Mi történik az előkészítő ülésen?
A Be. az előkészítő ülés szerepét újra értelmezi, annak jelentőségét növeli, egyben kötelezővé teszi. Az előkészítő ülésen az ügyészség ismerteti a vádat. A vádirat ismertetése után a vádlottakat egyenként meghallgatja a bíróság és lehetőség van a beismerő vallomás megtételére. Lehetőség van továbbá a váddal kapcsolatos kritikai észrevételek, valamint bizonyítási indítványok megtételére is. A vádlott teljes körű beismerése esetén a bíróság ítéletet hoz. Ennek következtében az ügy akár előkészítő ülésen be is fejezhető.
Köthet-e egyezséget az előkészítő ülésen?
Az előkészítő ülés nem pusztán előkészítheti a tárgyalás megtartását, de elkerülhetővé is teheti annak megtartását, ha a vádlott beismeri a vád tárgyává tett bűncselekményt és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Amennyiben elfogadja a bíróság a beismerést, már az eljárás ezen szakaszában is meghozhatja az ítéletet.
Eljárás a bűnösség beismerése esetén
Ha a vádlott a vád tárgyává tett cselekményben a bűnösségét beismeri, a bíróságnak végzéssel határoznia kell arról, hogy ezen nyilatkozatot elfogadja-e. A bíróság ezentúl az ügyiratok és a vádlott kihallgatása alapján kialakult meggyőződése alapján dönt a beismerő nyilatkozat elfogadásáról. Ha nincs akadálya a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának, a bíróság azt végzéssel elfogadja és ítélet hoz.
Ha a bűnösséget beismerő nyilatkozat teljes körű, az valamennyi vád tárgyává tett cselekményre vonatkozik és nincs akadálya az ügy előkészítő ülés napján történő befejezésének, a bíróság a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre tekintettel is kihallgatja (pl.: hány gyermeke van, hol dolgozik stb.). Ezt követően az ügyész és a védő nem perbeszédet tart, hanem felszólalhatnak, majd a bíróság meghozhatja az ügydöntő határozatot, a bűnösséget kimondó ítéletet.
A beismerő vallomásnak az előkészítő ülés során mennyire kell részletesnek lennie?
Nem akadálya az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének az, ha a vádlott a bűnösségre is kiterjedő határozott beismerő nyilatkozaton túl nem kíván részletes vallomást tenni. A bírói meggyőződés kialakulásához azonban szükség lehet arra, hogy a vallomás az adott bűncselekmény törvényi tényállásának megállapíthatóságához szükséges tényeket tartalmazza. A vádlottnak az ügyész és a védő is tehet fel kérdéseket. A sértett a polgári jogi igénnyel összefüggésben közvetlenül is kérdezhet a vádlottól.
Mit jelent a mértékes indítvány?
Az ügyész az előkészítő ülés napján döntésétől függően előterjesztheti a büntetés vagy intézkedés nemére és tartamára, illetve mértékére irányuló indítványát arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét az alábbiak szerint:
„Abban az esetben ha a vádlott az előkészítő ülésen a vád tárgyává tett valamennyi bűncselekmény vonatkozásában beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a Btk. 36.§ alapján a vádlottat 8 év szabadságvesztésre ítélje.”
A mértékes indítvány vagy a vádiratban található vagy a tárgyaláson hangzik el vagy nincs. Mértékes indítvány esetében, ha a vádlott az előkészítő ülés napján beismerő vallomást tesz, a bíróság nem szabhat ki súlyosabb büntetést csak ugyanazt vagy enyhébbet.
Mi történik, ha az ügyészség nem tesz mértékes indítványt az előkészítő ülés napján vagy azt megelőzően?
Az ügy az előkészítő ülésen beismerő vallomás esetén mértékes indítvány nélkül is befejezhető. Ebben az esetben azonban a bíróság ítéletét nincs mihez viszonyítani. Ennek következtében ügyészi mértékes indítvány nélkül nem javaslom a beismerő vallomás megtételét az előkészítő ülésen.
Mi történik, ha a bíróság a beismerő vallomást nem fogadja el?
