Rablás cselekményét követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből:
a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást:
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) bűnszövetségben,
e) jelentős értékre,
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
Mikor történik rablás büntetőjogi szempontból?
A rablás egy vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, amely nem csak a tulajdonviszonyokat, hanem a személyi, cselekvési szabadságot is támadja. Napjainkban figyelemmel a bírói gyakorlatra, az egyik legsúlyosabb megítélés alá eső bűncselekmény. Rablás történik, amikor a dolog megszerzése érdekében az elkövető valakivel szemben élet vagy testi épség ellen irányuló fenyegetést vagy erőszakot alkalmaz. Rablás az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezéssel történő dologelvétel is. Öntudatlan állapotban lévő sértett nem képes a külvilág történéseit, így a vagyona ellen intézett támadást észlelni. Fontos, hogy a tettes erőszak-alkalmazás nélkül (például altató beadásával) helyezi öntudatlan állapotba. Rablást követ el továbbá a tetten ért tolvaj is, aki a dolog megtartása végett alkalmaz erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést.
Mit jelent rablás esetén az erőszak?
A rablás önmagában erőszakos bűncselekmény. Az elkövető erőszakkal kívánja más dolgát megszerezni. Az erőszak mindig személy elleni, lenyűgöző és akaratot bénító fizikai támadásban nyilvánul meg, amely lehetetlenné teszi a sértett ellenállását, védekezését. Ennek megítéléséhez a tettes és a sértett állapotát, a tettes testi erőfölényét és az általa használt eszközt is vizsgálni kell. Dologról személyre áttevődő erőszak is hathat erőszakos magatartásként (pl.: a tettesek több sértettet is az elvenni kívánt táskájuknál fogva rángattak a földön). A bírói gyakorlat szerint a fülbevaló hirtelen kitépése a sértett füléből is rablásnak minősül.
Mit jelent rablás esetén a közvetlen fenyegetés?
A rablás tehát nem csupán erőszakkal, hanem fenyegetéssel is elkövethető. Az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés a fenti hivatkozott fogalomhoz képest szűkebb körű (kvalifikált fenyegetés). A kilátásba helyezett súlyos hátrány ugyanis az élet vagy testi épség sérelme, amelynek azonnali bekövetkezésével kell számolni. Itt is annak vizsgálata szükséges, hogy a fenyegetés összhatásában milyen erejű volt a sértett helyzetéből szemlélve (pl.: idős, beteg sértettel szembeni fellépés esetén).
Elkövethető-e a cselekmény erőszak vagy fenyegetés nélkül?
A válasz igen. A rablás öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezéssel történő dologelvétel alkalmával is elkövethető. Az előbbi esetekben az elkövető célja, hogy a sértettet valamilyen módszerrel elkábítsa. Öntudatlan állapotban lévő sértett nem képes a külvilág történéseit, így a vagyona ellen intézett támadást észlelni. Amennyiben az öntudatlan állapotba helyezés alkohollal történik vagy a sértett tud a bódítószerről, akkor kifosztás valósul meg. Összegezve tehát, ha és amennyiben a sértett együtt iszik az elkövetővel vagy elfogadja tőle a kábító anyagot, akkor nem rablás valósul meg, hanem kifosztás. A rablás csak abban az esetben történik, ha a sértett nem tud arról, hogy az elkövető elkábítja (pl.: poharába szórja az altatót).
Mit jelent rablás esetén a védekezésre képtelen állapot?
Védekezésre képtelen állapotban lévő sértettnek van ugyan a tettessel szemben álló akarata, de az ellenállást fizikai okból nem képes kifejteni (pl.: megkötözés). A védekezésre képtelen állapotba helyezés megtévesztő magatartással is történhet (pl.: a magát rendőrnek kiadó betörő megbilincseli a megtévesztettet és ezért az alany nem tanúsít ellenállást).
Milyen gyakori példákkal találkoztam a praxisom során?
Rablást valósít az elkövető, aki a sértett füléből a fülbevalóját kitépi. Rablást valósít meg az elkövető, aki a sértett táskáját addig rángatja, amíg az el nem engedi. Ebben az esetben a táskára irányuló erőszak ugyanis áttevődik a sértettre. Rablás valósul meg, ha az elkövető a sértettől „megöllek!” felkiáltással az értékeit követeli, aki ettől annyira megijed, hogy értékeit átadja.
dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd
Felhasznált joganyagok:
Forrás: 2012. évi C. törvény [Btk. (új)]
Complex kommentár
7/2018. számú büntető elvi döntés
Tájékoztató csoportosan elkövetett rablás társtettessége tárgyában hozott határozatról
