Vádalku, avagy egyezség a büntetőeljárásban

Van-e lehetőség vádalkut, más néven egyezséget kötni a büntetőeljárásban?

Az új büntetőeljárási törvény lehetőséget nyújt arra, hogy bizonyos esetekben a hatóság vádalkut, azaz egyezséget kössön a gyanúsítottal. Az egyezség megkötésére a vádemelésig van lehetőség és feltétele a terhelt beismerő vallomása. Az egyezség/vádalku megkötését kezdeményezheti a terhelt, a védő, illetve az ügyészség is. Az eljárás minden esetben védőköteles. Fontos tudni, hogy a vádalku megkötésére kizárólag nyomozati szakban van lehetőség. A jogszabály az egyezség megkötésének kezdeményezését mind a terhelt és a védő, mind az ügyészség számára biztosítja.

Melyek a vádalku megkötésének feltételei?

Az egyezség megkötésének legfontosabb feltétele, hogy a gyanúsított a terhére rótt cselekmények elkövetését beismerje. A gyakorlatban igen kockázatos, hogy a beismerő vallomás megtétele után az ügyészség ténylegesen megköti-e az egyezséget. Elképzelhető, hogy a vallomás megtétele után, a szükséges információk birtokában az ügyészség már nem kívánja azt. Véleményem szerint a vádalku megkötésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek között a kölcsönös bizalom fennáll. Garanciális szabály, hogy ha az egyezség nem jön létre, akkor az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok bizonyítékként nem használhatók fel.

Mi a vádalku megkötésének menete?

A kezdeményezés nincs alakszerűséghez kötve a jogszabály által, így nem kell írásban történnie. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár egy telefonos értekezés is lehet az ügyész és a védő között. Arra sincs határidő, hogy a kezdeményezés elfogadása tekintetében milyen időhatáron belül kell dönteni, ezt a jogalkotó a gyakorlatra bízza. A kezdeményezés tartalmára sem ír elő a jogszabály minimum követelményt. Ennek következtében nem elvárás, hogy a terhelt vagy védője előre megmondja, hogy mire terjedne ki a beismerés. Ez a kérdés ugyanis a kezdeményezést követő vádalku tárgyát képezi. Az egyezséget – annak megkötése után – a bíróságnak is jóvá kell hagynia.

A vádalkut a bíróságnak is jóvá kell hagynia

Kábítószer-kereskedelem esetén van-e lehetőség vádalkut kötni?

A törvény elméletileg valamennyi bűncselekmény esetén lehetővé teszi a vádalku megkötését.

Mit tartalmaz a már megkötött vádalku?

A vádalku főszabály szerint tartalmazza a büntetés nemét és mértékét is. (pl. 3 év szabadságvesztés 2 év próbaidőre felfüggesztve). A vádalku során – a cselekmény minősítésének meghatározása kivételével – a terhelt, a védő és az ügyész lényegében szabad kezet kap. Ennek következtében nagyon fontos a megfelelő büntetőjogi ügyvéd megbízása az eljárás során. Az egyezség megkötése után főszabály szerint már nincs lehetőség azt módosítani, illetve visszavonni. A vádalku tartalmazhatja azt is, hogy a terhelt a bűnügyi költség egészének vagy egy részének viselése alól mentesül. Ilyen esetben az egyezség szerinti bűnügyi költséget az állam viseli.

vádalku, egyezség

A bírósági tárgyaláson van-e lehetőség vádalku megkötésére?

A bírósági tárgyaláson vádalku/egyezség megkötésére már nincs lehetőség. Bizonyos esetekben azonban az eljáró ügyészség dönthet úgy, hogy az első tárgyaláson (előkészítő ülés) kedvezőbb alternatív indítványt terjeszt elő. Pl.:”Ügyész: Beismerő vallomás eseten ítélje a bíróság a vádlottat 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre.” Ebben az esetben, ha a vádlott úgy dönt, hogy beismerő vallomást tesz, a bíróság „felülről kötve” lesz az ügyészség indítványához. Ez azt jelenti, hogy súlyosabb ítéletet nem szabhat ki, enyhébbet természetesen igen. Fontos tudnia, hogy a beismerő vallomásnak a vádirattal teljes egészben egyezőnek kell lennie. Nem dönthet tehát úgy, hogy csak bizonyos cselekmények vonatkozásában ismeri el a felelősségét. A jogintézmény célja az eljárások lerövidítése, ugyanis beismerő vallomás esetén az ügy még aznap befejeződik. Ennek következtében nincs szükség évekig tartó bizonyítási eljárás lefolytatására. Ezért cserébe az alternatív indítványban szereplő büntetés általában a vádlott számára kedvező mértékű.

Miért szükséges tapasztalt büntetőjogi ügyvédet megbízni a vádalku során?

Az eljárás során rendkívül fontos a megfelelő védő megbízása. Elképzelhető, hogy beismerő vallomás nélkül is kedvezőbb döntés születne annál, mint amit egyezség megkötése esetén az ügyészség kínál. Az előbbiek helyes mérlegeléséhez komoly büntetőjogi tapasztalat szükséges.

Van-e lehetőség a hatósággal egyéb módon vádalkut kötni?

A fentiekben hivatkozott egyezség lényegében a vádalku hivatalos formája. Ebben az esetben kötelező a terhelttel szemben valamilyen büntetést kiszabni. A hatályos büntetőeljárási törvény azonban lehetőséget ad a hatósággal más módon történő megegyezésre is. Ilyen lehetőség általában a kiemelt tárgyi súlyú ügyekben van. Az ügyészségnek lehetősége van arra, hogy nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekekre figyelemmel az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásától eltekintsen. Ennek feltétele az, hogy a bűncselekmény elkövetője jelentős információkat vagy bizonyítékokat hozzon az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság tudomására.  Ennek következtében az együttműködéssel elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési előnyökhöz viszonyítva az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásának igénye elenyészik. Ez a gyakorlatban ritkán és csak igen súlyos ügyekben fordul elő.

dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd

Felhasznált joganyagok

2017. évi XC. törvény [ Be. (új) ]
Ügyészek lapja-tudományos szakmai folyóirat
Az egyezség, Polt Péter értekezése

Amennyiben kérdése van, hívjon bizalommal!