Ilyen a gyakorlatban rendkívül ritkán fordulhat elő. Elképzelhető, hogy a bíróságot a vádlott beismerő vallomása nem győzi meg. Találkoztam már olyan példával, amikor a bíró kérdéseket tett fel a vádlottnak és arra a megállapításra jutott, hogy a cselekmények a vádiratban foglaltaktól eltérően történtek. Az előbbi nagyon kivételes eset volt. A gyakorlatban általában a vádlott egyetlen mondatban elismeri a felelősségét a vádiratban foglaltaknak megfelelően. Ezek után a bíróság szinte minden esetben elfogadja azt. A bíróságnak sem érdeke ugyanis a hosszú évekig tartó bizonyítás. Az ügy mielőbbi befejezése alapvető érdek.
Az előkészítő ülés napján meghozott ítélettel szemben van-e helye fellebbezésnek?
Van helye fellebbezésnek, azonban a minősítés, illetve a tényállás már nem támadható.
Mi történik, ha a vádlott az előkészítő ülésen csak részben ismeri el a vádiratban foglaltakat?
A fentiekre természetesen lehetősége van, azonban az eljárás csak akkor fejezhető be, ha a vádlott teljes egészében elfogadja a vádiratban foglaltakat. Minden egyes részcselekményt úgy ismer el, ahogy az a vádiratban leírásra került. Ebben az esetben nem vitathatja a minősítést sem. (pl.: nem akartam megölni, csak megverni vagy 3 rablásnál jelen voltam, de a 4. alkalommal nem.) Az előbbi esetekben a beismerő vallomás nem teljes körű, az eljárás előkészítő ülésen történő befejezésének nincs helye.
Történik-e az előkészítő ülésen bizonyítás?
Az előkészítő ülésen a bíróság még nem folytat bizonyítást, nem hallgat meg tanúkat, így a különböző időpontokban megtartott előkészítő ülés megtartható az ügy elkülönítése nélkül is.
Az előkészítő ülést minden vádlott esetében egyszerre kell-e megtartani?
Lehetséges, de nem szükségszerű valamennyi vádlottra egyszerre megtartani az előkészítő ülést. Annak sincs akadálya, hogy azonos ügyben a különböző vádlottakra nézve az eljárás különböző szakaszokban legyen. Az előkészítő ülés megtartása után az ügy tárgyalási szakaszba léphet, míg az előkészítő ülésen még meg nem jelent vádlottakra az előkészítő ülést kell megtartani.
Mi történik, ha nem vagy csak részben ismeri el a vádlott a vádiratban foglaltakat az előkészítő ülés napján?
A bűnösséget nem vagy csak részben beismerő vádlott és védője kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját, náluk előtérbe helyeződik a későbbi tárgyalás megtartásának tényleges előkészítése a bizonyítás irányának és kereteinek meghatározásával. A tárgyaláson így elkerülhető a szükségtelen bizonyítás felvétele és a bizonyítás a valóban vitatott kérdésekre koncentrálódik.
A Be. 91. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem zárható ki, hogy már az előkészítő ülésen a terhelt, a védő, illetve az ügyészség indítványozza a tanú különösen védetté nyilvánításának megszüntetését arra tekintettel, hogy a különösen védett tanú olyan magatartást tanúsít, amely a különösen védett tanú intézményével nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen.
Mennyi időn belül kell kitűzni az előkészítő ülést?
A vádirat kézbesítése a bíróság kötelezettsége, legkésőbb az ügyiratok bírósághoz érkezésétől számított egy hónap leteltekor (Be. 497. §). Ezt követő három hónapon belül meg kell tartani az előkészítő ülést.
Mire jogosult a vádlott és a védő az előkészítő ülés megtartása előtt?
