Tevékeny megbánás

Fogalma:

A tevékeny megbánást jelenleg egy büntethetőséget megszüntető, illetve a büntetést korlátlanul enyhítését lehetővé tevő jogintézmény. A tevékeny megbánás lényegében a bűncselekmény jóvátételét jelenti a sértett felé.

A büntethetőség megszűnésének feltételei:

– meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos
– beismerés a vádemelésig,
– közvetítői eljárás lefolytatása
– jóvátétel
– sértetti elfogadás.

A fenti feltételek mindegyikének fent kell állnia ahhoz, hogy a büntethetőség megszűnése bekövetkezzen, egyes feltételek teljesítése nem jelent büntetlenséget. A tevékeny megbánáshoz tehát nem elegendő, ha az elkövető pl. lopás esetén a sértett kárát megtéríti. Kizárólag a megfelelő, formalizált eljárás (közvetítői eljárás) keretében történő megvalósulása esetén valósíthat meg büntethetőséget megszüntető okot.

A tevékeny megbánás kizárólag azon bűncselekményeknél vezet a büntethetőség megszűnéséhez, ami legfeljebb 3 évi szabadságvesztéssel büntethető. Pl. vesztegetés.

A törvény a legfeljebb ötévi szabadságvesztéssel büntetendő bűntettek esetén lehetőséget teremt a bűncselekmény korlátlan enyhítésére. Ebben az esetben bírói mérlegelés körébe tartozik a korlátlan enyhítés mértéke.

A bűnhalmazat, azaz több bűncselekmény fennállása esetén is lehetőség a tevékeny megbánás szabályainak alkalmazására. A 3/2007. BK vélemény ad eligazítást arra nézve, hogy hogyan kell értékelni a bűnhalmazatot ebben az összefüggésben.

A közvetítői eljárás lehetősége mindig a konkrét, adott bűncselekmény kapcsán vizsgálandó. Abból kell kiindulni, hogy értelemszerűen akkor van helye közvetítői eljárásnak, ha a bűncselekménynek van sértettje. Pl. Ittas vezetés esetén hiányzik a sértett, tehát nincs helye.


Hogyan működik a gyakorlatban?

A vádemelésig a tettesnek beismerő vallomást kell tennie, ennek hiányában nem kerülhet sor a tevékeny megbánás elismerésére. A beismerésnek a bűnösség elismerésére is ki kell terjednie (nemcsak ténybeli). E feltételek – és más eljárásjogi kritériumok – fennállása esetén az ügyész dönt arról, hogy közvetítői eljárás lefolytatása céljából felfüggeszti-e az eljárást. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között – a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó – megállapodás jöjjön létre. Az eljárás lefolytatásához tehát minden esetben az ügyész engedélye szükséges, ami soha nem kötelező. Előfordulhat elméletben, hogy minden szükséges feltétel fennáll, azonban az ügyész az eljárás lefolytatását nem engedélyi. Engedélyezés esetén az eljárást az ügyész felfüggeszti, majd a közvetitői eljárást

A közvetítői eljárás során történik meg ténylegesen a jóvátétel a sértett által elfogadott módon és mértékben. A jóvátétel szükséges feltétele a büntethetőség megszűnésének, így ha eredménytelen a közvetítői eljárás, a felfüggesztett büntetőeljárást folytatni kell. A büntethetőség megszűnése esetében az elkobzás, illetve vagyonelkobzás vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele alkalmazható (Be. 569. §). A Btk. 29. § (2) bekezdés szerinti bűncselekmény esetében a fenti feltételek fennállása esetén nem szüntetik meg az eljárást, hanem az ügyész vádat emel, és majd a bíróság az ügydöntő határozatban alkalmazhatja a korlátlan enyhítésről szóló rendelkezést..


Kivételek a tevékeny megbánás lehetősége alól:


A Btk. 29. § (3) bekezdés tartalmazza a tevékeny megbánás alóli kivételt jelentő esetköröket. Ezek egyfelől az elkövető személyes veszélyességéhez (különös vagy többszörös visszaesés vagy egyéb speciális bűnismétlés) vagy a cselekményének fokozott társadalomra veszélyességéhez (bűnszervezet, halál okozása) kötődnek. Az előbbi esetekben tehát nincs helye tevékeny megbánásnak.

A 3/2007. BK vélemény értelmében nincs helye a közvetítői eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának a magánvádas, a pótmagánvád alapján folyó, a bíróság elé állításos, a távol lévő terhelttel szembeni és a tárgyalásmellőzéses eljárásban, ezért ezekben az eljárásokban a tevékeny megbánás nem érvényesülhet.


0

Related Posts

Magánlaksértés

Magánlaksértés Napjainkban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a tulajdonos szeretné birtokba venni saját ingatlanát, ugyanis a bérlő nem fizet. Az alábbiakban kívánom összefoglalni, hogy mit jelent a magánlaksértés, és a…
Read more

Különösen nagy érték

Különösen nagy érték fogalma A jelenleg hatályos büntetőtörvénykönyv szerint a különösen nagy érték ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint közé esik. Többek közt az alábbi cselekmények esetén minősítő körülmény: – Csalás– Sikkasztás– Rablás Forrás: 2012.…
Read more

Különösen jelentős érték

Különösen jelentős érték fogalma: A különösen jelenős érték fogalma a hatályos jogszabályok szerint jelenleg ötszázmillió forint feletti érték.Többek közt az alábbi cselekmények esetén minősítő körülmény: - Csalás- Sikkasztás- Rablásdr. Katona…
Read more