Tévedés

20. § (1) Nem büntethető tévedés miatt az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.

(2) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.

(3) Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.

A tévedés a tudati oldal hibája, amelynek következtében az elkövető olyan magatartást tanúsít, amit egyébként nem tenne. A tévedésnek több fajtája van.

A tévedés fajtái:

A) Ténybeli tévedés:
Az elkövető téved például a sértett életkorában, és abban a hiszemben végez vele szexuális cselekményt, hogy a 14. életévét betöltötte. Természetesen erre csak akkor lehet hivatkozni, ha és amennyiben a téves feltevésre alapos oka van. Pl.: A sértett azt állítja, hogy már betöltötte a 14. életévét.

B) Társadalomra veszélyességben való tévedés:
Ebben az esetben tévedésben lévő személy nincsen tisztában a cselekmény jogellenességével, illetve társadalmi helytelenítettségével

Jó példa a tévedésre, amikor a jogvégzett ügyvéd téves jogi tanácsot ad ügyfelének, aki ennek hatására zárat cserél bérlője ingatlanában. Ezzel formálisan megvalósítja a magánlaksértés büntetett, azonban nem volt tisztában cselekménye társadalomra veszélyességével. Ez pedig annak köszönhető, hogy az ügyvéd téves tájékoztatást adott. Ebben a esetben egyébként kizárólag az ügyvéd tehető felelősségre magánlaksértésre való felbujtás bűntettével.

Alapos ok jelentése:

Tévedésre csak az hivatkozhat, akinek a tévedésre alapos oka volt.

Az alapos ok leggyakrabban téves jogi tájékoztatásban ölt testet, de megjelenhet jogalkalmazói döntés tartalmában is. A jogi (büntetőjogi) szakirodalomban megjelent okfejtésre való puszta hivatkozás a tévedés megállapítását önmagában nem eredményezheti. A tévedés megállapításának ugyanis elsőrendű feltétele az elkövetéskori tudattartalom vizsgálata. Ehhez képest a szakirodalomra mint a tévedést megalapozó körülményre hivatkozás minimális feltétele annak legalább a valószínűsítése, hogy az elkövető a cselekménye előtt találkozott olyan szakirodalommal, amelyben foglaltakat értékelve az élet adott területén az általa is helyesnek ítélt magatartását kialakította (Legfelsőbb Bíróság Bfv.II.13/2009/5.).

Forrás:  2012. C. törvény a Büntető Törvénykönyvről


dr. Katona Csaba ügyvéd


tévedés

0

Related Posts

Magánlaksértés

Magánlaksértés Napjainkban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a tulajdonos szeretné birtokba venni saját ingatlanát, ugyanis a bérlő nem fizet. Az alábbiakban kívánom összefoglalni, hogy mit jelent a magánlaksértés, és a…
Read more

Különösen nagy érték

Különösen nagy érték fogalma A jelenleg hatályos büntetőtörvénykönyv szerint a különösen nagy érték ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint közé esik. Többek közt az alábbi cselekmények esetén minősítő körülmény: – Csalás– Sikkasztás– Rablás Forrás: 2012.…
Read more

Különösen jelentős érték

Különösen jelentős érték fogalma: A különösen jelenős érték fogalma a hatályos jogszabályok szerint jelenleg ötszázmillió forint feletti érték.Többek közt az alábbi cselekmények esetén minősítő körülmény: - Csalás- Sikkasztás- Rablásdr. Katona…
Read more