A terhelt és a védő jogosult az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében megismerni. Hozzájárulásukkal ez az időköz azonban rövidíthető vagy mellőzhető (Be. 352. §). A védő felkészülését szolgáló, az iratok megismeréséhez és a tájékoztatási joghoz kapcsolódó szabály az előkészítő ülés elhalasztására irányuló indítványtételi joga [Be. 499. § (3) bekezdés]. A védői jogok biztosítása azt is szolgálja, hogy nem a tárgyalást kell majd elhalasztani a védő önhibán kívüli felkészületlensége esetén. Az iratok, bizonyítási eszközök ismeretében nagyobb esélye van a terhelt beismerésének vagy a bizonyítás későbbi egyszerűsítésének is. A védő ezzel kapcsolatos indítványtételi joga azonban korlátozva van a vádirat kézhezvételétől számított három napon belüli időpontra.
Kötelező-e az előkészítő ülésen jelen lenni?
Az előkészítő ülés napján az ügyésznek és a védőnek kötelező megjelennie. Az előkészítő ülés nem tartható meg a vádlott távollétében, arról nem mondhat le. A vádlott jelenléte az előkészítő ülésen tehát nem jog, hanem kötelezettség. A védő jelenléti kötelezettsége független attól, hogy az ügyben kötelező-e a védelem. Ha a vádlott érdekében védő jár el, az előkészítő ülésen kötelező a jelenléte. Az előkészítő ülésre a védő értesítése nem tekinthető szabályosnak, arra idézni szükséges. Több vádlottat érintő ügyben az előkészítő ülés vádlottanként külön-külön is megtartható. Ilyenkor az ügyek elkülönítésével a beismerő vádlott vagy vádlottak ügye külön-külön is befejezhető. Nem akadálya az elkülönítésnek az, hogy a befejezéssel érintett vádlott az eljárás későbbi szakaszában már tanúként lesz csak kihallgatható.
Mi történik, ha a vádlott az előkészítő ülésen nem jelenik meg?
Ha az előkészítő ülés napján a vádlott nem jelent meg, a bíróságnak elsőként azt kell vizsgálnia, hogy a vádlott idézése szabályszerűen történt-e. Amennyiben szabályszerű volt az idézés, a bíróság intézkedik a vádlott megjelenésének biztosításáról. A Be. külön nem nevesíti a megjelenés biztosítására megtehető intézkedéseket. Nem írja elő például kötelezettségként az azonnali elővezetés elrendelését. Törvényes eszközök körében nem kifogásolható a terhelt rövid úton, telefonon történő felhívása sem, hiszen ezért is bővült a terhelti kihallgatás során rögzítendő személyes adatok köre a telefonos elérhetőséggel [Be. 184. § (2) bekezdés g) pont]. A bíróság nincs elzárva a vádlott jelenlétének biztosítására a Be. 432-433. § alapján megtehető intézkedésektől sem. (elővezetés vagy elfogatóparancs kibocsátása)
Az előkészítő ülés menete
Az előkészítő ülés szükségszerűen annak megnyitásával kezdődik, hogy a bíróság számba veszi a megjelenteket és dönt arról, hogy az ülés megtartható-e, illetve az mely vádlottra vagy vádlottakra nézve tartható meg. Az ülés megkezdése után az ügyész ismerteti a vád lényegét. A vád lényegének ismertetése nem az egész vádirat felolvasását jelenti, hanem a korábban már kézbesített vádban leírt cselekmény lényegének előadását. Ismertetni kell a vád tartalmi elemei közül a vád tárgyává tett cselekményekkel, illetve részcselekményekkel összefüggő, rendelkezésre álló bizonyítási eszközöket.
Hogyan zajlik előkészítő ülésen a vádlott kihallgatása?
A vádlott kihallgatására már az előkészítő ülés napján is sor kerülhet. A bíróságot széles körű tájékoztatási és figyelmeztetési kötelezettség terheli. A Be. 185. §-a szerinti terhelti figyelmeztetésen túl a Be. 500. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakra is figyelmezteti a bíróság a vádlottat.
A kihallgatás fő kérdése a vádlotthoz, hogy beismeri-e a bűnösségét a vád tárgyává tett bűncselekményben.
Kapcsolódó joggyakorlat
A tárgyalás bírósági előkészítésének formáiról alanyairól egy egyes eljárási szabályairól
Complex jogtár
2012. évi C törvény A Büntető Törvénykönyvről
Ügyészségi szemle
