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság) vagy azért nem látja tetteinek következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet elmulasztja. Álláspontom szerint gondatlan emberölés esetén annak megértését leginkább a gyakorlati példák segítik.

Példák:

Gondatlannak minősül tehát az emberölés, ha az elkövető bántalmazási szándék nélkül meglöki az erősen ittas sértettet, aki elesve halálos koponyasérülést szenved (BH1995. 553.). Gondatlan továbbá akkor is, ha testi sértés okozására nem irányuló bántalmazási szándékkal üti meg a sértettet, aki a csúszós járdán elesve szenved halálos koponyasérülést. (BH1992. 225.).

Gondatlan emberölés történik abban az esetben is, ha az elkövető megengedi három és fél éves gyermekének, hogy az út szélén parkoló személygépkocsiját az átadott indítókulccsal kinyissa. Ezek után beszáll a járműbe, majd az indítókulcsot behelyezi a gyújtáskapcsolóba. Ennek következtében a hátramenetben hagyott – kézifékkel nem megfelelően rögzített – gépkocsi elindul, s a mögötte álló gyermeket halálra gázolja (BH2017. 42.). Természetesen ezekben az esetekben a bírói gyakorlat kiemelten értékeli a gondatlanságot, és általában felfüggesztett tartamú szabadságvesztést alkalmaz.

Gondatlanságból elkövetett emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság egy 50 éves miskolci férfival szemben. A gyanúsított 2017. június 12-én 18 óra 30 perc körül miskolci otthonában egy engedély nélkül tartott forgótáras pisztollyal véletlenül leadott egy lövést, ami eltalálta kilenc éves kislányát. Az eset során a gyermek olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítás közben belehalt a sérüléseibe.

A gyilkos fegyver amely a 9 éves gyermek halálát okozta.

Gondatlanságból elkövetett emberölésért járó büntetés

“Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Emberölési kísérlet büntetése

Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. Az emberölés kísérletének fogalmát jelen esetben szintén példákon keresztül lehet szemléletesen bemutatni. A kísérletre a befejezett cselekményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz alapesetben 15 évi szabadságvesztéssel büntetendő. A gyakorlatban a büntetés kiszabása során a bíróság nyomatékosan értékeli, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt.

Példa

A közel két méter távolságból leadott, (a sértett mellkasára) célzott lövés kísérletnek minősül még akkor is, ha a véletlennek köszönhetően a lövedék a kulcscsont magasságában elakadt, s csupán három hét alatt gyógyuló életveszélyt elő nem idéző sérülést okozott (BH2010. 57.).Kísérletről van akkor is szó, ha az elkövető megteszi azokat a műszakilag szükséges intézkedéseket, amelyek révén a földgáz kiáramlása a sértett által lakott helyiségbe megkezdődik, ám ennek a koncentrációja nem éri el a robbanáshoz, illetőleg a fulladáshoz szükséges mértéket, mert a sértett a gázbeáramlást észleli és a helyiség ablakát kinyitja.

A sértett eszméletlenséget eredményező bántalmazása, majd ilyen állapotban vízbe dobása az emberölés kísérletének számít, ha a sértett megfulladása bármely okból elmarad (BJD 999.).

Hány év az emberölés elévülése?

Az emberölés alapesete 15 év alatt évül el. Fontos azonban tudnia, hogy az emberölés elkövetéséhez általában társul valamilyen minősítő körülmény (aljas indok, különös kegyetlenség stb.). Ebben az esetben a büntetési tétel már 20 évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ilyen esetekben a bűncselekmény nem évül el.

Mit jelent az aljas indokból elkövetett emberölés?

“Az aljas indokból (célból) elkövetett emberölésen az erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó vagy ilyen célból megvalósított cselekményeket kell érteni.”

Úgyszintén aljas indokból elkövetett az emberölés akkor is, ha az elkövető az ölési cselekményt nemi vágy – akár természetellenes – kielégítésének fokozása érdekében követi el. A bosszú az aljas indokból (célból) elkövetett ölési cselekmény megállapítása szempontjából annyiban lényeges, hogy milyen ok váltja ki az elkövetőben a keletkezett indulatot. Ennek a jellege és mibenléte a súlyosabb minősítés feltétele. Aljas indoknak tekinthető az is, ha az ölési cselekmény nem közvetlenül haszonszerzésre irányul, hanem az elmaradt haszon miatti megtorlás a cél, azaz ha az ölést az anyagiasság motiválja, mert a sértett meghiúsította az elkövető anyagi reményeit (vö. BH2012. 56., BH1986. 443.).

Mit jelent a különös kegyetlenségből elkövetett emberölés?

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapításánál elsősorban emberiességi, valamint erkölcsi szempontok a meghatározók. A különös kegyetlenség fogalma alá az átlagosat lényegesen meghaladó rendkívüli embertelenséggel, brutalitással és gátlástalanul elkövetett, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt ölési cselekmények vonhatók. Elsősorban a sértettnek okozott sérülések száma, súlya és jellege alapján állapítható meg.

Mit jelent a több ember sérelmére elkövetett emberölés?

A fenti esetben az elkövető egyetlen akaratelhatározásból fakadóan, egy időben, illetőleg egymást követően vagy különböző időpontokban és eltérő akaratelhatározásból hajtja végre több ember megölését. Több emberen elkövetett emberölés megállapítható tehát akkor is, ha az emberölések között akár évek telnek el. Erre az álláspontra helyezkedett a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Portik Tamás vonatkozásában. Erről részletesebben itt olvashat.

Mit jelent az előre kitervelt gyilkosság, avagy az előre kitervelten elkövetett emberölés?

Az előre kiterveltséget a tervszerű és céltudatos magatartás jellemzi. Ez az ölési cselekmény részleteinek átgondolását, viszonylag hosszabb időn át történő fontolgatását, a cselekmény elkövetési szakaszainak megfelelő mozzanatok mérlegelését jelenti. Nem feltétel azonban az említett tényezők együttes fennállása. Az előre kiterveltség nem egyszerűen az ölési szándék átgondolását, hanem többet: a véghezvitel előregondolását jelenti, ami által az ölési szándék eltökéltté válik (EBH2013. B.7).

Dunakeszin elkövetett gyilkosság

Több ember sérelmére, előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésnek minősül a Dunakeszin történt családirtás is. A több minősítő körülményre is figyelemmel a büntetési tétel felső határa ilyen esetben életfogytig terjedő szabadságvesztés.

dunakeszi emberölés
A rendőrség helyszínel Dunakeszin, ahol az elkövető három ember életét oltotta ki, majd magával is végzett.

Hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosság büntetése

“Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Dr. Katona Csaba ügyvéd

Felhasznált joganyagok:

Amennyiben kérdése van, hívjon bizalommal!