Elévülés

Elévülés fogalma:

Az elévülés fogalma szerint – elévül a bűncselekmény büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

Példa:
A vesztegetés alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennek következtében az elévülési idő három.

Az alábbi bűncselekmények nem évülnek el:

1.Népirtás
2.Emberiesség elleni bűncselekmény
2.Apartheid
3.Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége
4.HÁBORÚS BŰNCSELEKMÉNYEK
5. Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények
(emberölés minősített esetei, kábítószer kereskedelem, emberrablás)

Az elévülés kezdő napja

a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,

b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,

c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,

d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

Mi szakítja meg az elévülést?

28. § (1) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

Nagyom fontos körülmény, hogy bizonyos cselekmény az elévülést félbeszakítják. Az elévülés félbeszakításának jogkövetkezménye az, hogy az elévülési idő újrakezdődik és az elévülési idő korábban eltelt tartamát figyelmen kívül kell hagyni. Az újból elkezdődött elévülés ismét félbeszakadhat, majd ismét újrakezdődhet. Az elévülést félbeszakító intézkedés természetesen csak az elévülési idő bekövetkezte előtt történhet.



Az elévülés félbeszakadásának feltételei:

a)        A jogszabályban nevesített szervek által,

b)        az elkövetett bűncselekmény miatt,

c)        az elkövető ellen foganatosított,

d)       érdemi büntetőeljárási cselekményeknek szakítják félbe.


a) A büntethetőség elévülését kizárólag a Btk.-ban meghatározott szerveknek, így a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, továbbá nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az eljárási cselekményei szakítják félbe.

b) Az elévülés félbeszakítására csak azok a büntetőeljárási cselekmények alkalmasak, amelyek elrendelésére, illetve foganatosítására az elkövető által véghezvitt bűncselekmény miatt kerül sor. F E feltételek teljesülése esetén az elévülés attól függetlenül félbeszakad, hogy a büntetőeljárás vádlott, ismeretlen személy vagy más ismert személy ellen folyt.

c) Feltétel továbbá, hogy a tettes személyének felderítését továbbá a felelősségének a megállapítását eredményezzék.

d) A bűncselekmény elévülését csak azok az ügy előbbre vitelét célzó, tehát érdemi cselekmények szakítják félbe.

Mi számít érdemi cselekménynek?


A bírói gyakorlat érdeminek minősíti a nyomozás elrendelését, a gyanúsítotti kihallgatásra szóló idézés kibocsátását, a gyanúsított kihallgatását, a tanúk kihallgatását, az ügyésznek a vádemelésre felhívó határozatát, a vádemelést, a tárgyalást, az érdemi határozatok meghozatalát.

A töretlen bírói gyakorlat szerint az idézésnek a kiküldése, a tárgyalás tartása az elévülés félbeszakítását eredményezi. Hosszú ideje egységes a gyakorlat abban is, hogy az ismételt, de hatókörét tekintve tartalmilag megegyező intézkedések már nem szakítják félbe az elévülést.

A vádirat sikeres kézbesítése (idézés nélkül) önmagában nem az eljárást előre vivő érdemi intézkedés, önmagában tehát az elévülés félbeszakadását nem eredményezheti.

A büntethetőség elévülését csak hatósági cselekmény szakítja meg, a sértett jogérvényesítő cselekedetei ilyen hatással nem rendelkeznek. A pótmagánvádló az elévülés félbeszakadása szempontjából sem fogható fel büntetőügyben eljáró hatóságként

A Btk. rendelkezése egyértelművé teszi, hogy nemzetközi vonatkozású ügyekben az elévülési időt félbeszakítja az igazságügyért felelős miniszter vagy a külföldi hatóság cselekménye is. A belföldi körözést elrendelő elfogatóparancs kibocsátása után kiadott nemzetközi körözést elrendelő elfogatóparancs és az európai elfogatóparancs az elévülést félbeszakítja. S ez fordítva is igaz, újabb tény ismeretében.

Amennyiben a nemzetközi körözést elrendelő elfogatóparancs az Európai Unió olyan tagállamában vezetett eredményre, amelyben átadásnak lehet helye, úgy az ezt követően utóbb kiállított és megküldött európai elfogatóparancs az elévülést nem szakítja félbe.

A kiadatási eljárásban is a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján kiadott elfogatóparancsnak a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró részéről történő kiadása az elévülést félbeszakítja, éppúgy, mint a miniszter külföldi államnál előterjesztett kiadatási kérelme.

A büntethetőség elévülését félbeszakítja a vádemelés, de nincs az elévülést félbeszakító hatása az eljárást megszüntető végzésnek, továbbá az ez ellen benyújtott ügyészi fellebbezésnek, minthogy ezek nem tekinthetők a bűncselekmény miatt a terhelt ellen foganatosított eljárási cselekményeknek.

A terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány sem szakítja félbe az elévülést.


Forrás:2012. C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

0

Related Posts

Magánlaksértés

Magánlaksértés Napjainkban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a tulajdonos szeretné birtokba venni saját ingatlanát, ugyanis a bérlő nem fizet. Az alábbiakban kívánom összefoglalni, hogy mit jelent a magánlaksértés, és a…
Read more

Különösen jelentős érték

Különösen jelentős érték fogalma: A különösen jelenős érték fogalma a hatályos jogszabályok szerint jelenleg ötszázmillió forint feletti érték.Többek közt az alábbi cselekmények esetén minősítő körülmény: - Csalás- Sikkasztás- Rablásdr. Katona…
Read more

Csekély mennyiségű kábítószer

Csekély mennyiségű kábítószer fogalma:461. § (1) A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha Kábítószerek esetén: a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalmaaa) LSD esetén a 0,001 gramm, ab) pszilocibin esetén a 0,1…
Read more